Emlékeznek még Mikola István majdnem miniszterelnök-helyettes 2006-os szavaira? (Azért csak majdnem, mert részben miatta vesztette el azt a választást Orbán Viktor.) Egy pécsi fórumon kelt ki a szingli életforma ellen, és annyira belelovalta magát saját gondolatába, hogy előbb "szingli hordákról" értekezett egy ízeset, majd egy katarktikus pillanatban a hallgatóság szemébe vágta: a mindenkori hatalomnak igenis korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. Mindezt értelemszerűen a közösség, a közjó és az igazságosság szellemében.

Ezt a vonalat vitte tovább 12 évvel később Baló György műsorában Novák Katalin, a Fidesz egyetlen női vezetője (alelnök, ugyebár). A családügyi államtitkár azt fejtegette ugyanis, hogy a gyereknek joga van apához és anyához, de mostanában mintha megfordult volna a logika, és sokan a felnőtt jogát veszik alapul.

Van, aki azt gondolja, hogy neki joga van egyedülállóként ahhoz, hogy gyereke legyen, anélkül, hogy lenne párja. A gyerek oldaláról közelítve ezzel megfosztja őt attól, hogy neki édesanyja és édesapja legyen. Ez egy olyan helyzet, mikor a gyermek érdekét kell néznünk.

Vagyis, a demográfiai vészhelyzet miatt kellene az államnak a gyerek, csak továbbra sem mindegy, hogy ki szüli meg.

Mi fontosabb a kormánynak, az elv, vagy hogy szülessen több gyerek? Mert akkor nem kellene fellépni az egyedülálló nők ellen

– mondja erről Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért Magánszféra-projekt vezetője.

Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője szerint teljesen abszurd, amiről Novák beszél:

Nincs a világon olyan civilizált ország, ahol bárki elvitatná a nő jogát arra, hogy anya legyen. Ez vitaképtelen állítás, teljes mértékben ellentmond annak, amit az emberi lényről gondolunk.

Egy ilyen ötlet csak olyan társadalomban vetődhet fel, ahol individuumként nem, csak a közösség tagjaként lehet létezni. Novák eszmefuttatása pedig annyiban a NER ideológiájába sem illeszthető, hogy “ebből akár az is következne, hogy a megfogant gyereknek sincs joga megszületni, ha a kilátások szerint nem apával nő fel?”

Egészen egyedi lenne az Alaptörvény

Ahogy nincs jogszabály, amely garantálná a nőnek a jogot a gyerekszülésre, úgy a gyereknek sincs joga ahhoz, hogy szülei legyenek, de a magyar kormány sokszor értelmezi kreatívan a jogot, ideértve az alapjogokat is - magyarázza Asbóth Márton.

A gyereknek alapvető érdeke van, alapvető joga nincs, ez nagyon fontos különbség.

A magyar Alaptörvény világszinten lenne unikális azzal a kitétellel, hogy a gyereknek nemcsak a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, hanem apához és anyához is joga van.

ATV

Majtényi szerint, miközben szerinte is jobb apával, mint apa nélkül élni, eleve alkotmányjogi képtelenség ilyet leírni, mert ennyi erővel azt is előírhatnák, hogy mindenki legyen egészséges és boldog. Sok abszurd következtetést is le lehetne vonni egy ilyen kitételből - mondja Asbóth:

a gyerek beperelhetné az anyját, amiért elvált a bántalmazó férjtől, ezzel megfosztva őt az apához való jogától?

Az apához és anyához való jogra hivatkozással azért két ponton keresztbe tehet a kormány az egyedülálló nőknek – vagy akár az azonos nemű párkapcsolatban élőknek. Az egyik a mesterséges megtermékenyítés (amire 2005 óta az egyedülálló nők is lehetősége van), a másik pedig az örökbefogadás.

Pedig egy 2015-ös ÁNTSZ-húzás (a spermaimport betiltása) okozta visszaesést követően, mostanra a mesterséges megtermékenyítés ismét beindult. Ráadásul ennek a lehetőségnek az elvonása kifejezetten jogsértő lenne, ugyanis szerzett jogról van szó.

Túry Gergely

A leszbikus nőket ugyanakkor párként a törvény kizárja a mesterséges megtermékenyítésből, ők csak egyedülállókként jelentkezhetnek erre. Sőt, azonos nemű élettársak örökbe sem fogadhatnak közösen gyermeket, még akkor sem, ha bejegyzett élettársak. Eleve a közös örökbefogadás lehetősége csak a házastársak számára adott, mindenki más csak egyéni örökbefogadó lehet – emlékeztet Sándor Beáta, a Háttér Társaság ügyvivője. Erre jön az, hogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy egy gyermeknek két azonos nemű szülője legyen (ebben az esetben a szülő bejegyzett élettársát a jog mostohaszülőnek, az élettársát pedig nevelőszülőnek ismeri el). De még így is, számos azonos nemű pár nevel örökbe gyermeket az utóbbi években.

Minisztériumi körökből származó információink szerint az örökbefogadásnál nem gondolkodnak szigorításon, de az amúgy is furcsa lenne: pont a gyerek érdekével volna ellentétes, ha örökbefogadó szülő helyett továbbra is intézetben vagy nevelőszülőnél élne. Asbóth szerint a szigorítás nem lenne alkotmánykonform.

