Változatlanságot, de akár horror-szcenáriókat – a gyülekezési jog durva korlátozását – is bele lehet látni a tervezett módosításába – írtuk a lapunk által megkérdezett alkotmányjogászok véleménye alapján egy hónappal ezelőtt, amikor a kormány benyújtotta a gránit kocsonyaszilárdságú alaptörvény hetedik módosításának tervezetét, benne a magánszféra védelmét erősítő új passzusokkal.

A szakértők többségének legnagyobb gondja az volt – az időközben el is fogadott – változtatással, hogy bizonytalanná tette azt a kialakult, következetes bírósági joggyakorlatot, amely eddig védte a közéleti véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, így kérdésessé tette, hogy lehet-e még tiltakozást tartani, mondjuk a miniszterelnök vagy az igazságügyi miniszter háza előtt.

A valóság azóta kicsit más irányt vett: bár az alaptörvény-módosításakor szó sem volt róla, hogy a gránitfoltozgatást rövidesen új gyülekezési törvény is követi, az igazságügyi miniszter kedden már be is nyújtotta azt. Trócsányi László tervezetéből pedig úgy tűnik, nem csak a politikusok házai előtti tüntetések kerülhetnek veszélybe.

Mónus Márton

A tervezet – ahogy arról beszámoltunk – már a „két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetelt” is tüntetésnek – pontosabban, az új definíció szerint gyűlésnek tekinti.

A jelenlegi gyülekezési törvényhez képesti igazi újdonsága azonban azokban a passzusokban rejlik, amelyek leírják, hogy milyen okok miatt tiltható meg egy tüntetés.

Az új elemek közé a korábbi (naiv) várakozásokkal szemben nemcsak az alaptörvény-módosítás szellemiségével egybevágó, mások magán- és családi életének, illetve otthonának védelmére hivatkozó indokok kerültek be, hanem olyanok is, amelyekről a tüntetés szervezőivel való, "előzetes egyeztetés után rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti”.

Például:

• a) akadályoz egy diplomatát feladata teljesítésében,
• b) alkalmas a bíróságok működésének megzavarására (eddig csak a bíróságok működésének súlyos veszélyeztetése számított tiltó oknak)
• c) a közlekedés rendjének sérelmével jár (eddig csak az volt tiltó ok, ha a közlekedés más úton nem biztosítható)

Jósok előnyben?

Ha végigszaladunk a három ponton, rögtön eszünkbe juthatnak olyan tüntetések a közelmúltból, amelyekre valószínűleg nem adta volna áldását a rendőrség/bíróság, ha a most benyújtott módosítások már hatályban lettek volna. Elég csak például

• a) az Állítsuk meg Moszkvát! címmel, a kormány oroszbarát politikája miatt a budapesti orosz nagykövetség elé szervezett demonstrációra
• b) a devizahitelesek Kúria előtti tüntetéseire
• c) a választás utáni időszak bármely nagy, vonulásos tüntetésére gondolni.

Ezért is adta ki tegnap sarkos álláspontját a törvénytervezetről a TASZ is, amely úgy véli: a tervezet jelentősen szűkíti a szabad gyülekezés lehetőségét, és egyúttal szélesre tárja a rendőrség önkényes döntéseinek kapuját a tüntetések önkényes megtiltásában. A szervezet érvelése szerint például bár a törvényjavaslat nem határozza meg pontosan a közrend fogalmát, azt szinte bármitől veszélyeztetve látja, ezért beláthatatlan, hogy a tüntetés engedélyezését mérlegelő rendőrség nem tartaná-e akár már azt is veszélyesnek a közrendre, ha az autók például nem tudnak parkolni a kijelölt parkolóhelyeken, vagy a munkagépek nem tudnak munkát végezi egy közterületen.

Ez alapján a TASZ szerint kétséges, hogy lehetne-e még a jövőben tüntetni a Városligetért, a Liget Projekt helyszínén, de a tartós Kossuth téri jelenléttel járó 2006-os tüntetéseket is ellehetetlenítené szerinte jelenlegi formájában az új javaslat, a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozással pedig az elmúlt évek nagy vonulós tüntetései, köztük a lex-CEU elleni demonstráció, vagy a Budapest Pride felvonulás, sőt a Békemenet sem valósulhattak volna meg.

