Vannak olyan vendéglősök, akik bár megtehetnék, de a belső helyiségeiket máig nem nyitották meg. A fővárosban hosszú távon azok maradhatnak talpon, akik szeptemberig nem zárnak be.
Az üzletember szerint a nyáron el fogják érni a korábbi forgalmak 30-40 százalékát, ősszel az 50-60 százalékát, és jövőre talán felzárkóznak az előző évekhez.
Annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatt a vendéglátóhelyeknek a túlélés volt az elsődleges, sokak ebben az időszakban sem mondtak le sem a környezetbarát működésről, sem a társadalmi felelősségvállalásról. A Felelős Gasztrohős és a Netpincér közös díjának közönségnyertesét, a Szabad Bisztrót látogattuk meg.
Várhatóan a hét közepén lesz lehetőség az újranyitásra.
A vendégeknek nem kell maszkot viselniük a vendéglátóhelyek teraszán, a felszolgálóknak igen.
A nyitás a vendéglátóhelyek esetében jóval bonyolultabb folyamatnak ígérkezik, mint az iparcikkboltoknál, kezdve mindjárt ott, hogyan szerzik vissza a bizonytalan időszakban az időközben biztos munkát talált munkaerőt a cégek. És akkor is kérdés: mi lesz azokkal, akik nem kaptak oltást?
Amint 3,5 millió ember megkapja az első oltását, a vendéglátóhelyek teraszaira beengedhetnek vendégeket.
A férfi – aki azzal hívta fel ittasan a rendőröket, hogy lőni fog rájuk – november óta állástalan. A nyomozás közben kiderült, egyébként nem volt fegyvere.
Növényi alapú, szezonális alapanyagokból dolgozó éttermek, minimálisra csökkentett hulladék: a koronavírus-járvány és a rendkívül nehéz helyzet sem fékezett meg néhány hazai vendéglátóhelyet abban, hogy fenntartható(bb)an működjön.
Szenved a turisztika, a vendéglátás, a kisebb autóipari cégek és a logisztika is, de melyik szektort nevezhetjük a válság legnagyobb vesztesének? Ezt számszerűsítettük az alapján, hányan vesztették el az állásukat, és miként változott a megmaradók fizetése. Az is látszik a számokon: a fiatal, képzetlen dolgozók leépítésével próbált a legtöbb cég spórolni, a kormány munkahelyvédelmi támogatásai pedig legfeljebb tűzoltásra jók.
Egyedül az üzemi konyhák úszták meg kisebb forgalomkieséssel a járványügyi korlátozásokat.
Százezreket fizethetnek a teraszokért, amelyeket a korlátozások miatt nem is használhatnak.
Schanda Tamás szerint, aki kritizálja a rendszert, az álhíreket terjeszt.
A sztárséf éttermeit teljesen földhöz vágta a koronavírus, rengeteg pénzt bukott tavaly.
A pert az a szövetség indította, amely kárpótlást vár az elmúlt hónapokban kiesett forgalom miatt.
Legalább egy hét felkészülési idő kell a vendéglátósoknak az újranyitás előtt, és egy hónap ahhoz, hogy teljesen felpörögjön az iparág.
Küzdelmes időket élnek át az éttermek, és akkor sem lesznek könnyebb helyzetben, ha újra kinyithatnak. Pénzből és alkalmazottakból is kevesebb van, mint a járvány előtt, miközben új, kreatív módszerek kellenek a talpon maradáshoz, és az is biztos: a kalandorok máshová viszik a pénzüket. Éttermi vezetőket kérdeztünk arról, hogyan tervezik az újraindulást.
A Magyar Turisztikai Ügynökséghez fordultak. Csak annyit kérnek, amennyit tavalyelőtt adóként befizettek.
Az étterembe járók igénye megnőtt az egészségesebb és környezetet kevésbé terhelő ételekre, ráadásul a koronavírus-járvány most lökést adott olyan szemléletváltásnak is, mint az alapanyagok helyi termelőktől beszerzése. Ezekről, vagyis a zöld vendéglátásról beszélgettünk Szabó Eszterrel, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetőjével, és Patai Zoltánnal, a NetPincér ügyvezetőjével.
Felgyorsítják és egyszerűsítik a teraszkérelmeket, új áruszállítási pontokat alakítanak ki, illetve információs „helpdesket” biztosítanak.
