Pécsen is őrizetbe vették az első hajléktalant
A férfi társával egy uránvárosi buszmegállóban volt, amikor a hatóságok harmadik figyelmeztetés után őrizetbe vették. Társát a hírek szerint elengedték.
A férfi társával egy uránvárosi buszmegállóban volt, amikor a hatóságok harmadik figyelmeztetés után őrizetbe vették. Társát a hírek szerint elengedték.
Azt követelik, hogy a kormány azonnal törölje a jogszabályt.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere erőltetett Facebook-videóban magyarázta el, hogy városának hajléktalanszállóján minden rendben van, de aki nem akarja elfogadni a szabályokat, annak a rendőrségi intézkedés során meg is lesz a következménye.
Most már nem lehet Thaiföldre menekülni a büntetés elől, ha az meghaladja az egy év börtönt.
Csak pénteken kétszer figyelmeztették, ami már elég volt ahhoz, hogy bevigyék a rendőrök a férfit a Móricz Zsigmond körtérről. A lakók közül többen ismerték a régóta a kapualjban alvó hajléktalant, közülük, és a járókelők közül is volt, aki a védelmére kelt.
Zsinórban a második hajléktalan-pert zavarták le a Központi Kerületi Bíróságon. Az Utcajogász Egyesület szerint Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia a bíróságnak, ez azonban nem történt meg. A döntés nem jogerős, a hajléktalan nő és védői fellebbeztek.
Az ombudsmanhoz fordul az Utcajogász Egyesület a hétfőn életbe lépett hajléktalanokat büntető törvény miatt, de ha nem lesz változás, a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fognak fordulni, ígérik.
A hajléktalanok a rendőri jelenlét miatt nem mernek lemenni az aluljárókba, de a szállásokra sem mennek el.
Az állami támogatás megszüntetéséről szóló javaslat beterjesztője kedd este még arról sem tudott, hogy Áder János már alá is írta a törvényt, és arra sem tudott megnyugtató választ adni, hogy az eddigi megtakarítások biztonságban vannak-e.
Egy tollvonással oldotta meg a kormány a hajléktalanság problémáját: mától szabálysértés az utcán élni. A harmadik figyelmeztetés után a hajléktalant közmunkára vagy elzárásra ítélhetik. Sőt, a holmiját meg is semmisíthetik – a rendszer az utolsó pillanatban még embertelenebbé vált.
Egy azerbajdzsáni exbankár Londonban élő felesége ellen indult az első eljárás a kétes eredetű külföldi vagyonok nagy-britanniai befektetése ellen hozott brit kormányrendelet alapján.
Megemelnék a szolgálatban levő dolgozók megtámadásáért kiszabható börtönbüntetés idejét. A budapesti elővárosi vasútvonalakon különösen sokan támadnak jegyvizsálókra.
A berlini kormány elfogadta az új bevándorlási törvény alapelveit. A kanadai mintára készült szabályozás megnehezíti a szegény és képzetlen migránsok betelepülését, és különbséget tesz a menekülők és a gazdasági bevándorlók között.
Ez az első ilyen jogszabály az Egyesült Államokban, a kérdés azonban már régóta vita tárgya.
Hiába indított eljárást az Unió az aggályos törvény miatt, a kormány nem változtat azon.
Az izraeli parlament elfogadta azt a sokat vitatott törvényt, amely Izraelt hivatalosan is a zsidók államának nyilvánítja. A „nemzetállam” törvény szerint a zsidó telepek építése nemzetérdek, az ország fővárosa pedig a teljes és oszthatatlan Jeruzsálem.
Érdemrenddel jutalmazta II. Erzsébet brit királynő a prostitúció dekriminalizálásáért küzdő új-zélandi Catherine Healy-t. Az 1980-as években az akkor még örömlányként pénzt kereső Healy-t többször is őrizetbe vették egy wellingtoni illegális bordélyban.
A kenyai Filmügyi Tanács külön engedélyhez köti, hogy valaki videót tegyen közzé az interneten. Aki ezt megszegi, súlyos büntetésre számíthat.
A svéd parlament elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében a nem kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat is nemi erőszaknak számít, még akkor is, ha az aktust nem kísérte erőszak, vagy az azzal járó fenyegetés.
Tízéves börtönbüntetés járna az álhírek terjesztéséért a választásra készülő Malajziában. Az erről szóló törvénytervezet már a parlament előtt van. Az viszont kérdéses, ki dönti el, mi az álhír, s mi a leleplezés.