Az ukrán számítógépes elhárító csoport, a CERT-UA friss jelentése szerint egy hackercsoport Ukrajna védelmi és katonai vállalatai ellen intézett adathalász (phishing) támadásokat.
A neves bolgár politológus és Stephen Holmes, a New York-i Egyetem tanára szerint az orosz elnök azért vágott bele a katonai hadműveletbe, mert rohamosan csökken országa lélekszáma. A szerzők szerint nem véletlen, hogy a támadó egységek annyi gyereket hurcoltak el Ukrajnából.
Fel kell készülni arra a forgatókönyvre – írja szerzőnk –, amelyet most a grúziai választások után látunk. Orbán Viktor elsőként sietett oda gratulálni, vajon mit hoz haza a választási csalások és politikai önkény világából? Vélemény.
Az újabb balti-tengeri szürkezónás támadás után feltartóztatták a tenger alatti kábelek megrongálásával vádolt kínai szállítóhajót. A kritikus infrastruktúrának számító kábelek rendkívül sérülékenyek, és másfél évszázada adják a globális kommunikáció gerincét.
Őrültség volt Emmanuel Macron részéről júliusban idő előtt választásokat meghirdetni, írja a Financial Times. A Die Welt szerint az, hogy merre fordul a francia politika, a jobb- és baloldali populistáktól függ. Marine Le Pen hatalomra tör, írja a Bloomberg elemzője. Donald Trump ellentmondásos gazdaságpolitikai elképzeléseiről ír a Wall Street Journal. Ellenfelei helytelenül reagáltak Trump győzelmére, írja a Project Syndicate elemzője. A grúziai tömegmegmozdulásokról ír a Guardian és a Die Presse. A dél-koreai eseményeket elemzi a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ismét az utcára vonult a grúz ellenzék, miután a kormány bejelentette, hogy 2028-ig felfüggeszti az EU-csatlakozás folyamatát. A távozófélben lévő államfő nem ismeri el az új kormány legitimitását.
John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint sötét napok jönnek, ha Trump megint kilép a nemzetközi porondra. Zuhan a rubel árfolyama és ez nem sok jót ígér az orosz háborús erőfeszítések szempontjából, írja az Economist. Az USA egyelőre csupán megfigyelő az ismét kirobbant szír polgárháborúban, jegyzi meg a Wall Street Journal. Nem tartja kielégítőnek a Hezbollahhal kötött izraeli tűzszünetet az amerikai lap egy másik szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Még mindig maradt idő, hogy meggyőzzék a szkeptikus országokat arról arról, hogy Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijevi sajtótájékoztatóján, de az is kiderült, hogy ő maga sem tartja ezt valószínűnek.
Vlagyimir Putyin minden korábbinál egyértelműbb figyelmeztetést küldött az Ukrajnát fegyverekkel támogató nyugati országoknak, ám eddig egyszer sem váltotta be azon korábbi fenyegetéseit, amelyeket kilátásba helyezett az orosz „vörös vonalak” átlépésének esetére.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.