Windisch Judit
Windisch Judit
Tetszett a cikk?

"Ez nem kacsa?" – kérdezett vissza egy jogvédő, mikor meghallotta Lázár János ötletét arról, hogy a 2020 után születettek ne vehessenek dohányárut. A dohányzás visszaszorítása fontos, de ilyen különbségtételnek a jogászok szerint nincs alkotmányos alapja. Azt persze kétharmaddal bármikor lehet teremteni.

Türkmenisztánban az egész ország láthatta, ahogy Gurbanguly Berdimukhammedow elnök 2016. január 5-én kikelt a dohányzás ellen, a tévében közvetített kormányülésen ugyanis hathatós intézkedéseket követelt a dohányzás gyökeres felszámolására. A hírek szerint a hatóságoknak több sem kellett: a dohányzást vagy dohánytermékek árusítását törvény nem tiltotta, a hatóságok mégis megtiltották az ország fővárosának üzleteiben a cigaretta árusítást. Az AFP francia hírügynökségnek panaszkodtak helyi kereskedők a hatóságok vegzálásáról, azt mondták, most már csak pult alól, feketén, a törzsvendégeiknek és barátaiknak mernek cigarettát eladni. Ha rajtakapják őket, 10 havi bérrel egyenértékű büntetéssel sújthatják őket.
Lázár János nem olyan hatalmas, mint Gurbanguly Berdimukhammedow, nem bízik a puszta szava erejében, így belengetett egy olyan Alaptörvény-módosítást, amely alapján a 2020 után születetteknek megtiltanák a dohánytermék-vásárlást Magyarországon. Ha azzal számolunk, hogy a 2019. december 31-én született ember 90 évesen még rágyújt, akkor
Lázár letette a füstmentes Magyarország 2109-es tervét.

Egyéb intézkedések mellett a körzetek nagyobbra vételével trafikokat is bezáratna. A hvg.hu-nak azt mondta, reggel közölte a hírt a trafikosokkal, akik nem örültek.

Nem túl alkotmányos
 
Ez biztos nem kacsa? – kérdezett vissza az Eötvös Károly Intézet igazgatója, Majtényi László Lázár János bizarrnak tartott felvetése után.
Megint idétlenségekkel nyaggatják a társadalmat. Ez az egész nem szól másról, mint hogy minden úgy történjen, ahogy "mi, a nagyokosok" kitaláltuk.
Alkotmányosan igazolható, hogy egy kiskorú ne vehessen dohányterméket, az viszont nem, hogy pusztán a születés napja alapján tegyenek különbséget két nagykorú ember között.
Azt ugyanúgy fenyegeti a tüdőrák, aki 2019. december 31-én született
– mondja Majtényi.
A személyes autonómia alkotmányos védelem alatt áll, emiatt Majtényi szerint komoly alkotmányos aggályok vethetők fel a javaslattal szemben.
Ugyanezt mondja Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféra-projektjének vezetője.
Ez egy önrendelkezési kérdés, hogy valaki dohányozni akar-e vagy sem. Ebbe büntetőjogi vagy más jogkorlátozó eszközzel nem alkotmányos módon nem lehet beleszólni. Nem gondolom, hogy alkotmányos lenne két nagykorú között különbséget tenni, pusztán a születési dátum alapján. A 2019. december 31-én és az egy nappal később születettek csoportját nem lehet jogszerűen megkülönböztetni.

A kormányt ez jellemzően nem érdekli: beleírják az Alaptörvénybe és onnantól alkotmányos lesz. „A papír elbírja” – kommentálja a gyakorlatot. Lázár felvetésének homályosak a jogi részletei, de a bejelentés sok kérdést kinyit:

  • Csak a Magyarországon születettekre vonatkozik, vagy a külföldön született magyar állampolgárokra is?
  • Hogyan fogják ezt tiltani?
  • Büntetőjogi korlátozást vezetnek be, vagy kereskedelmi tilalmat?
  • Ha büntetőjogit, akkor külföldön sem vásárolhat dohányterméket?

Ha a drogokkal állítjuk párhuzamba, akkor kockázat nélkül nem is vásárolhat dohányterméket: hiába megy egy magyar például Hollandiába, ahol legális a fű, itthon eljárást indíthatnak ellene drogfogyasztás miatt, ha kimutatják a szervezetében. (Bár, elég abszurd lenne nikotin után kutatni – a szerk.)

