Novák Katalin államtitkár fölöttébb szenvedélyes, ám legalább ennyire elgondolkodtató szavait hallgatva, felvetődik: tulajdonképpen mivel is járna, ha a Nemzeti Konzultáció után beleírnák az alkotmányba a gyerek jogát az anyához és apához. Kiderült, ha nagyon akarnak, éppen keresztbe is tehetnek a kormány ideológiáján kívül esőknek.
Vissza kéne vonni az új egyházügyi törvényt a TASZ jogvédő szervezet szerint, mert továbbra is diszkriminája a vallási szervezeteket, amelyek joggal pereskedhetnek majd az igazukért.
Dávid azzal kereste meg a TASZ-t, hogy édesanyja tavaly halt meg egy megyei jogú város kórházában. A férfi kórházi fertőzésre gyanakodott, de az ÁNTSZ a GDPR-ra hivatkozva elküldte őt, nem kapott meg minden szükséges papírt.
A kormány egy nagy közös adatbázisban tárolná a térfigyelő kamera felvételeket, ráadásul arcfelismerő szoftvert is alkalmaznának. A jogvédők szerint azonban ehhez nincs meg a megfelelő indok.
A Fővárosi Törvényszék a civil szervezet jogászának adott igazat a rendőrséggel szemben.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint a dokumentum gyakorlatilag titokban, mindenféle tájékoztatás nélkül került fel az ÁNTSZ honlapjára, ahol szinte senki nem is keresné, a dokumentum ráadásul továbbra sem közérthető.
Októberi poloskalázban ég a fél ország, de egy olvasói levél felhívja a figyelmet arra, hogy a hideg elől védelmet kereső rovarok a kórházakban súlyos veszélyforrást jelentnek. A kórházi ferőzések kérdése és kommunikációja nem javult a miniszterváltással sem.
"Ez nem kacsa?" – kérdezett vissza egy jogvédő, mikor meghallotta Lázár János ötletét arról, hogy a 2020 után születettek ne vehessenek dohányárut. A dohányzás visszaszorítása fontos, de ilyen különbségtételnek a jogászok szerint nincs alkotmányos alapja. Azt persze kétharmaddal bármikor lehet teremteni.
Nem elég, hogy alsóneműben kell várniuk a műtétjükre, de még az ilyenkor kötelező pelenkát is a koedukált kórteremben kell felvenniük.
Petíciót is indítanak, ugyanis máig nem ismerhetők a kórházi fertőzések adatai.
Szeptember 1-ig kellett volna leközölni a 2017-es dokumentumokat, ez azóta sem történt meg.
Az Országos Gerincgyógyászati Központ mindent bevallott a 2014 és 2017 közötti időszakról.
Közzétette a NAV a teljes listát az idei 1 százalékos felajánlásokról, ebből pedig kiderült, hogy a Soros-bérencnek kikiáltott szervezetek sokkal népszerűbbek a kormánypárti civileknél, de az is, hogy tudatosabbak lettek a magyarok, amikor döntenek a pénzük sorsáról. A legtöbben még mindig a kórházakat támogatják.
A szervezet egy bicskei újságírónak segített, aki hálából elutalta a jogvédő szervezetnek azt a pénzt, amelyet az önkormányzattól kapott a perköltségek fedezésére a per megnyerése után.
Hiába nyert pert a Társaság a Szabadságjogokért, a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatok továbbra sem nyilvánosak.
A parlamenti képviselők fizetésemelését fogcsikorgatva megszavazták a képviselők, az otthonápolást viszont a kormány nem hajlandó teljes értékű munkaként elismerni. Ezért július 20-án újabb tüntetés lesz az Emmi előtt, ami mögé a TASZ is beállt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapvető elvárás, hogy az állami szervek honlapjai akadálymentesek legyenek. Ezért hét állami szervnek tettek javaslatokat azzal a céllal, hogy az emberek egyenlő esélyekkel juthassanak hozzá a nekik szükséges információkhoz a honlapjaikon.
Mit tehetnek a civilek, ha a populista vezetők kipécézték őket? Konferenciát szervezett a TASZ, ahol a szakértők a populista vezetők és politika természetrajzát éppúgy megpróbálták tisztázni, mint azt, hogy mit kell máshogy csinálniuk a civileknek, ha el akarják juttatni üzeneteiket a társadalomhoz.
Miniszteri hivatalba lépése után nem sokkal kezdte el mondogatni Kásler Miklós, hogy az általa felügyelt egészségügyben a kórházi fertőzések csökkentése az egyik legsürgetőbb feladat. Bár elődje igyekezett a problémát elhallgatni, az adatok Káslert támasztják alá: 2012-ben Magyarország világelső volt a kórházi fertőzésekben.
Az Alaptörvény már most is büntethetővé teszi az életvitelszerű közterületen tartózkodást, ezek után már csak azt húzhatja a Fidesz, ha az egész országban betiltja a hajléktalanságot. A hatóságok most is felléphetnének ugyan a hajléktalanok ellen, az adatok alapján mégsem teszik. Legutóbb 2016 őszén intézkedtek életvitelszerű közterületen élés miatt. Választások környékén a hajléktalanok elleni kampány is felpörög.
