Gémesi György, Gödöllő polgármestere erőltetett Facebook-videóban magyarázta el, hogy városának hajléktalanszállóján minden rendben van, de aki nem akarja elfogadni a szabályokat, annak a rendőrségi intézkedés során meg is lesz a következménye.
Most már nem lehet Thaiföldre menekülni a büntetés elől, ha az meghaladja az egy év börtönt.
Csak pénteken kétszer figyelmeztették, ami már elég volt ahhoz, hogy bevigyék a rendőrök a férfit a Móricz Zsigmond körtérről. A lakók közül többen ismerték a régóta a kapualjban alvó hajléktalant, közülük, és a járókelők közül is volt, aki a védelmére kelt.
Zsinórban a második hajléktalan-pert zavarták le a Központi Kerületi Bíróságon. Az Utcajogász Egyesület szerint Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia a bíróságnak, ez azonban nem történt meg. A döntés nem jogerős, a hajléktalan nő és védői fellebbeztek.
Az ombudsmanhoz fordul az Utcajogász Egyesület a hétfőn életbe lépett hajléktalanokat büntető törvény miatt, de ha nem lesz változás, a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fognak fordulni, ígérik.
A hajléktalanok a rendőri jelenlét miatt nem mernek lemenni az aluljárókba, de a szállásokra sem mennek el.
Az állami támogatás megszüntetéséről szóló javaslat beterjesztője kedd este még arról sem tudott, hogy Áder János már alá is írta a törvényt, és arra sem tudott megnyugtató választ adni, hogy az eddigi megtakarítások biztonságban vannak-e.
Egy tollvonással oldotta meg a kormány a hajléktalanság problémáját: mától szabálysértés az utcán élni. A harmadik figyelmeztetés után a hajléktalant közmunkára vagy elzárásra ítélhetik. Sőt, a holmiját meg is semmisíthetik – a rendszer az utolsó pillanatban még embertelenebbé vált.
Egy azerbajdzsáni exbankár Londonban élő felesége ellen indult az első eljárás a kétes eredetű külföldi vagyonok nagy-britanniai befektetése ellen hozott brit kormányrendelet alapján.
Megemelnék a szolgálatban levő dolgozók megtámadásáért kiszabható börtönbüntetés idejét. A budapesti elővárosi vasútvonalakon különösen sokan támadnak jegyvizsálókra.
Ez az első ilyen jogszabály az Egyesült Államokban, a kérdés azonban már régóta vita tárgya.
Hiába indított eljárást az Unió az aggályos törvény miatt, a kormány nem változtat azon.
Érdemrenddel jutalmazta II. Erzsébet brit királynő a prostitúció dekriminalizálásáért küzdő új-zélandi Catherine Healy-t. Az 1980-as években az akkor még örömlányként pénzt kereső Healy-t többször is őrizetbe vették egy wellingtoni illegális bordélyban.
A kenyai Filmügyi Tanács külön engedélyhez köti, hogy valaki videót tegyen közzé az interneten. Aki ezt megszegi, súlyos büntetésre számíthat.
A svéd parlament elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében a nem kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat is nemi erőszaknak számít, még akkor is, ha az aktust nem kísérte erőszak, vagy az azzal járó fenyegetés.
Egy amerikai törvény, egy amerikai mikrochip és persze az amerikai elnök fúrhatja mag a franciák ügyletét Kairóval.
Botrányosnak nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azon kijelentését, amely szerint zsidók is voltak a holokauszt elkövetői között.
A berlini kormány elfogadta az új bevándorlási törvény alapelveit. A kanadai mintára készült szabályozás megnehezíti a szegény és képzetlen migránsok betelepülését, és különbséget tesz a menekülők és a gazdasági bevándorlók között.
Az izraeli parlament elfogadta azt a sokat vitatott törvényt, amely Izraelt hivatalosan is a zsidók államának nyilvánítja. A „nemzetállam” törvény szerint a zsidó telepek építése nemzetérdek, az ország fővárosa pedig a teljes és oszthatatlan Jeruzsálem.
Tízéves börtönbüntetés járna az álhírek terjesztéséért a választásra készülő Malajziában. Az erről szóló törvénytervezet már a parlament előtt van. Az viszont kérdéses, ki dönti el, mi az álhír, s mi a leleplezés.
