A kétórás kormányfői válaszmaraton maga alá temette Orbán Viktor kijelentését a magyar EU-biztos jelölésének „reformjáról”. Amit a demokrácia példaértékű kiteljesedésének nevezett, az nem volt más olcsó szemfényvesztésnél.
Meglepetések helyett korábbi, nem hivatalos információk erősödése olvasható ki a Fidesz-KDNP frissen elfogadott, 2019-es EP-listájából. A névsort vezető Trócsányi László jelenlegi igazságügyi minisztert annak ellenére jelölhetik uniós biztosnak jövőre, hogy a Magyarországot az Európai Bizottságban jelenleg képviselő Navracsics Tibor erősebb tárcát kaphatna az újrázással, mint az újonc miniszter.
A párt elnöksége csütörtökön döntött a Fidesz európai parlamenti listájáról.
Alakul a Fidesz EP-listája. A fő szempont a stabilitás, de a nevek között ott van Trócsányi László, aki most igazságügyi miniszter, valamint Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója is.
Az igazságügy-miniszter Soros migránsügyi nyilatkozatait bírálta.
Az igazságügyminiszter úgy látja, joggal kapta meg Gruevszki a menekültstátuszt.
Az állampolgár több lehetőséget kap a hivatalokkal szembeni vitás ügyeiben, az állam pedig önmagát optimalizáló közigazgatással gazdagodik – így érvel az új bírósági rendszer kiépítése mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter. Hallgatni sem bírja a politikai sejtetéseket, jövőre pedig felülvizsgálja a rendes bíróságok működését is.
Alaptörvénysértő utasítást adott ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke annak érdekében, hogy az őt felügyelni hivatott Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai ne tudják rendesen végezni a munkájukat – állítja hat bíró az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszában. Új fejezetéhez ért az idén januárban, az új OBT megválasztásakor kezdődött, és mára éles konfliktussá alakult vita a két intézmény között.
Miért van szükség közigazgatási bíróságokra, miért a miniszter felügyeli majd a szakmai munkát, és miért kell kapkodni a jogalkotással? A HVG e heti számában Trócsányi László igyekezett megvédeni a nevéhez fűződő reformot, és elmondta, milyen vitája alakult ki a kormánypárt képviselőivel.
Az új törvény érintené a csődeljárásokat, a cégeljárást, a törlési és a végelszámolási eljárásokat is.
Néhány héttel azután, hogy az Európai Parlament kétharmados többséggel megszavazta a Sargentini-jelentést, és megindította az eljárást Magyarország ellen, Trócsányi László Ankarában bejelentette: Magyarország minden segítséget megad Törökországnak a jogállamiság és az igazságszolgáltatás megreformálásához.
Az igazságügyi minisztert meghívták, hogy vegyen részt egy nemzetközi szimpóziumon, de nem megy el, inkább perel.
Az igazságügyi miniszter szerint a Sargentini-jelentés csupán egy ideológiai háború része, amit Brüsszel indított a magyarok ellen.
A Nagy és Trócsányi iroda szerint nem annyit keresnek, mint az EP-képviselő állítja, ráadásul múltjuk alapján is logikus, hogy őket kérte fel az állam.
A kormány már egy éve inkább ideológiának nevezte, mint tudománynak, és táplálta a KDNP-s utálkozást. Most hirtelen lecsaptak a képzésre az ELTE-n és a CEU-n is.
Szűkebbre vonja-e a sajtó- és szólásszabadságot, vagy csak az őt is megillető védelmet adja meg a politikusnak, ha tabu lesz a magánélete? De hol a magánélet határa a közszereplők, és hol a közhatalommal nem bíró, de közhatalom közelében (és közpénzből) ügyködők esetében? Ezek a legnagyobb dilemmái a kedden benyújtott új, magánéleti törvénynek, amely a válaszokat azonban nem adja meg ezekre.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alaptörvénysértő mulasztás, hogy csak a titkos adat titkosítója tehet feljelentést visszaélés esetén, bár Trócsányi miniszter szerint ez rendben van így.
Nemcsak beigazolódtak, hanem túl is teljesültek a hvg.hu-nak az alaptörvény közelmúltbeli módosításakor nyilatkozó alkotmányjogászok félelmei az új gyülekezési törvény tervezetével. A kedden benyújtott törvényjavaslat legnagyobb baja a szakértők szerint, hogy fikciókra alapozva szűkítheti a szabad gyülekezés lehetőségét.
Pedig az állami megbízásokat is bezsebelő Nagy és Trócsányinak nem ment rosszul az elmúlt években.
Az indokát és részleteit nem tudják, de szükségét sem igazán érzik a kormánypártok politikusai az alaptörvény felülvizsgálatának, amit Orbán Viktor vetített előre múlt héten. De akkor mire gondolhatott a "költő"?
