A megerősített kerületek béníthatják meg Budapestet
A metrót fejlesszük tovább, vagy több kis busz járjon egy kerületen belül? Ki költhesse el az idegenforgalmi adót, amit a belső kerületeket ellepő turisták hoznak, viszont a külső kerületek is rászorulnának? Mi legyen a parkolási pénzekkel? Csak pár példa, mi mindenen mehet a szkanderezés ősztől a Fővárosi Közgyűlésben, ha valóban a kerületi polgármesterek fognak a testületben ülni. A megkérdezett szakértők szerint egy biztos: a kétszintű önkormányzati rendszer miatt eddig is gyakran sérült fővárosi érdek tovább gyengülhet. Az egyik szakértő szerint a változtatás nemzetközi egyezményt is sérthet.
A fővárosiak érdeke a budapesti választási rendszer megváltoztatása, hiszen „így zökkenőmentesebbé, harcmentesebbé tehető a kerületek és a főváros viszonya” – magyarázták a hvg.hu videójában kormánypárti politikusok. Az ellenzéki pártok viszont – mióta csütörtökön elsőként megírtuk az őszi voksolás tervezett átvariálását, és ezt pénteken a Fidesz is elismerte – egymás után akadnak ki, mert szerintük minimum alkotmányellenes, de még inkább „terrorakció”, „csalás” pár hónappal az urnák felállítása előtt így változtatni a választási renden.
Egy vokssal két hely dől el
Szerettük volna gyakorlati oldalról megmutatni, valójában mit jelent majd Budapest számára a már benyújtott törvénymódosítás megvalósítása, de a megkérdezett szakemberek azt mondták, az eddig ismert változtatás teljes mértékben politikai indíttatású, és abból semmit nem látni, hogyan gondolkodik a kormányzat a kerületek és a főváros jogosítványainak, illetve kötelességeinek a megosztásáról.
Magának a budapesti választónak a helyhatósági választás nem sok újdonságot tartogat majd: ugyanúgy egyet-egyet ikszelhet arra, kit szeretne kerületi polgármesternek, kit főpolgármesternek és kit küld a helyi önkormányzatba képviselőnek. Csakhogy a kerületi polgármesterére leadott vokssal – az eddig pártlistákra leadott szavazatot kiváltva – azt is eldönti, kit küld a város egészét irányító Fővárosi Közgyűlésbe. Így ez a jövőben a 23 kerületi polgármesterből és még 9 kompenzációs listán – vagyis a töredékszavazatok alapján – bejutott tagokból áll majd.
A megkérdezett szakemberek vélemények alapján nagyjából két dolog biztos: a kerületek nagyon meg fognak erősödni az egységes főváros rovására, másrészt nagyon kockázatos anélkül átírni az önkormányzati képviseleti szerv megválasztásának módját, hogy mélységében végiggondolnák a kétszintű – főváros és kerületek – rendszerben a hozzájuk tartozó hatásköröket, feladatokat.
Erős kerület, gyenge Budapest – egyszer már volt ilyen
„Erős kerületek lesznek és gyenge főváros. 1990 után egyszer már volt ilyen, és ez már akkor is bénította a működést, mert egy sor vitát okozott” – magyarázta egy régóta az önkormányzati igazgatásban dolgozó forrásunk. A három állandó vitára okot adó terület a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztás, az adómegállapítás és a városfejlesztés szempontjából fontos területek kijelölése. „Például még ebben az időszakban is meg tudtak állapodni abban, hogy az idegenforgalmi adó közös fővárosi bevétel legyen, mert azzal mindenki jól jár, azok a kerületek is, ahol nincsenek is turisták. De a kérdések többségében csak a vetélkedés ment” – jegyezte meg.
Pont a bénító huzakodás miatt 1994-ben módosították a rendszert, valamivel több hatalma lett a fővárosnak, ide csoportosítottak át forrásokat, és több olyan ügycsoport lett, amelyben már nem kellett egyeztetni a kerületekkel. A most bejelentett változások miatt viszont újra a kerületek kerekednek majd felül, ami önkormányzati forrásunk szerint ugyanoda fog vezetni: „megint nagyon nehéz lesz a kiegyezés”. Szerinte elfogadhatatlan, hogy pár hónappal a választások előtt még azt sem lehet tudni, hogy a budapesti lakosok által szintén közvetlenül megválasztott főpolgármesternek végül mik lesznek pontosan a jogosítványai. Az önkormányzati szakember attól tart, hogy ez végső soron Budapestnek mint egésznek,”mint európai metropolisznak a versenyhelyzetét is rontja”.
„Huszonöt éve az Budapest problémája, hogy nem tud egységes városként működni. Az új tervezett választási rendszerben ez még kevésbé sikerülhet azzal, hogy túlnyomó többségében a kerületi polgármesterekből áll majd össze a Fővárosi Közgyűlés” – mondta a hvg.hu-nak Zongor Gábor közigazgatási szakértő is, aki szerint ezt a politikai elvű kompenzációs listán bekerülő kilenc plusz képviselő sem fogja oldani, hiszen ők a nem nyertes polgármester-jelöltekből kerülnek ki, így az ő kerületi kötődésük is meghatározó. „Nem szerencsés, hogy így egyáltalán nem tudnak megjelenni olyan személyek, akiknek elsődlegesen a főváros egészének és nem egyes kerületi részérdekek képviseletére törekednének. A kerületi polgármesterek érthető módon az adott kerület érdekében járnak el, erre szól az esküjük is, így a főváros egészének érdekét csak akkor támogatják, amikor az megfelel a saját kerületi érdeküknek. A kerületi érdekek direkt megjelenítése a közgyűlésben jelentősen megnehezíti a főpolgármester feladatát és az átfogó fővárosi érdek kialakulását” – tette hozzá.