Asbóth szerint nem világos, miért 2020 a bevezetés időpontja, itt ugyanis nem lehet szerzett jogok elvételéről beszélni. Van ugyan olyan terület, ahol bevett módszer a felmenő rendszerben bevezetett módosítás, ilyen például a közoktatás, de ilyen jogkorlátozással nem lehet párhuzamot vonni. Még a drogoknál sincs ilyen. A 2020-as indulásra egy magyarázat lehet: a vonatkozó kormánystratégia szerint akkora válik drogmentessé Magyarország. „Ez a jelenlegi állapot szerint természetesen nem fog megvalósulni.”

Tiltás helyett tájékoztatás

A vonatkozó törvényt nem kell majd évente módosítani, elég, ha beleírják, a 2020. január 1. után születettnek is tilos dohányterméket eladni, nem csak a kiskorúnak. A gyakorlati kivitelezés erősen kérdéses: az addig rendben van, hogy elméletileg majd minden fiatalnak tűnőtől kérnek személyi igazolványt, de „azért ne legyen illúziónk, most a kiskorúak is hozzájutnak cigarettához.” A teljes tilalom Asbóth szerint soha nem működőképes – csak a feketepiacot lódítja meg –, és nem is vezet eredményre.

„Ez nem segít azokon, akik a következő 30-40 évben tüdőrákot kapnak.”

Tiltás helyett tájékoztatással, felvilágosító-kampánnyal, a leszokáshoz való segítségnyújtással kellene küzdeni a dohányzás ellen.

Majtényi László azzal egyetért, hogy a dohányzás ellen fel kell lépni, de azért egy demokratikus jogállamban nem a tiltás az alapvető eszköz, ezer más lehetőség van: jobban megadóztatják a dohánytermékeket, korlátozzák a hozzáférést mindenki számára, de mindenekelőtt egészségtudatosabbá teszik a nevelést, továbbá a Soros és a menekültek ellen uszító plakátok helyett inkább dohányzásellenes plakátokra költenek.
Alkotmányosan indokolható, ha a közösségi terekben megtiltják a dohányzást, mert a passzív dohányzás is ártalmas, a dohányos ott nem csak magát veszélyezteti. Ugyanakkor az ember olyan autonóm lény, aki saját építésére és rombolására is döntéseket hoz. Az emberek attól általában sem foszthatók meg, hogy maguknak ártsanak.
Amikor például az Egyesült Államokban alkoholtilalommal próbálkoztak, az elképesztő méretű feketegazdaságot hívott életre, és a maffia megerősödéséhez is elvezetett. Lázár javaslata még nem járt a kormány előtt – közölte a Lázárral nem túl jó viszonyt ápoló Rogán Antal vezette minisztérium. Lázár azt ígérte, hamarosan leteszi a javaslatait.

Jellemzően szigorodnak a szabályok

Arra sehol sem találtunk példát, hogy nagykorúak esetében születési dátum alapján tiltsák be a dohányzást, az országok inkább azokat a helyeket határozzák meg, ahol tilos a dohányzás, egységesítik a cigarettásdobozokat, amelyekre elrettentő képeket raknak, emelik az árát, vagy pénzügyi támogatást adnak a leszokáshoz, mint ahogy tették ezt Franciaországban, ahol a leszokó kismama 300 eurót kap.

Itthon 2012-ben lépett életbe a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása, mikor sok helyről – bárokból, éttermekből, játszótérről, megállók környékéről – kitiltották a dohányosokat. Cigarettát már csak trafikban lehet kapni, és bár ezt is a nemdohányzók védelmére fogták, azért meghatározott – főként a Fideszhez köthető – körök igen jól jártak a trafikkoncessziókkal.

Az igazi változási hullámot az EU-ban Írország indította el, mikor 2004-ben betiltotta az ír kocsmákban a dohányzást. A következő évben léptek az olaszok is, akik már a munkahelyről is kitiltották a cigarettát. Az európai országok sorra hozták a szigorításokat, korlátozásokat, 2011-ben életbe lépő spanyol törvény volt a legszigorúbb. Megtiltották a dohányáruk reklámját, korlátozták az árusítóhelyeket, a munkahelyen betiltották a dohányzást, a kisebb vendéglátóipari helyiségeknek pedig választaniuk kellett, hogy dohányzó vagy nem dohányzó lesz-e az üzletük.

Franciaországban 2015-től tilos rágyújtani olyan autóban, amelyben 12 évesnél fiatalabb gyerek utazik, Angliában és Walesben ugyanez a szabály a 18 év alatti utasok esetében is él. Ausztria viszont visszább lépett: a koalíciós alkudozások eredményeképp eltörölték a vendéglátóhelyeken teljes dohányzási tilalmat lehetővé tevő törvényt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
Európai Unió dohányzás TASZ Lázár János trafik Eötvös Károly Intézet dohányzás tiltása