A részletes indoklásban a kisajátítási célok között gyakran szereplő közlekedési fejlesztések mellett az energiatermeléssel, az energiaellátással, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházásokat is nevesítik, és új elemként bekerült a terület-, illetve településrendezés is. A HVG e heti számában idézi Berkecz Balázst, az ellenzéki Együtt alelnökét, aki elsősorban azt a pontot kifogásolja, amelynek értelmében az állam nevében immár magánszemély is kérheti a kisajátítást. Ha maga fizeti a kártalanítás összegét, akkor további versenyeztetés és ellenszolgáltatás nélkül kapja tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba az ingatlant. A politikus szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy "fideszes haverok az állam nevében sajátíthatnak ki magántulajdont", ehhez nyújt segítséget a vonatkozó jogszabályok ismételt megváltoztatása.

Az Orbán-kormány megválasztása után szinte azonnal megkezdődött a 2008-ban életbe lépett kisajátítási törvény fellazítása. A HVG cikke lépésről lépésre bemutatja a folyamatot, arra is kitérve, hogy kik a vesztesek és a nyertesek. A tét komoly, az állam csupán az útépítéshez kapcsolódó ügyletekre évente 10–12 milliárd forintot költ. A jogbiztonság gyengítéséről nem beszélve.