szerző:
hvg.hu

Szűkebbre vonja-e a sajtó- és szólásszabadságot, vagy csak az őt is megillető védelmet adja meg a politikusnak, ha tabu lesz a magánélete? De hol a magánélet határa a közszereplők, és hol a közhatalommal nem bíró, de közhatalom közelében (és közpénzből) ügyködők esetében? Ezek a legnagyobb dilemmái a kedden benyújtott új, magánéleti törvénynek, amely a válaszokat azonban nem adja meg ezekre.

helikopterből kiszálló Rogán Antal behúzott nyakkal igyekszik a rá váró fekte Mercedeshez, Tiborcz István levest kanalaz Zaid Naffával és (az időközben elhunyt) Ghaith Pharaon ügyvédjével, Orbán Ráhel a belvárosban kávézik a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőivel – három olyan, a legszűkebb magyarországi elit életmódjára és eltitkolt ügyleteire rávilágító fotó és eset a közelmúltból, amely miatt kormánypárti politikusok vagy családtagjaik magyarázkodásra kényszerültek, és amelyek – legalábbis következmények nélkül – aligha járhatták volna be a teljes magyar sajtót, ha már hatályban lett volna az a magánélet védelméről szóló törvény, amelynek tervezetét kedden nyújtotta be az igazságügyi miniszter.

Trócsányi László javaslatában – amelyről itt írtunk röviden – nem csak az a zavarba ejtő, hogy egy olyan alaptörvény-módosításra hivatkozva próbálja védeni a közszereplőket, amelyet még ki sem hirdetett a köztársasági elnök, hanem hogy olyan fogalmakat vezet be az említettek magánéletének megóvására, amelyet aztán nem fejt ki részletesen.

©

Hiába írja le például egyértelműen a hatályos polgári törvénykönyvet módosító legfontosabb új szabályt, hogy „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja, azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”, ha a szintén új kiegészítésből:

„A közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg

– nem derül ki, hogy mi is esik kívül a közügyek szabad vitatásának körén.

A cikk eleji három eset például kívül esik, vagyis nem szabad írni róla? És Semjén Zsolt vadászatai? Kósa Lajos családtagjainak üzleti ügyei, illetve összességében: a politikusok magánéletének mindazon momentumai, amelyek ellentmondanak nyilvánosan hirdetett elveknek? Közügy a filmügyi kormánybiztos feleségének százmilliós Lamborghinije, vagy Rogán Antal nejének kétszázezres felsője?

©

A hvg.hu által megkérdezett (alkotmány)jogászok egy része szerint ezek mind-mind olyan példák, amelyekről a törvénybe írt gumiszabályok alapján – ahogy eddig, e törvény nélkül is – alapvetően a bíróság döntheti majd el, hogy az adott politikus vagy rokona magánéletéhez tartoznak-e. És bár egy „normális országban” nem vetődne fel, hogy ne számolhatna be ezekről a sajtó, az egy hete elfogadott alaptörvény-módosítás és a szellemiségét követő magánéleti törvény szerintük egyértelműen afelé próbálja orientálni a bírókat, hogy a magánélet sérthetetlenségének szempontjait fokozottan vegyék figyelembe, háttérbe szorítva az eddig nagyrészt általános érvényűnek tekintett alapelvet, miszerint egy közszereplőnek az átlagembernél többet kell tűrnie.

©

A gumiszabályokat pedig sejtéseik szerint nem véletlenül szabták gumiszerűre: a polgári- és a büntető törvénykönyvből, valamint az alaptörvényből összeollózott és átemelt paragrafusokba nem köthet bele a Velencei Bizottság, az alapjogok – magánjog kontra szólásszabadság – ütközésekor elvégzendő arányossági teszten viszont könnyen az előbbi felé hajolhat a bíróság, pláne, hogy a döntésekor az alaptörvény módosítása szerint a törvényhozó szándékára is figyelemmel kell lennie.

Nesze, semmi!

Vannak viszont olyan jogászok is, akik szerint a tervezet a Nesze, semmi, fogd meg jól! kategóriába tartozik. Nehéz-Posony Márton ügyvéd szerint bár a törvényjavaslat jól láthatóan a közéleti vitáktól próbálja megóvni a politikusokat, kodifikációs szempontból nem több, mint fércmű: semmi mást nem tesz, mint megismétel ma törvényekben is létező, vagy a gyakorlatban érvényesülő tételeket.

Az ügyvéd szerint a magánélet védelméhez fűződő jog, mint az emberi méltósághoz fűződő jogból levezethető személyiségi jog, eddig is szerepelt a polgári törvénykönyvben. Ez alapján, ha a bíróság az egyedi esetben a magánélet sérelmét állapítja meg, jelenleg is lehetősége van ennek szankcionálására. Ehhez képest a törvényjavaslat fokozott védelemről beszél, de a jogvédelem eszközei pontosan ugyanazok, mint a hatályos polgári törvénykönyvben.

Csak látszólag újdonság Nehéz-Posony Márton szerint a javaslat azon szabálya is, amely szerint a közéleti szereplő magánéletét és otthonát a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel szemben a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg: ugyanis akár a magyar bíróságok, akár az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatát tekintjük, a magánélet védelme a közéleti szereplőket ma is megilleti mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a közügyek kategóriájába.

