szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A metrót fejlesszük tovább, vagy több kis busz járjon egy kerületen belül? Ki költhesse el az idegenforgalmi adót, amit a belső kerületeket ellepő turisták hoznak, viszont a külső kerületek is rászorulnának? Mi legyen a parkolási pénzekkel? Csak pár példa, mi mindenen mehet a szkanderezés ősztől a Fővárosi Közgyűlésben, ha valóban a kerületi polgármesterek fognak a testületben ülni. A megkérdezett szakértők szerint egy biztos: a kétszintű önkormányzati rendszer miatt eddig is gyakran sérült fővárosi érdek tovább gyengülhet. Az egyik szakértő szerint a változtatás nemzetközi egyezményt is sérthet.

A fővárosiak érdeke a budapesti választási rendszer megváltoztatása, hiszen „így zökkenőmentesebbé, harcmentesebbé tehető a kerületek és a főváros viszonya” – magyarázták a hvg.hu videójában kormánypárti politikusok. Az ellenzéki pártok viszont – mióta csütörtökön elsőként megírtuk az őszi voksolás tervezett átvariálását, és ezt pénteken a Fidesz is elismerte – egymás után akadnak ki, mert szerintük minimum alkotmányellenes, de még inkább „terrorakció”, „csalás” pár hónappal az urnák felállítása előtt így változtatni a választási renden.

Egy vokssal két hely dől el

Szerettük volna gyakorlati oldalról megmutatni, valójában mit jelent majd Budapest számára a már benyújtott törvénymódosítás megvalósítása, de a megkérdezett szakemberek azt mondták, az eddig ismert változtatás teljes mértékben politikai indíttatású, és abból semmit nem látni, hogyan gondolkodik a kormányzat a kerületek és a főváros jogosítványainak, illetve kötelességeinek a megosztásáról.

Magának a budapesti választónak a helyhatósági választás nem sok újdonságot tartogat majd: ugyanúgy egyet-egyet ikszelhet arra, kit szeretne kerületi polgármesternek, kit főpolgármesternek és kit küld a helyi önkormányzatba képviselőnek. Csakhogy a kerületi polgármesterére leadott vokssal – az eddig pártlistákra leadott szavazatot kiváltva – azt is eldönti, kit küld a város egészét irányító Fővárosi Közgyűlésbe. Így ez a jövőben a 23 kerületi polgármesterből és még 9 kompenzációs listán – vagyis a töredékszavazatok alapján – bejutott tagokból áll majd.

Önkormányzati választás 2010-ben
©

A megkérdezett szakemberek vélemények alapján nagyjából két dolog biztos: a kerületek nagyon meg fognak erősödni az egységes főváros rovására, másrészt nagyon kockázatos anélkül átírni az önkormányzati képviseleti szerv megválasztásának módját, hogy mélységében végiggondolnák a kétszintű – főváros és kerületek – rendszerben a hozzájuk tartozó hatásköröket, feladatokat.

Erős kerület, gyenge Budapest – egyszer már volt ilyen

„Erős kerületek lesznek és gyenge főváros. 1990 után egyszer már volt ilyen, és ez már akkor is bénította a működést, mert egy sor vitát okozott” – magyarázta egy régóta az önkormányzati igazgatásban dolgozó forrásunk. A három állandó vitára okot adó terület a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztás, az adómegállapítás és a városfejlesztés szempontjából fontos területek kijelölése. „Például még ebben az időszakban is meg tudtak állapodni abban, hogy az idegenforgalmi adó közös fővárosi bevétel legyen, mert azzal mindenki jól jár, azok a kerületek is, ahol nincsenek is turisták. De a kérdések többségében csak a vetélkedés ment” – jegyezte meg.

Pont a bénító huzakodás miatt 1994-ben módosították a rendszert, valamivel több hatalma lett a fővárosnak, ide csoportosítottak át forrásokat, és több olyan ügycsoport lett, amelyben már nem kellett egyeztetni a kerületekkel. A most bejelentett változások miatt viszont újra a kerületek kerekednek majd felül, ami önkormányzati forrásunk szerint ugyanoda fog vezetni: „megint nagyon nehéz lesz a kiegyezés”. Szerinte elfogadhatatlan, hogy pár hónappal a választások előtt még azt sem lehet tudni, hogy a budapesti lakosok által szintén közvetlenül megválasztott főpolgármesternek végül mik lesznek pontosan a jogosítványai. Az önkormányzati szakember attól tart, hogy ez végső soron Budapestnek mint egésznek,”mint európai metropolisznak a versenyhelyzetét is rontja”.

„Huszonöt éve az Budapest problémája, hogy nem tud egységes városként működni. Az új tervezett választási rendszerben ez még kevésbé sikerülhet azzal, hogy túlnyomó többségében a kerületi polgármesterekből áll majd össze a Fővárosi Közgyűlés” – mondta a hvg.hu-nak Zongor Gábor közigazgatási szakértő is, aki szerint ezt a politikai elvű kompenzációs listán bekerülő kilenc plusz képviselő sem fogja oldani, hiszen ők a nem nyertes polgármester-jelöltekből kerülnek ki, így az ő kerületi kötődésük is meghatározó. „Nem szerencsés, hogy így egyáltalán nem tudnak megjelenni olyan személyek, akiknek elsődlegesen a főváros egészének és nem egyes kerületi részérdekek képviseletére törekednének. A kerületi polgármesterek érthető módon az adott kerület érdekében járnak el, erre szól az esküjük is, így a főváros egészének érdekét csak akkor támogatják, amikor az megfelel a saját kerületi érdeküknek. A kerületi érdekek direkt megjelenítése a közgyűlésben jelentősen megnehezíti a főpolgármester feladatát és az átfogó fővárosi érdek kialakulását” – tette hozzá.

