Sokakkal megesik, hogy gyors beszélés közben összekeveri a gyerekei vagy egyéb szerettei nevét. Akár meg is mosolyogták emiatt. De egy pillanatra sem kell megijedni, szó sincs elbutulásról. Egy természetes jelenségről van szó, amelynek alapvető élettani magyarázata van.
A xenont sok egyéb egészségügyi alkalmazása mellett altatószerként is bevetik, tekintettel arra, hogy gyorsan hat, és általában jól tolerálható. Egy új kutatás most egy egészen másféle lehetőséget tárt fel: a nemesgáznak akár az Alzheimer-kór terápiájában is szerepe lehet.
Amerikai kutatók úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia használata elkényelmesítheti az emberiséget, hosszabb távon árthat a problémamegoldó készségnek, és a kritikus gondolkodásnak is.
Hogy a pókok megéreznek illatokat, az köztudott, azonban azt, hogy ezt miként teszik, régóta kutatják a szakemberek. Német és svéd kutatók csapata megoldotta a rejtélyt, rájöttek arra, hol található a pókok „orra”.
A baktériumok segíthetnek lebontani a veszélyes örök vegyi anyagokat, bár a módszer még nem tökéletes, de ígéretes.
Szirénázó mentőautó? A szomszéd fúrógépe szombat reggel hétkor? Síró csecsemő egy tízórás repülőúton? Egyik sem sérti annyira a hallójáratainkat, mint az a fajta hang, amit már az őskor óta gyűlölünk.
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, a mentális egészség és a jóllét érzése miként változik a nap folyamán. Az is kiderült: az emberek keddenként érzik magukat a legboldogabbnak.
Az Európai Űrügynökség tudósai szerint az NGC 6505 nevű galaxis pontosan úgy viselkedik, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete is megjósolta.
Fontos megállapításokat tett egy, a klasszikus zene és a magzati szívfrekvencia kapcsolatát vizsgáló kutatás: mexikói tudósok arra jutottak, hogy a magzatnak játszott nyugtató zene jótékony hatással lehet a fejlődő szervezetre.
A csomagolóanyag a ludas: még alapvetően egészséges ételek is veszélyesek lehetnek egy új tanulmány szerint, úgynevezett örök vegyi anyagokkal szennyezheti őket például a műanyag. Hasonló a probléma az éttermi, elviteles élelmiszerekkel is.
Brazil kutatók 10 éve dolgoznak azon, hogy megmentsék a sárgafoltos folyami teknőst a kihalástól. Az elmúlt egy évtizedben már több mint 70 ezer fiatal példányt telepítettek a folyókba.
Minden értelemben a pókok agyára megy a Gibellula attenboroughii nevű parazita gomba, amit még 2021-ben fedeztek fel egy BBC-műsor forgatása közben.
Hogyan képesek a macskák látszólag meghazudtolni a fizika törvényeit, és szédítő magasságokból leesve is a talpukra érkezni? És mi az a kritikus pont, ahonnan nagy valószínűséggel már nem úsznák meg ép bőrrel a zuhanást?
A Birminghami Egyetem kutatói szerint már a légszennyezettségnek való rövid kitettség is jelentősen befolyásolhatja az agy bizonyos területeinek működését.
A korábbi számításokkal ellentétben valamivel nagyobb az esély arra, hogy a 2024 YR4 nevű aszteroida a Földnek ütközik. Pánikolni azonban felesleges.
Egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait – hívják fel a figyelmet magyar kutatók.
Űrhajót is cserél a NASA annak érdekében, hogy valamivel hamarabb hazatérhessenek azok az asztronauták, akik még a Boeing űrkapszulájával érkeztek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
A fizikusok, repülőmérnökök pontosan el tudják mondani az elméleti hátteret, de vannak a néhányan, akik a saját bőrükön is megtapasztalták, mire képes a légnyomáskülönbség.
Áttörés jöhet a veserák kezelésében, ha a következő vizsgálati szakaszokban is hasonlóan jó eredményeket tud felmutatni egy új vakcina.
Amiben nem vagyunk biztosak, hogy szükségünk van rá, arra biztosan nincs szükségünk. Ez az egyik alapszabálya a manapság egyre népszerűbb „belső ökológia” mozgalomnak. De hogyan kezdjünk a rendrakáshoz? Kívülről vagy belülről induljunk? Mi legyen azokkal a tárgyakkal, amelyekhez emlékek, érzelmek fűznek?
