Kezdeményezte a kormány a vendéglátósokat sújtó rendelet módosítását
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt ígéri, mégsem lesz kötelező valamennyi munkavállaló szakképesítése.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt ígéri, mégsem lesz kötelező valamennyi munkavállaló szakképesítése.
A protekciós pacalpörkölttől a borjúmájig mesélik az ország első autópálya-éttermének, az M7 Bistrónak a történetét. A Székesfehérvár melletti helyen van, ami állandó: a túrós batyu, a virslis roló és a Szakály család.
Messze a tavalyi értékek felett teljesített a turizmus idén nyáron. Ez persze a tavalyi járványhelyzet miatt nem meglepő, de több területen sikerült felülmúlni a 2019-es adatokat is, derült ki a Magyar Turisztikai Ügynökség nyári szezonzáró tájékoztatóján.
Két százalékkal nőtt az elfogyasztott ételek és italok mennyisége, és 20 milliárd forinttal költöttünk többet, mint 2019 hasonló időszakában. A költéseknek az ötöde már Szép Kártyáról megy.
Felpezsdült az éttermek, kocsmák, diszkók forgalma a nyáron, de az elszenvedett veszteségeket nem lehet behozni. Egy negyedik járványhullám csődök sorát indíthatja el, hacsak az állam közbe nem lép.
Lassan talál csak magára a turizmus, nagyon messze vagyunk még a 2019-es szinttől.
Az új intézkedések alapján csak oltási igazolvánnyal, vagy negatív teszttel lehet étterembe menni.
Munkaerőhiány, folyamatos drágulás és kiszámíthatatlan jövőkép – ezek az átlagos hétköznapok egy étterem életében a koronavírus után. Ahogy arról februárban már írtunk, a koronavírus járvány mellett az alapanyagárak növekedése és a munkaerőhiány is komoly problémát okozott a vendéglőknek. Most ismét megkérdeztük a tulajdonosokat, a nyitás után milyen állapotok uralkodnak a szakmában.
Így is komoly gondokkal küszködik az ágazat, főleg a korábbiaknál jóval magasabb bérigények miatt.
Tavaly alapították a milliárdos állami támogatással kitüntetett Esztergomi Szakképzési Centrumot.
A felkapottabb magyarországi üdülőhelyeken rekordforgalomra számítanak a vendéglátó- és szálláshelyek a koronavírus-járvány harmadik hulláma után, miközben minden ötödik állás betöltetlen.
Dévényi Dánielnek több cége is van, legutóbb étterem üzemeltetésére alapított leányvállalatot.
Otthon ragadt családok, elmaradó turisták, bizonytalan fogyasztók, lezárások – az elmúlt évben több csapás is sújtotta a hazai vendéglátókat. Az éttermek, szolgáltatók eredménye között azonban óriási különbségeket láthatunk: a földbe álló luxuséttermekkel szemben volt, aki szépen tudta növelni bevételét a pandémia ellenére is. A 2020-as cégbeszámolók alapján próbáltuk felvázolni azt, hogyan étkeztünk tavaly.
A rádiós műsorvezető egy vendéglőt is vezet, és azt vallja, az éttermi élménynek a jövőben meg kell maradnia, de azt nem úgy képzeli, hogy igazoltatnia kell a vendégeit.
Magyarok vendégrohama várható a szálláshelyeken, a pünkösdi hétvégére már a szállodai helyek mintegy nyolcvan százalékát lefoglalták, és az előrejelzések szerint a teljes nyári szezon jobb lesz, mint a tavalyi volt. Az idegenforgalom először a vidéki településeken tér magához, Budapesten még csend van.
Nagy-Britanniában hétfőtől nyithatnak ki az éttermek, a kocsmák és a pubok. Eddig csak a teraszokra lehetett kiülni.
Vannak olyan vendéglősök, akik bár megtehetnék, de a belső helyiségeiket máig nem nyitották meg. A fővárosban hosszú távon azok maradhatnak talpon, akik szeptemberig nem zárnak be.
Az üzletember szerint a nyáron el fogják érni a korábbi forgalmak 30-40 százalékát, ősszel az 50-60 százalékát, és jövőre talán felzárkóznak az előző évekhez.
Ugyan a nyáron kilőtt a vendéglátás, a belföldi turizmus pedig a fellegekben járt, mégsem tűntek el a viharfelhők a hazai vendéglátó és szállásadó szektorok felől. Hogy miért, arról Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetője beszélt a Fülkében.
Visszatért a 27 százalékos áfa.