A kertvárosias XVI. kerületben járva a környéket nem ismerők biztosan nem számítanak arra, hogy az egy, legfeljebb kétszintes családi házak között egyszer csak felbukkan egy kilátó, ahonnan ráadásul Budapest nagy részét bebarangolhatja a tekintet. Pedig a Sashalom és Rákosszentmihály határán álló építmény ilyen, s a városrész, amely körülveszi, még nála is érdekesebb.
Ha a történelem során egy zsoldosparancsnok fellázadt vagy akár csak gyanúba keveredett, az életét kockáztatta, de aki ügyesen vetette be a katonáit, akár maga is uralkodóvá válhatott.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megismerkedünk az ukrán-orosz ellentét és a francia bulldogok iránti rajongás eredetével.
Az uralkodó négy évvel a halála előtt kapott stroke-ot.
Reverendában és cilinderben rótta hol Budapest, hol más városok utcáit, folyton kiadót és előfizetőket keresett soha el nem induló lapjai számára, az így gyűjtött pénzek közben olykor eltűntek, amiből perei és rendőrségi ügyei keletkeztek, botrányai miatt gyakran kellett költöznie, végül Budapestről is kitoloncolták.
1988. július 14-én végezték ki a gyilkosságért elítélt Vadász Ernőt. Másfél évszázaddal azután, hogy Magyarországon is megkezdődött a vita a halálbüntetés eltörléséről, és 27 hónappal azelőtt, hogy a halálbüntetést alkotmányellenesnek nyilvánították. A nagy port kavaró gyilkosságok után mindig felizzik a vita a halálbüntetésről, holott évtizedek óta kevesebb az emberölés Magyarországon, mint a halálbüntetés eltörlése előtt volt, és az emberöléseknek akkor is csak 2-3 százalékát büntették halállal.
A Soroksári út gazdag ipari múltjának darabkáival ma már főleg csak mementóként találkozhatunk, pedig bőven voltak itt elsők és legek. Az egyik oldalon hajdani gyárak, míg a másikon modern, üvegfalú irodák néznek szembe egymással és teremtenek fura disszonanciát, mégis van néhány dolog, ami miatt érdemes erre sétálni.
A felvilágosult abszolutizmus híve volt, az önkényuralmat elvetette, a népszuverenitásban a káoszt látta, a magyarokkal szemben a húzd meg, ereszd meg taktikát alkalmazta Klemens von Metternich birodalmi kancellár, akinek a diplomáciai érzéke nélkül nem lett volna béke a napóleoni háborúk után jó száz évig.
A despotikus rendszerekben az egyszeri alattvaló, még ha arisztokrata is, tehetetlen a hatalommal szemben, így beletörődik a sorsába. Egy magát kiválasztottnak, az elit részének tekintő katonai alakulat viszont, ha sérelem éri és úgy érzi, hogy nem kapja meg a megérdemelt megbecsülést, könnyen fellázadhat. Ahogy az orosz történelem során fel is lázadtak. Bemutatjuk a Wagner-akció történelmi hagyományait.
A ’20-as évek Budapestjén mindennapos látvány volt az ingyenkonyháján élelmet osztó, a sorban a politizálást nem tűrő, de amúgy víg kedélyű öreg, a maga oroszos kucsmájában és testes termetével. Szegények gyámolítójának tartották, kilenc helyen is működtetett ingyenes népkonyhát a főváros éhezőinek, még a kormányzóné őfőméltósága is rendszeres támogatói közé tartozott. Aztán egy nap lebukott, mert kiderült róla, hogy a támogatások nagy részéből nem élelmet vásárolt, hanem uzsorakölcsönt adott, amiből szépen meg is tollasodott.
Szigorúan harcászatilag lehet előnyük a tudatmódosító szereknek, de számítani kell a mellékhatásokra.
Olyan leletekre bukkantak a Laosz északi részén található Tam Pà Ling barlangban, ami új megvilágításba helyezi az ősember vándorlásával kapcsolatos ismereteket.
Amerikai és olasz kutatók szerint Bész isten tiszteletére fogyasztottak követői olyan italokat, melyekről úgy vélték, megvédik őket.
Pasaréten idilli élni, sétálni, kávézni. Bár utóbbit viszonylag kevés nyilvános helyen tehetjük meg, de a második kerületnek ez a része nem is a kávéházakról szól, hanem a villákról, a fákról és a sötét múltról.
A napokban megjelent hiánypótló könyv azt is megmutatta, mekkora munka lesz összeszedni a belső elhárítás alacsonyabb rangú tisztjeinek, illetve a többi csoportfőnökség állományának az adatait.
Regényeket írt, irodalmi szalonja volt, lapot alapított, feleségül ment egy Batthyány grófhoz, ám amikor úgy döntött, hogy a Budai Népszínház dívája lesz, az arisztokrácia kitaszította soraiból.
A konszolidáció mindenképp erodálja a rendszert, de azzal jár, hogy előbb-utóbb mindenki involválódik, integrálódik, ha akarja, ha nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kalmár Melinda történész, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti tanszékének tudományos főmunkatársa. De nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv, vannak ennél sokkal radikálisabbak is. A történész arról is beszélt, milyen hatása lehet a népvándorlásnak, ettől milyen összeomlások várhatók, és min múlik a kilábalás hossza. Az interjú annak a cikksorozatnak a része, melyben arra keressük a választ, milyen lehet Magyarország 2050-re.
Nagy utat tettek meg a serpák a jakterelgetéstől a Mount Everest sokszoros meghódításáig. Egy kis népcsoport története krumplival, jetibabonával és magashegyi bunyóval fűszerezve.
Trianon identitást alakító fájdalom. Kezelni tagadva, legyintve rá nem lehet, kezeletlenül viszont elfekélyesedik. Vélemény.
Háborúk idején régebben gyakran folyamodtak a gátak felrobbantásához, de a brutális módszer sokszor visszafelé sült el. Kis árasztáshistória iszaptengerrel, a legrosszabbkor befagyott víztükörrel és ugráló bombákkal.
