Az ókortól tekinti át az orvoslás történetét a Szenvedő nők című kötet, abból a szemszögből, hogyan kezelték a nők betegségeit az egyes korok gyógyítói. A szerző azt kéri az orvostársadalomtól, hogy ismerjék el, értékeljék és legitimizálják a nők fájdalmát.
Egy 12-13 éves gyermekhez tartozhat az a kelet-kínai régióban talált állkapocscsont, melynek alapos vizsgálata után több kérdés is felmerült.
55 évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-én 0 órakor kétszázezres haderő vonult be Csehszlovákiába, amely azután félmilliósra nőtt. A katonák 2%-át Magyarország adta. 1938 után ismét magyar katonák szállták meg a Felvidéket. Csehszlovákia után Magyarország kerül sorra – ezt mondta Walter Ulbricht, a kommunista Németország führere 1968 júliusában, amikor a szovjet blokk pártvezetői összegyűltek Varsóban, hogy figyelmeztető levelet küldjenek Prágába. Két héttel később Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsallja is odavetette a vonakodó Kádárnak: „Azért félnek a magyarok, mert tudja Kádár, hogy ők kerülnek sorra.”
A kérdés most nem aktuális, de hasonlóan nem sejtették bő fél évszázada a nyugatnémetek, hogyan talál magának helyet a társadalomban az eredetileg két évre kölcsönzött vendégmunkássereg után a második vagy harmadik generáció.
Vajon nem tudták vagy nem akarták megcsinálni az atombombát a kiváló német magfizikusok? Ez talán sosem derül ki, de ma már tudni lehet, hogy az Oppenheimer-film szereplői versenytárs nélkül jutottak el a hirosimai bombához.
A népi mozgalom ígéretes parasztpoétát látott benne, támogatói között ott volt Féja Géza, Illyés Gyula, de az urbánus mecénás Hatvany báró is pártfogolta, ám ünnepelt költő csak a nyilasok között lehetett. Sértő Kálmán meg leginkább dicsőségre vágyott, ami azonban kérészéletűnek bizonyult, a politikai eltévelyedéséért pedig száműzték a magyar irodalmi panteonból.
Nem David Pressman az első amerikai nagykövet, akit azzal vádoltak, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe. Ugyanezt megkapta három évtizeddel korábbi, a rendszerváltás idején működő elődje, a szokatlanul aktív – csokornyakkendőjéről elhíresült – Mark Palmer is. A diplomata egykori tevékenységéről a minap új, meglepő dokumentum került elő.
Szeptembertől ebből a könyvből tanulnak majd a 17-18 éves orosz középiskolások.
Jószándékú dokumentumfilm mutatja be a „harmadik embert“, a 40-es évek fontos kémei közül az egyetlent, aki nem került börtönbe. A nagyon fiatal és nagyon tehetséges Ted Hall a világ sorsáért aggódva, meggyőződésből küldte Moszkvába az amerikai atomtitkot.
A státusztörvény végrehajtási tervezetében az szerepel, hogy tanároknak – egyelőre nem lehet tudni, pontosan mire – esküt kell majd tenniük. Volt már ilyenre példa a magyar történelemben, sőt, a rendszerváltás után is volt terv arra, hogy legyen pedagóguseskü. Szerzőnk ezekre a történeti pillanatokra tekint vissza egy szűk 120 éves időutazás keretében.
Külföldre menekülő lord és rágalmazási pert indító berlini generális, nyíltan kimondott vádak, suttogó gyanúsítások. Uralkodói udvarokig elérő melegbotrányok a viktoriánus Angliában és a vilmosi Németországban Guthi Soma most megjelent könyve kapcsán.
Tudósként és a magánéletében is ellentmondásos személyiség volt J. Robert Oppenheimer, akinek kivételes hatását a világra és meghasonlását a szerepével a megszokott precizitásával vitte filmre Christopher Nolan.
1863. július 30-án, 160 évvel ezelőtt született a legsikeresebb amerikai self-made man, fénykorában a világ egyik leggazdagabb embere, aki hétköznapi használati tárggyá tette az autót és kirobbantotta a termelékenység forradalmát. „Filantróp”, aki a magasba emelte a munkabért, bevezette a 8 órás munkaidőt és a szabad szombatot. Hitler támogatója, eszmetársa és kedvence. Szenvedélyesen ellenezte, majd lelkesen támogatta az USA európai háborúját. Megírta majd elégette A nemzetközi zsidót, az antiszemiták szent könyvét. Pontosan olyan volt, amilyennek a hozzá hasonló antiszemiták elképzelik a burzsuj zsidót.
Ady Endre is szívesen látta az asztalánál, bár gyakran mulatott rajta, bejáratos volt a századfordulós budapesti íróelit köreibe, kiadták a verseit, sőt az újságok is közölték azokat, majd menthetetlenül elzüllött. Az egykori rikkancskirály egy saját verseit akadozó nyelvvel gajdoló részeg éjjeli kísértetté vált.
A kertvárosias XVI. kerületben járva a környéket nem ismerők biztosan nem számítanak arra, hogy az egy, legfeljebb kétszintes családi házak között egyszer csak felbukkan egy kilátó, ahonnan ráadásul Budapest nagy részét bebarangolhatja a tekintet. Pedig a Sashalom és Rákosszentmihály határán álló építmény ilyen, s a városrész, amely körülveszi, még nála is érdekesebb.
Ha a történelem során egy zsoldosparancsnok fellázadt vagy akár csak gyanúba keveredett, az életét kockáztatta, de aki ügyesen vetette be a katonáit, akár maga is uralkodóvá válhatott.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megismerkedünk az ukrán-orosz ellentét és a francia bulldogok iránti rajongás eredetével.
Az uralkodó négy évvel a halála előtt kapott stroke-ot.
Reverendában és cilinderben rótta hol Budapest, hol más városok utcáit, folyton kiadót és előfizetőket keresett soha el nem induló lapjai számára, az így gyűjtött pénzek közben olykor eltűntek, amiből perei és rendőrségi ügyei keletkeztek, botrányai miatt gyakran kellett költöznie, végül Budapestről is kitoloncolták.
1988. július 14-én végezték ki a gyilkosságért elítélt Vadász Ernőt. Másfél évszázaddal azután, hogy Magyarországon is megkezdődött a vita a halálbüntetés eltörléséről, és 27 hónappal azelőtt, hogy a halálbüntetést alkotmányellenesnek nyilvánították. A nagy port kavaró gyilkosságok után mindig felizzik a vita a halálbüntetésről, holott évtizedek óta kevesebb az emberölés Magyarországon, mint a halálbüntetés eltörlése előtt volt, és az emberöléseknek akkor is csak 2-3 százalékát büntették halállal.
