Ezer nap háború – 24 ezer óra, vagy majdnem másfél millió perc. „A háború Ukrajnában zajlik, de elég közel bármely európai országhoz, és üzenet azoknak, akik a háborús fáradságra hivatkoznak, hogy a háború még mindig tart.” Vendégcikk Balogh Istvántól, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivőjétől.
Az gyorsan kiderült 2022-ben, hogy az oroszok nem tudják három nap alatt elfoglalni Ukrajnát, de arra sem számíthattak sokan, hogy több mint ezer napig fog tartani az orosz–ukrán háború. Óriási változások történtek az elmúlt ezer napban nemcsak az agresszornál és a megtámadott félnél, hanem szerte a világban. Ezek közül foglaljuk össze a legfontosabb gazdasági következményeket.
A Financial Times szerzője, Gideon Rachman szerint Trump bosszúhadjáratra készül. Európa meggyengült, küszködik, nincs felkészülve arra, hogy kereskedelmi háborút vívjon Donald Trumppal, írja a Washington Post. A Guardian, a Daily Telegraph és a New York Times is azt tárgyalja, hogy Joe Biden engedélyezte nagy hatótávolságú rakéták bevetését Ukrajnában. Szlovákiában dokumentumfilm készült a volt államfőről, Zuzana Caputováról, erről és a Fico-féle kormányzásról ír a Süddeutsche Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Egy lakónegyedet támadtak az oroszok ballisztikus rakétával.
A jövő februári előrehozott választások előtt már nem szavaznak a kérdésről.
A drónok közül kettő egyenesen Moszkva felé tartott.
Komoly fegyvertény lehet Ukrajna kezében az amerikai ATACMS rakétarendszer, amellyel az Egyesült Államok felhatalmazása után immáron orosz területeket is célozhat Kijev. Mutatjuk, mire képes a fegyver.
A német kancellár szerint azért hívta fel az orosz elnököt, hogy elmondja neki, a Nyugat nem adja fel Kijev támogatását.
Az ukrán elnök nemrég utalt arra, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a háború diplomáciai eszközökkel érjen véget.
Az európai szövetségesek egyre inkább készülnek a béketárgyalásokra, amelyeken szóba jöhet, hogy Ukrajna engedjen át területeket Oroszországnak, ha megfelelő biztonsági garanciákat kap.
Már több mint ezer embert ítéltek el a háborúellenes felszólalásaik miatt Oroszországban egy jogvédő szervezet szerint.
A The Times korábban arról írt, hogy Kijev létrehozhat ilyen fegyvereket, ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy visszavonja tőle a támogatást.
A magyarországi lehallgatási botrányról ír a Süddeutsche Zeitung. A Frankfurter Allgemeine Zeitung az izraeli szurkolókat ért amszterdami atrocitásokról, illetve a Maccabi Tel Aviv–Besiktas-mérkőzés debreceni visszavágójáról ír. A Project Syndicate, a Wall Street Journal, a Financial Times és a Bloomberg az amerikai elnökválasztás utáni helyzetet elemzi. Utóbbi a német kormányválság kérdését is tárgyalja. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Augusztus óta először érte rakétatámadás az ukrán fővárost.
Össze sem lehet majd hasonlítani Trump újabb elnöki ciklusát az előzővel, írja a Foreign Affairs. A magyarországi sajtóviszonyokról ír a Neue Zürcher Zeitungban a Weltwoche újságírója, a HVG is szóba kerül. A Project Syndicate szerzője nem tartja kizártnak, hogy Európa számára jól sülhet el Donald Trump újabb elnöksége. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Továbbra is a világsajtó központi témája az amerikai elnökválasztás eredménye. Ezzel foglalkozik többek közt a Guardian, a Bloomberg és a Neue Zürcher Zeitung. Megrendült a bizalom, hogy a liberális demokrácia képes szavatolni a jólétet, írja a svájci lap. A Times szerint több tényező is korlátozza Donald Trump befolyását a világban. A szabad világ szégyellheti magát, amiért kudarcot vallott a budapesti csúcs Ukrajna támogatása ügyében, írja a Die Welt. A Tisza Párt növekvő népszerűségéről számol be a Der Standard. Az előrehozott német választás kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, miként reagál Európa Donald Trump megválasztására, írja a Guardian egy másik cikke.
Donald Trump főtanácsadója után ezúttal Trump fia nyilvánította ki véleményét Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
Októberben naponta átlagosan 1500 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérülést Ukrajnában.
Az orosz főváros repülőtereiről átirányították a járatokat.
Bryan Lanza szerint Ukrajnában nem az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzése az USA célja – főleg nem a Krím-félszigeté. A Fehér Ház később elhatárolódott a tanácsadó kijelentéseitől.