Túry Gergely

Szabó Máté, a TASZ programigazgatója azért is nonszensznek tartja az új kiegészítéseket, mert valamilyen mértékig minden tüntetés a közlekedés rendjének sérelmével jár, és mindegyik okozhatja mások magánéletének, otthonának, szabad mozgáshoz való jogának sérelmét is. Márpedig a benyújtott javaslat minden fenti érintettséget potenciális sérelemként fog fel, előzetes tiltás érvényesülhet, vagyis szemben a mostani gyakorlattal, mely alapján a már zajló tüntetést fel lehet oszlatni, ha olyan irányt vesz, hogy már nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a jövőben a rendőrségnek előre kell majd mérlegelnie, vajon a résztvevők elkövetik-e a fenti, tiltó okként meghatározott cselekményeket.

Ugyanezt emelte ki a hvg.hu-nak Salát Orsolya, az ELTE TáTK emberi jogi és politikatudományi tanszékének oktatója is, aki amúgy már a tervezett alaptörvény-módosításról is borúlátóan fogalmazott. A gyülekezési joggal foglalkozó alkotmányjogász szerint az történt, ami várható volt: előzetes tiltási okká teszik, ami eddig csak oszlatási ok volt, azaz a gyülekezést mostantól előzetesen, meg nem valósult félelmek alapján is be lehet tiltani.

Sajtós analógiával élve: ez rosszabb, mintha a cikkeket megjelenés előtt be kellene mutatni a cenzornak, hiszen itt egy olyan helyzetről beszélünk, amikor még nincs is „cikk”.

Drasztikus változásnak tartja Salát Orsolya azt is, hogy eddig előzetesen csak bizonyos helyen és időben lehetett gyülekezést megtiltani, vagyis a hatóság előzetesen tulajdonképpen csak idő- és helybeli feltételt szabhatott, azt is csak nagyon szűk körben (a mostani törvény szerint „ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja”).

A mostani javaslat viszont lehetővé teszi a teljes, tehát a bejelentés helyétől és idejétől független előzetes tiltást is, és nemcsak az eddigi szűk körben, hanem kiterjesztve mások jogainak esetleges jövőbeni megsértésének lehetőségére is. Vagyis a rendőrség úgy alapozhat tiltást a jövőben (esetleg) bekövetkezendő sérelmekre, hogy azt, hogy mi történne egy tüntetésen, ha megvalósulna, értelemszerűen senki sem tudhatja előre.

Fülöp Máté

Ennek a veszélyét alapjogbarát jogértelmezéssel egy funkcionális, függetlenségében nem súlyosan kikezdett bírósági rendszer talán-talán tudná csökkenteni Salát Orsolya szerint – például, ha csak olyan tüntetéseket engedne a bíróság előzetesen tiltani, ahol a szervező konkrétan bűncselekmény elkövetését jelenti be vagy hasonló súlyú sérelmet kíván megvalósítani – mondjuk éjjel kereplőzne a miniszterelnök háza előtt, stb. Egy ilyen, szabadságbarát értelmezésre ugyanakkor a magyarországi nem jogállami körülmények között és különösen az új közigazgatási bíráskodás bevezetése után szerinte nincsen garancia.

Ráadásul a másik, magánszférára vonatkozó törvényjavaslattal és a hetedik alaptörvény-módosítással összeolvasva nyilvánvaló az a jogalkotói szándék is, hogy a szólásszabadság (ideértve a gyülekezési és sajtószabadság) eddigi védelmi szintjét leszállítsák, és az azzal versengő magánszférának fokozott védelmet adjanak – figyelmeztetett az alkotmányjogász.

Az ELTE oktatója szerint már az alaptörvény módosításának politikusi felvezetőiből ("Ideje befejezni a politikusok háza előtti tüntetéseket" – mondta például egy hónapja Gulyás Gergely kancelláriaminiszter – a szerk) is látható volt, hogy a törvényhozó – durván beavatkozva a bíróságok eddig fennálló jogértelmezési és mérlegelési szabadságába – a jogértelmezést a magánszféra, illetve a szólásszabadság ütközése esetén az utóbbi kárára akarja eltolni. Ez azért baj Salát Orsolya szerint, mert demokráciában a szólásszabadság legfontosabb funkciója a hatalom ellenőrzése, ezt pedig a bíróságok garantálják.

„Itt azonban most törvénnyel (és alaptörvénnyel) elő akarják írni a bíróságoknak, hogy az eddigiekhez képest szűkebb körben engedjék a hatalom ellenőrzését. Az, hogy ennek a bíróságok hosszú távon ellen tudnának állni, például az alkotmányozóra is kötelező európai emberi jogi sztenderdekre hivatkozással, jelen körülmények között finoman szólva is erősen kétséges”

– véli Salát Orsolya.

A semmiből jött tervezetet kedden várhatóan már tárgyalni is kezdi és a nyári ülésszak végén, júliusban a kétharmados kormánytöbbséggel el is fogadhatja a parlament.