A budapestiek javaslataiból áll össze az elhanyagolt állapotú, rendbetételre szoruló Népliget jövőbeli látványáról, hasznosításáról szóló koncepció, azé a parké, amelynek voltak szép korszakai, de a Városligethez képest mindig mostohagyerek marad.
A piszkos politikai alkuval lezárt, gyilkosságokkal is járó 1876-os elnökválasztás emlékét ásták elő Donald Trump legádázabb hívei, hogy megkérdőjelezzék a Joe Biden nyilvánvaló győzelmét.
Az indonéziai barlang falára 45 500 éve festette fel valaki egy vaddisznó képét.
A miniszterelnök nem sajnálja a pénzt a Vár 1945 előtti képének visszaállítására. Mindeközben diplomáciai célokra használva gálánsan osztogatja a nemzeti vagyont jelentő műkincseket, mint egy igazi király.
Jöhet a Honfoglalás kora című ismeretterjesztő sorozat.
A kormány Magyarságkutató Intézete Nyugat-ellenes harccá formálja a pozsonyi csatát, amely egyébként valóban a honfoglalás lezárása volt. A kormányzati narratívát az MKI-ban a jelek szerint nem szerencsés kritizálni.
A két történész-régész a Mandinerre írt cikket az animációs filmről, amelyben jelezték szakmai fenntartásaikat.
A törvénytelen jövedelem is adóköteles, ez volt a trükk a maffiavezér ellen, akire gyilkosságokat nem sikerült rábizonyítani. Donald Trump távozó amerikai elnök állítólag több százmillió dollár adót spórolt magának, ezért emlegetik mostanában egy lapon a hírhedt gengszterrel.
Hamis levél, titkos protokollteszt és meg nem történt búcsúlátogatás Churchillnél. A Netflixen futó sorozatban jócskán akad történelmi tévedés, de a brit nézők csak most, a 4. évadnál akadtak ki. Vigyázat, spoilerek!
Jonathan Wilsont, a Blizzard újságíróját nem csupán az új generációs futballszakírók legjobbjai között szokás emlegetni, de ő egyben azok közé is tartozik, akik a pályán látottakat és a sport történelmét is közelebb tudják hozni a nézőhöz. Az angol szakember újra könyvet írt, ezúttal a magyar fociról. Ebből a többi között kiderül az is, hogy az Aranycsapat csak az egyik nagy dolog, amivel Magyarország átírta a sporttörténelmet. Interjú.
Azok, akik a másik oldalon állnak, sokban hasonlítanak ránk. Ha beássuk magunkat a lövészárokba, szem elől tévesztjük a valóságot - figyelmeztet az 1914-es frontvonali karácsonyozás történelmi példáját felhasználva Rutger Bregman holland történész-író. Részlet.
Egy-egy idézettel és cikkekkel búcsúzunk a sokak által ismert és elismert hírességektől.
A régészek a pultba süllyesztett agyagedényekben csaknem 2000 éves ételek maradványaira bukkantak.
A haza vagy haladás régi dilemmájára ad avítt válaszokat az Orbán-kormány a „hanyatló Nyugat” elleni harcával. A nemzeti bezárkózás mindig zsákutcának bizonyult.
Ha csak tehették, az európai országokban háborúk idején is megpróbáltak karácsonyozni, akkor is, ha a fát a lövészárokban kellett felállítani.
Nem csak egy világjárvány, a vallási túlbuzgóság is veszélybe sodorhatja az ünnepet. Angliában történelemformáló erővé vált, hogy 1645-től másfél évtizedig tiltva volt a karácsonyozás.
Eddig egy szlovákiai tóparti ház emeleti szintjeként volt befalazva, a Közlekedési Múzeum restaurálni fogja.
Véletlenül találták meg Skóciában azokat a különleges leleteket, amelyek a gízai nagy piramis építésénél használt munkaeszközökből származnak.
Észak-Amerika leghíresebb indián vezetője volt az 1890-ben 59 éves Ülő Bika, törzsfőnök, hadvezér, sámán, festő, költő, showman. Nevéhez kötődik az indiánok legnagyobb harci sikere, a Little Bighorn-i csata. Halála után és nyomán zajlott le a legszörnyűbb indiánirtás a Sérült térd-pataknál (Wounded Knee Massacre). Aligha lett volna annyira híres, ha nem áll be Buffalo Bill show-műsorába lovas kunsztokkal szórakoztatni a sápadtarcúakat.
A történelemben soha nem volt még lehetőség arra, hogy egy, az 1900-as évek elején készült videót ennyire közel érezzünk magunkhoz. A YouTube-ra most sorra kerülnek fel az alaposan feljavított minőségű felvételek, de a történészek szerint ez nem biztos, hogy valóban jó dolog.