Egy, a hvg.hu-nak nyilatkozó, családjoggal foglalkozó ügyvédnek az ötvenes évek szlogenje jutott eszébe: „ki volt írva, hogy lánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség. Ratkó nem nézte, ki kitől szül, a lényeg az volt, hogy szülessenek gyerekek. Ott sem mindig vállalt felelősséget az apa.”

Az ideális nyilván az volna, ha minden gyerek harmonikus kapcsolatba születne, amely később sem bomlik fel, de „jogilag nem lehet senkit arra kötelezni, hogy neveljék fel együtt a gyereket. Ez érzelmi kapcsolat kérdése, amit nem lehet törvénnyel szabályozni.” A nőnek sokszor nem joga, hanem kötelessége egyedül felnevelni a gyereket.

Fazekas István

Azt látja, ma a házasságok inkább azért mennek tönkre, mert nem sikerül a teherbeesés.

Vannak ennél nagyobb problémák

Beszéltünk Szőke András gyermekpszichológussal, aki azt mondja, Nováknak „igaza is van, meg nem is”. Nem lehet ugyanis ilyen szinten egy kalap alá venni, hogy mi a felnőtt és mi a gyerek érdeke.

A gyerek érdeke, hogy legyenek szerető szülei, de a családok jelentős részében nem ezt látjuk. Ezt ettől még nem lehet törvényileg előírni.

Ahogy azt sem lehet megtiltani, hogy egy egyedülálló nő szüljön.

Nem gondolom ezt önzőségnek, egy nő szülhet társ nélkül gyereket, ezt nem szabad minősíteni. A személyes szabadság része.

Az más kérdés, hogy ennek a döntésnek a súlyát fel kell vállalnia a gyereke előtt, aki így alapvetően elesik egy szülői mintától, bizonyos fokig „félárbócos” lesz a nevelése. Próbálhat ugyan az anya bevonni olyan felnőtteket, akiktől megkaphatja a hiányző szülő mintáit, de „mindig hiányként jelenik meg a gyerek életében a nem létező szülő”.  És nem arról van szó, hogy az egyedülálló anya vagy apa ne lenne jó szülő, de igen nagy a feladat.

AFP

Ha a gyerek jogait nézi a kormány, akkor fontosabb lenne azzal foglalkozni, hogy a meglévő családokban mennyire figyelnek oda a gyerekekre, a rendszer miként reagál a családon belüli erőszakra, hogy működjön jobban a gyermekvédelem, az alap- és  szakellátás.

Szőke szerint

Sokat kell beszéljünk a családon belüli erőszakról, miközben látjuk, hogy a gyerekvédelem túlterhelt, sokszor nem tud jelen lenni, nem tud hatékony munkát végezni, a gyerek szükségletei elsikkadnak. Nincs elég nevelőszülő, nem tudjuk biztosítani a megfelelő minőségű ellátást, így mikor pedig a családból ki kell emelni egy gyereket, nem biztos, hogy olyan helyre kerül, ami a szükségleteinek megfelel. Ez sokkal fontosabb annál és persze költségesebb mint, hogy egy meleg pár fogadhat-e örökbe vagy egy egyedülálló nő szüljön-e vagy sem.

Az Emmit korábban hiába kérdeztük többször is arról, milyen lépések várhatók ebből – illetve a többi – pontból következően, csak általános válaszokat adtak.

A zsaroló szülő kivédhetetlen

További kérdés, hogy mi történne egy válás után. Novák ugyanis arról is beszélt, ha válás esetén az apa és az anya is szeretne felelősséget vállalni a gyerekért, ezt fontos biztosítani. „A gyereket ne fosszuk meg attól a jogtól, hogy apával és anyával is kapcsolatot tarthasson" – mondta az államtitkár.

A családjogi ügyvéd maximálisan egyetért azzal, hogy válás után az apának is ugyanannyi joga van a gyerekkel kapcsolatot tartani, mint az anyának, de a jelenlegi jogszabályok is ugyanannyi jogot biztosítanak.

A jogszabály jó, a szülők szemlélete, szokásai változnak, a jogszabályt jellemzően utólag korrigálják hozzá.

És sok megoldás van. A bíróság – amennyiben a gyerek érdekeinek megfelel – azt hagyja jóvá, amiben a szülők megállapodnak, így akár a heti váltott elhelyezésre is van példa. Sőt, „már nem alapvetés, hogy a gyerekek az anyával maradnak”, mind gyakoribb, hogy az apánál helyezik ez őket. Bár kétségtelen, hogy ez a személet még nem feltétlenül nevezhető általánosnak: „volt olyan eset, hogy jogerősen mindhárom gyereket az apánál helyezték el, a gyámhatóság azonban a leírt ítélet ellenére sem hitte el, hogy ez igaz.”

A gyereket a másik fél ellen hangoló szülő ellen nem lehet jogszabályt hozni, de ha valaki rendszeresen akadályozza a láthatást, azt már lehet büntetni. „Gyakori történet, hogy a bíró azt mondja, át lehet vinni a gyereket a másik szülőhöz, a láthatás sorozatos szabotálása ugyanis már a gyerekelhelyezés megváltoztatására alkalmas tényállás.”

Asbóth Márton is azt mondja, nem a jogszabállyal, hanem annak betartásával van baj, szerinte a láthatást korlátozó esetekben az hozhatna változást, ha jobban ki lehetne kényszeríteni a szabály betartását, hatékonyabban felléphetne a gyámhivatal. Az alaptörvényi módosítás hozhatja maga után a válás szabályainak szigorítását is, ám szerinte „az adminisztratív akadályok soha nem vezetnek jóra”.