Kerület kontra kerület, kerületek kontra főváros
„Lehet, hogy jobb lesz a mostani pártelvű rendszernél, de úgy is meg lehetett volna oldani, hogy nem kerületenként, hanem a lakosságeloszlással arányos rendszerben választják meg a közgyűlés tagjait, és a kerületi polgármestereket pedig tanácskozási joggal szintén bevonják” – magyarázta Zongor. A beharangozott új rendszerben pedig mindenben dűlőre kell majd jutniuk a kerületeknek, miközben nagyon más adottságú részekről van szó, így lesz, amikor majd a külső kerületek állnak össze a belsők ellen, más esetben – mindig a konkrét kérdéstől függően – máshogy alakulnak majd ki az érdekcsoportok.
Arra valóban elég könnyű példát hozni, mennyire más szempontjaik lehetnek a heterogén kerületeknek. Az idegenforgalmi adón túl elég a parkolásra gondolni, amely a belvárosban egészen más nagyságrendű kérdés, mint egy kertvárosi övezetekből álló kerületben. A dugódíjra is teljesen máshogy reagálnának a szélső kerületek, mint a Nagykörúton belül találhatóak – miközben ez fővárosi forrásként lett aposztrofálva. De a közösségi közlekedés szempontjából sem mindegy, hogy a nagy, várost átszelő vonalakat fejlesztik, vagy mondjuk pár szűkebb területen már bevált módon, a kisebb, takarékosabb buszokat sűrítik.
A közigazgatási szakértő arra is felhívta a figyelmet: a beharangozott rendszer egyáltalán nem felel meg teljes körűen Magyarország által 1997-ben ratifikált nemzetközi egyezménynek. „A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló egyezmény rögzíti, hogy az önkormányzati képviselő-testületek tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják. Amennyiben csak polgármester jelöltekből áll össze a fővárosi közgyűlés, akkor ezek a választási szempontok nem érvényesülhetnek. Azt is kifogásolhatónak tartja, hogy az Országgyűlés elé már beterjesztett törvényjavaslatról nem volt semmilyen szakmai vita és egyeztetés.
Az új szisztéma legnagyobb problémája a közigazgatási szakértő szerint az arányosság elvének sérelme. Eleve Belváros-Lipótváros ugyanúgy egy képviselőt delegál a Közgyűlésbe, mint a jóval nagyobb Újbuda. De még az is előfordulhat, hogy egy kisebb kerületből nemcsak a polgármester kerül be, hanem egy szintén ide köthető másik politikus is. De az egyenlőség kritériuma már ott is megkérdőjeleződik, hogy a polgármesterként be nem jutó függetleneknek semmi esélyük nincs kompenzációs listán bekerülni.
Delegáció és/vagy alkotmányellenes?
Több ellenzéki párt is emiatt az aránytalanság miatt helyezte kilátásba, hogy az Alkotmánybíróság elé viszi a tervezett jogszabályt, hiszen a kerületek eltérő népessége miatt a mandátumszámok kiosztása nem felel meg a választók által leadott voksok számához. A hvg.hu által megkérdezett alkotmányjogász szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy ezekre az aránytalanságokra hivatkozva valóban támadható a rendszer. „Volt már hasonló megoldás, még a kilencvenes évek elején – csak akkor más módon – a megyéknél: a helyi önkormányzati képviselő testületek delegálták a megyei közgyűlésbe a képviselőket, szóval ez nem egy új dolog. És nem mondható rá, hogy alkotmányellenes, hiszen ez tulajdonképpen egy delegációs rendszer, amire számos példa létezik a világban: a magasabb szintű testületben az alulról delegáltak vesznek részt” – mondta Lövétei István alkotmányjogász.
Szerinte már az önkormányzatokra vonatkozó 1990. évi törvénnyel elrontották, mert ebben a korábbi tanácsrendszert „egyszerűen rátolták az új rendszerre”. „Egyáltalán nem mindegy, hogy mit tekintek a közigazgatás egységének, és ez leginkább a fővárosban ütközik ki. Közigazgatásilag önálló egység a kerület és a főváros is, de a mai napig nem lett logikusan végiggondolva, hogy mi maradjon alsó szinten, és mit kell Budapestnek mint egységnek irányítani – mondta Lövétei.
Az alkotmányjogász szerint az egy régi alapelv, hogy a hatékonyság érdekében minden kérdést minél alsóbb szintén kell megoldani, és csak az kerül felsőbb szintre, ami egységes rendezést igényel. „Vagyis van értelme lefelé tolni a rendszer súlypontját, csakhogy ahhoz racionális munkamegosztás kell” – jegyezte meg. Vicces példaként a teljes széttagoltságra azt hozta fel: ha ma valaki végigsétálna a körúton, akkor van, ahol lenne hotdogárus, máshol nem – attól függően, melyik kerület milyen feltételeket szab az árusításra.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
