szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az egész világ üvegházhatású gázkibocsátásának a 27 százalékáért az ázsiai ország a felelős, 2060-ra ígérik a teljes leállítást.

A Rhodium Group frissen megjelent 2019-es jelentése szerint Kína felelős a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 27 százalékáért – írja a BBC. Őket követi az Egyesült Államok 11 százalékkal, majd India, az Európai Unió, Indonézia, Oroszország, Brazília és Japán következik.

A kínai kibocsátás több mint háromszorosára nőtt az elmúlt harminc évben, ami azt jelenti, megelőzi a teljes fejlett világot együttvéve. Kínában működik a világ szénerőműveinek több mint fele (1058 darab), de azt ígérték, 2060-ra elérik a nettó zéró kibocsátást.

Egy főre jutó kibocsátásban továbbra is az Egyesült Államok vezet, de ez a mutató is háromszorosára nőtt Kínában az utóbbi húsz évben.

Lehoczky Annamária Zhvg

Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik

A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.