Intelligens kukákkal, mozgás- és forgalomfigyelő utcai lámpákkal, távolról gyógyító orvosokkal is próbálnak okossá válni a világ nagyvárosai. Az intelligenstelepülés-fejlesztés már a jelen.
A bevételek nagyobb részére a megyei települések pályázhatnak, egy kis részét megtartják maguknak, de valamennyit csak visszacsorgatnak Paksnak is.
A helyiek a természeti értékeket féltik, és nem erősíti a bizalmat, hogy az önkormányzat nem igazán kommunikált róla, pedig már 2021-ben pályázott a fejlesztésre. Bár kósza pletykák voltak, sokan csak most, szeptember elején szembesültek azzal, hogy móló és sétány épül a parti zöldterületen, amikorra viszont már a közbeszerzési eljárást is lezavarták, és hamarosan indul a kivitelezés is.
A nagyvárosok lakossága évről évre csökken, míg az agglomerációs településeké nő. Utóbbiak infrastruktúrája már alig bírja a terhelést, a fejlesztésekhez idő és pénz kell. Az építési szabályok annyira lazák, hogy szinte bármi épülhet bárhol.
Nem tudni, pontosan hányan élnek az immár nyolcmilliárdos emberiségből városokban, mert országonként változó ennek a településformának a meghatározása. A definícióra azért is szükség lenne, mert a megapoliszokra kulcsszerep vár a jövőben.
A világ településeinek lábnyomát térképezik fel a világűrből, a Földön lévő emberi települések fejlődéséről készülő legátfogóbb adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttműködve készíti.
Jánoshidán idősekre szabott lakófalut terveznek, hogy a nyugdíjasoknak megfelelő ellátást, a fiataloknak pedig munkát adjanak.
Az önkormányzatok pályázhatnak a pénzért, egy-egy település 1,5 milliót kaphat.
A kormány törvényjavaslata észszerűsítésről beszél, az önkormányzatok beleszólásuk csökkenésétől tartanak.
A beruházások a fideszes Szabó Zsolt választókörzetében vannak – ott, ahol más uniós pályázati pénzek felhasználása miatt már nyomoz a rendőrség.
Párizs első négy kerületéből, tehát a város – a Notre-Dame székesegyházat is magában foglaló – szívéből száműzhetik az autós közlekedést. Egyelőre időszakosan – értesült az AFP.
Az Európai Bizottság magyarországi Facebook-oldalán közölt egy érdekes ábrát, miszerint épp akkora összeget biztosítanak hazánknak a 2014-2020-as uniós ciklusban településfejlesztésre, mint amennyit Kósa Lajosra is bízott egy csengeri nő.
Az állam nevében harmadik személy is kérheti kisajátítási eljárás megindítását, ha a kérelemben megjelölt építmény, illetve fejlesztési, beruházási cél a helyi településrendezési tervben vagy a helyi építési szabályzatban szerepel. Az is elegendő, ha bekerült az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területfelhasználási engedélyébe – ezt tartalmazza az igazságügyi tárca előterjesztése, amely jelenleg közigazgatási egyeztetésen van. Mi ezzel a gond?
Távozik a posztjáról Óbarok elöljárója, mivel a Felcsút melletti településnek nem sikerült forrásokat szereznie, és szerinte ez személyével hozható összefüggésbe.
A metrót fejlesszük tovább, vagy több kis busz járjon egy kerületen belül? Ki költhesse el az idegenforgalmi adót, amit a belső kerületeket ellepő turisták hoznak, viszont a külső kerületek is rászorulnának? Mi legyen a parkolási pénzekkel? Csak pár példa, mi mindenen mehet a szkanderezés ősztől a Fővárosi Közgyűlésben, ha valóban a kerületi polgármesterek fognak a testületben ülni. A megkérdezett szakértők szerint egy biztos: a kétszintű önkormányzati rendszer miatt eddig is gyakran sérült fővárosi érdek tovább gyengülhet. Az egyik szakértő szerint a változtatás nemzetközi egyezményt is sérthet.
