Magyarországon mintegy másfél millió ember szenved valamilyen krónikus vesebetegségben. Mivel a vesék létfontosságú szerepet játszanak az általános egészség megőrzésében – kiszűrik a vérből a méreganyagokat, a felesleges folyadékokat és az elektrolitokat, például a nátriumot és a káliumot –, segítenek a vérnyomás szabályozásában, a vörösvérsejt-termelésben és a szervezet kalcium egyensúlyában is, így valószínűleg nem szükséges azt részletezni, milyen súlyos problémát jelent népegészségügyi szempontból (is) a fenti szám.

Ha a vesék károsodnak, a szűrőfunkciót már nem tudják megfelelően ellátni a szervek. Ez a méreganyagok felhalmozódásához, folyadékvisszatartáshoz és az elektrolitok egyensúlyának felborulásához vezet. Mindezek olyan problémát okozhatnak, mint a magas vérnyomás, a szívbetegségek vagy épp a csontok gyengülése. A vesekárosodás idővel krónikus vesebetegséggé és veseelégtelenséggé fejlődhet, ami már életveszélyes állapotot jelenthet.

Szerencsére egy kis tudatossággal minimalizálható a veséket érintő problémák kialakulása. Hogy mi mindenre érdemes odafigyelni, azt Dipa Kamdar, a brit Kingston Egyetem tudósa összegezte a The Conversationön megjelent cikkében. A szakember hangsúlyozza, hogy bár a családi-genetikai faktor nagy hatással lehet a vesék egészségének alakulására, bizonyos szokások megváltoztatásával sokat tehet az ember a veséi egészségéért.

Fájdalomcsillapítók

Az olyan vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók, mint az ibuprofén és az aszpirin, károsíthatják a vese tubulusait. Ezek a szervben lévő apró csövek, amelyeken keresztül a megszűrt tápanyagok és folyadékok visszajutnak a vérbe. Az itt pangó folyadék vizeletté válhat, ami gyulladást okoz és csökkenti a vese véráramlását. Ez a probléma nagyobb valószínűséggel fordul elő időseknél vagy valamilyen betegségekben szenvedőknél.

A már krónikus vesebetegségben szenvedőknek kerülniük kell ezeket a fájdalomcsillapítókat, kivéve, ha orvos írta fel őket, és folyamatosan ellenőrzött a vesék működése. A kockázat minimalizálható azzal, hogy ha valaki csak a legszükségesebb ideig és csak a csomagoláson feltüntetett dózisban szedi azt.

Kevés folyadékbevitel

Ahhoz, hogy a vese megfelelően tudja végezni a dolgát, vízre van szüksége. Azoknál, akik nem isznak megfelelő mennyiségű vizet, vesekárosodás alakulhat ki, különösen egy meleg időszakban. A kiszáradás során ürített vizelet tömény, magasabb benne az ásványi anyagok és egyéb salakanyagok mennyisége. Mindezz növeli a vesekövek és a vizelet okozta fertőzések kockázatát, amelyek szintén károsíthatják a vesét.

Hogy kinek mennyi vizet kellene naponta fogyasztania, az függ például a testtömegtől is, de az általános szabály szerint naponta legalább 2 liter az ajánlott mennyiség. Ugyanakkor a máj- vagy szívbetegeknek ennél kevesebb ajánlott: ennek mennyiségét az orvos határozza meg.

Alkoholfogyasztás

Talán nem meglepő az a tény, hogy alkoholfogyasztás bármilyen mennyiségben képes rombolni a szervezet egészségét. Nem kivétel ez alól a vese sem.

A vesék szabályozzák a víz mennyiségét a szervezetben, az alkohol azonban a dehidratáló hatása miatt megváltoztatja a vesék működését. A túl sok alkohol elfogyasztása a vérnyomást is megemelheti, ami szintén károsítja a szervet.

Dohányzás

Közismert, hogy a dohányzás hozzájárulhat a rák és a szívbetegségek kialakulásához. A dohányzás azonban számos mechanizmuson keresztül közvetlenül károsíthatja a vesét is. A cigarettafüst mérgező vegyi anyagokat, például kadmiumot tartalmaz, amely romboló hatással van a szervre.

A dohányzás elősegíti az oxidatív stressz – amikor a szabad gyököknek nevezett káros molekulák károsítják a szervezet sejtjeit – kialakulását, szűkítheti az ereket és károsíthatja az erek belső falát, ami szintén vesekárosodáshoz vezethet.

Emellett növeli a vesekárosodást okozó egyéb állapotok, például a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Mivel nincs olyan, hogy biztonságos mennyiségű dohányzás, így a leszokáshoz érdemes szakember segítségét kérni.

Túlsúly

Az egészséges testtömegindexről (BMI-ről) 18,5 és 24,9 közötti értéknél beszélhetünk. Azonban nem ez az egyetlen meghatározása a túlsúlynak.

A derékbőség szintén jó mércéje a centrális – vagy köznyelven mondva alma típusú – elhízás jelzésének, mivel rámutat a megnövekedett zsírmennyiségre. Az elhízás növeli a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, amelyek gyakran vesebetegséghez vezetnek. Az elhízás ugyanakkor közvetlenül is károsíthatja a vesét.

Az egészségesebb táplálkozás és a testmozgás segíthet a kilók leadásában, és segít megőrizni a vesék egészségét. Egyes kutatások azt találták, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a vesebetegség kockázatát – heti öt nap, napi 30 perc aerob edzéssel már sokat tehet az ember az egészségéért.

Egészségtelen ételek

Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről már számos kutatás bebizonyította, hogy egészségtelenek. Ennek oka, hogy rengeteg zsírt, cukrot, sót tartalmaznak, valamint olyan adalékanyagokat – köztük mesterséges színezékeket, aromákat és tartósítószereket –, amelyeket a jobb íz és az eltarthatóság miatt kevernek hozzájuk.

Az ilyen élelmiszerek közé tartoznak például a hústermékek, az előre csomagolt kenyerek és a szénsavas üdítőitalok is. Ezek fogyasztása elhízáshoz, a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet.

A közelmúltban a vesebetegséggel is összefüggésbe hozták őket. Egy amerikai vizsgálat 14 000 felnőtt egészségének állapotát követte nyomon 24 éven keresztül. Azoknál, akik sok ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztottak, 24 százalékkal nagyobb volt a vesebetegség kialakulásának kockázata. Közülük közel 5000-nél krónikus vesebetegség alakult ki.

A magas sótartalmú ételek fogyasztása szintén problémát jelenthet, különösen azoknál, akik már valamilyen vesebetegségben szenvednek. A magas sóbevitel felborítja a kálium és a nátrium egyensúlyát a szervezetben, csökkenti a veseműködést, és magasabb vérnyomást eredményez, ami megterheli a vesét és vesebetegséghez vezethet.

A szakember azt javasolja, naponta legfeljebb 6 gramm – nagyjából egy teáskanál – sót fogyasszon. Ez természetesen azt jelenti, hogy minden egyes elfogyasztott ételnél érdemes odafigyelni arra, hogy mennyi sót tartalmaz.

Rossz alvás

Arra vonatkozóan is vannak már bizonyítékok, hogy az alvás minősége és időtartama összefüggésbe hozható a vesebetegségek kialakulásával. Egy tanulmány kimutatta, hogy a rossz alvás növeli a krónikus vesebetegség kockázatát. A kutatások eredményei némileg eltérőek, de a napi hat óránál kevesebb vagy tíz óránál több alvás károsíthatja a vesét. Az optimális alvási időt általában a hét és kilenc óra közötti mennyiség jelenti.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.