Kerület kontra kerület, kerületek kontra főváros

„Lehet, hogy jobb lesz a mostani pártelvű rendszernél, de úgy is meg lehetett volna oldani, hogy nem kerületenként, hanem a lakosságeloszlással arányos rendszerben választják meg a közgyűlés tagjait, és a kerületi polgármestereket pedig tanácskozási joggal szintén bevonják” – magyarázta Zongor. A beharangozott új rendszerben pedig mindenben dűlőre kell majd jutniuk a kerületeknek, miközben nagyon más adottságú részekről van szó, így lesz, amikor majd a külső kerületek állnak össze a belsők ellen, más esetben – mindig a konkrét kérdéstől függően – máshogy alakulnak majd ki az érdekcsoportok.

Arra valóban elég könnyű példát hozni, mennyire más szempontjaik lehetnek a heterogén kerületeknek. Az idegenforgalmi adón túl elég a parkolásra gondolni, amely a belvárosban egészen más nagyságrendű kérdés, mint egy kertvárosi övezetekből álló kerületben. A dugódíjra is teljesen máshogy reagálnának a szélső kerületek, mint a Nagykörúton belül találhatóak – miközben ez fővárosi forrásként lett aposztrofálva. De a közösségi közlekedés szempontjából sem mindegy, hogy a nagy, várost átszelő vonalakat fejlesztik, vagy mondjuk pár szűkebb területen már bevált módon, a kisebb, takarékosabb buszokat sűrítik.

A közigazgatási szakértő arra is felhívta a figyelmet: a beharangozott rendszer egyáltalán nem felel meg teljes körűen Magyarország által 1997-ben ratifikált nemzetközi egyezménynek. „A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló egyezmény rögzíti, hogy az önkormányzati képviselő-testületek tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják. Amennyiben csak polgármester jelöltekből áll össze a fővárosi közgyűlés, akkor ezek a választási szempontok nem érvényesülhetnek. Azt is kifogásolhatónak tartja, hogy az Országgyűlés elé már beterjesztett törvényjavaslatról nem volt semmilyen szakmai vita és egyeztetés.

Mi legyen a parkolási pénzekkel?
©

Az új szisztéma legnagyobb problémája a közigazgatási szakértő szerint az arányosság elvének sérelme. Eleve Belváros-Lipótváros ugyanúgy egy képviselőt delegál a Közgyűlésbe, mint a jóval nagyobb Újbuda. De még az is előfordulhat, hogy egy kisebb kerületből nemcsak a polgármester kerül be, hanem egy szintén ide köthető másik politikus is. De az egyenlőség kritériuma már ott is megkérdőjeleződik, hogy a polgármesterként be nem jutó függetleneknek semmi esélyük nincs kompenzációs listán bekerülni.

Delegáció és/vagy alkotmányellenes?

Több ellenzéki párt is emiatt az aránytalanság miatt helyezte kilátásba, hogy az Alkotmánybíróság elé viszi a tervezett jogszabályt, hiszen a kerületek eltérő népessége miatt a mandátumszámok kiosztása nem felel meg a választók által leadott voksok számához. A hvg.hu által megkérdezett alkotmányjogász szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy ezekre az aránytalanságokra hivatkozva valóban támadható a rendszer. „Volt már hasonló megoldás, még a kilencvenes évek elején – csak akkor más módon – a megyéknél: a helyi önkormányzati képviselő testületek delegálták a megyei közgyűlésbe a képviselőket, szóval ez nem egy új dolog. És nem mondható rá, hogy alkotmányellenes, hiszen ez tulajdonképpen egy delegációs rendszer, amire számos példa létezik a világban: a magasabb szintű testületben az alulról delegáltak vesznek részt” – mondta Lövétei István alkotmányjogász.

Szerinte már az önkormányzatokra vonatkozó 1990. évi törvénnyel elrontották, mert ebben a korábbi tanácsrendszert „egyszerűen rátolták az új rendszerre”. „Egyáltalán nem mindegy, hogy mit tekintek a közigazgatás egységének, és ez leginkább a fővárosban ütközik ki. Közigazgatásilag önálló egység a kerület és a főváros is, de a mai napig nem lett logikusan végiggondolva, hogy mi maradjon alsó szinten, és mit kell Budapestnek mint egységnek irányítani – mondta Lövétei.

Az alkotmányjogász szerint az egy régi alapelv, hogy a hatékonyság érdekében minden kérdést minél alsóbb szintén kell megoldani, és csak az kerül felsőbb szintre, ami egységes rendezést igényel. „Vagyis van értelme lefelé tolni a rendszer súlypontját, csakhogy ahhoz racionális munkamegosztás kell” – jegyezte meg. Vicces példaként a teljes széttagoltságra azt hozta fel: ha ma valaki végigsétálna a körúton, akkor van, ahol lenne hotdogárus, máshol nem – attól függően, melyik kerület milyen feltételeket szab az árusításra.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
1,9 billiárd dollárból mentené meg az amerikai gazdaságot Biden

1,9 billiárd dollárból mentené meg az amerikai gazdaságot Biden

Itt a 680 lóerős legújabb hibrid Toyota

Itt a 680 lóerős legújabb hibrid Toyota

Több mint 300 millió literrel kevesebbet tankoltak tavaly az autósok

Több mint 300 millió literrel kevesebbet tankoltak tavaly az autósok