Otthon, édes otthon

Az alaptörvény-módosítás előtt már hosszan tárgyaltuk, hogy az otthon tiszteletben tartásához való jog beemelése nyilvánvalóan a politikusok lakása előtti tüntetések ellehetetlenítését célozza. Ezt csak még egyértelműbbé teszi a magánéletről szóló törvény fordulata: a mások otthonába való „egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás”, amely az ügyvéd szerint első ránézésre is ellentétesnek látszik a jogbiztonság, következésképp a jogállamiság alapelvével (már amennyiben az manapság még érdekel bárkit). A más otthonába való „beavatkozás” (akármit jelentsen is ez, nyelvtanilag ugyanis értelmetlen) ugyanis szükségképpen jogellenes, ha azt nem előzi meg a jogosult hozzájárulása, ehhez képest értelmezhetetlen a sértő és a zavaró mód kiemelése.

Az emberi méltóságból ráadásul jelenleg is levezethető az otthon zavartalanságához fűződő jog, tehát ezen a jogcímen jelenleg is érvényesíthető személyiségi jogi igény. Az igazán lényeges kérdés tehát az, miként fogják a bíróságok ezt a jogot összeegyeztetni a békés gyülekezéshez fűződő joggal: Nehéz-Posony Márton szerint a törvényjavaslat nem lesz alkalmas a politikusok otthona előtti tüntetések ellehetetlenítésére, mert a bíróságoknak (ameddig ezt meg nem tiltják nekik) azt kell mérlegelniük, hogy a közügyek szabad vitatása érdekében a politikusnak el kell-e tűrnie az otthoni nyugalom átmeneti megzavarását.

Az ügyvéd egyébként úgy látja, hogy a közéleti szereplők védelmében a Ptk. tervezett módosítása (vagyis a kiegészítés, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével) is szükségtelen, az emberi méltóság sérelmének tilalma ugyanis jelenleg is kizárja a magán- és a családi élet, valamint az otthon sérelmét, minthogy ez utóbbiak az emberi méltóság részjogosítványai.

©

A TASZ jogászai körében szintén teljes értetlenséget váltott ki az „üres”, normatív tartalom nélküli, már meglévő jogszabályokat magyarázó törvénytervezet. A célja viszont Szabó Máté programigazgató szerint is világos: kevesebbet forogjanak közszájon a közszereplők NER által kitermelt sajátos körének, a közhatalommal nem bíró, de közhatalom közelében lévő (gyakran közpénzből ügyködő) szereplőknek ügyletei.

A vízválasztó Bodrogi Bea, a TASZ jogásza szerint is a kontextus, vagyis annak meghatározása lesz, hogy vajon kapcsolódik-e valami módon közügyekhez az adott helyzet.

©

E szempontból szerinte továbbra is egyértelműen közügynek tekinthető például, ha felvétel készül Orbán Ráhel üzleti megbeszélgetéséről az MTÜ vezetőivel, de magánügynek, ha ugyanő mondjuk a következő tervezett gyerekéről beszél az illetővel. A Jobbik frakcióvezetőjének sokat citált nőügyét viszont nehezebb lesz ellene bevetni: ha nem is az erkölcsösség iskolapéldája, akkor is nehezen definiálható közügyként, hogy mit csinál az amúgy házas politikus egy másik nővel a susnyásban.

Facebook, Insta, nyista?

Az érintettek közszereplő volta helyett az aktuális tevékenységüket néző szemléletben Ormós Zoltán internetjogász önmagában nem lát problémát, a politikusokról készült fotókkal kapcsolatban szerinte sem kell változásra készülni. Ez arra is érvényes viszont, hogy ha Orbán Viktor lelép egy rendezvény – mondjuk egy falunap – pulpitusáról és felhajt egy pohár bort a vendéglátóival, az utóbbiról készült képet úgy kell kezelni, mintha egy magánszemély lenne rajta, vagyis meg kell kérdezni, hogy hozzájárul-e a fotó megjelenéséhez. Kivéve, ha ez a közszereplés körében történik.

Különösen igaz ez a politikusok szabadidejében készült fényképekre: a magánélete védelmére hivatkozva Rogán Antal és felesége eddig is, de ezután is jó eséllyel perelheti be például a család luxus-villásreggelijét vagy shoppingolással bővített kiruccanásait megörökítő lapokat.

A magánéletről szóló törvény tervezete külön pontként emeli ki a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot is: eszerint a privátszféra részének tekinthető akár például egy a Facebookon vagy Instagramon megosztott fénykép vagy bejegyzés is.

Ormós Zoltán ebben azonban nem lát semmi ijesztőt: egy politikusnak vagy rokonának közösségi oldalon közzétett, nyilvánosra állított bejegyzései álláspontja szerint ezután is terjeszthetők a poszt beágyazásával, a bennük közzétett fotókat pedig a közösségi oldal szabályzata szerint eddig sem lehetett az oldal felületén kívül felhasználni azért, hogy ha később meggondolja magát esetleg a poszt közlője és törli azt, akkor az máshol se legyen utána elérhető. Ez a lehetőség a beágyazással továbbra is megmarad.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Több autó ütközött az M5-ösön, hatalmas a dugó

Több autó ütközött az M5-ösön, hatalmas a dugó

Bulgária még több állami támogatással próbálja elcsábítani a Volkswagent

Bulgária még több állami támogatással próbálja elcsábítani a Volkswagent

Kósa: Jobbat tenne egy újabb választás Borkainak és Győrnek is

Kósa: Jobbat tenne egy újabb választás Borkainak és Győrnek is

Eladósorba került egy igen ritka BMW M3 CSL

Eladósorba került egy igen ritka BMW M3 CSL

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Átlagosan másfél hónapnyi túlórája volt egy rendőrnek tavaly

Átlagosan másfél hónapnyi túlórája volt egy rendőrnek tavaly