Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Az ókortól tekinti át az orvoslás történetét a Szenvedő nők című kötet, abból a szemszögből, hogyan kezelték a nők betegségeit az egyes korok gyógyítói. A szerző azt kéri az orvostársadalomtól, hogy ismerjék el, értékeljék és legitimizálják a nők fájdalmát.
Majdnem ötven év rejtélyes eredetű, kitartó fájdalom után 1807-ben meghalt egy 77 éves liverpooli nő. J. S. többek között láztól, hidegrázástól, hányingertől, légzési problémáktól és a medencéjében érzett szakadatlan fájdalomtól szenvedett, ami kisugárzott a hátába, a fejébe és az oldalába.
Röntgen abban az időben még nem létezett, de a nő közeli barátjával, John Rutter orvossal megígértette, hogy a halála után mindenképpen felboncoltatja, hogy legalább utólag kiderüljön, mi okozta a fájdalmait. Így is történt, a boncolást végző sebészek „károsodott állapotban találták a nő vastagbelét, találtak egy tojás nagyságú daganatot a hasában, egy gumót a belekben, valamint egy cisztát a méhe és a végbélnyílása között”. Bármelyik kiválthatta a fájdalmat, az orvos az esetről írt cikkében mégis arra a következtetésre jutott, hogy a nő kínjait „erős érzelmei” okozták, és a fájdalma „hisztérikus eredetű” volt.
Bár J. S.-nek volt fekélye, cisztája és daganata is, Rutter a „hisztérikus fájdalom” elméletet hihetőbbnek tartotta, mint bármely szervi megbetegedést.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.