#világ


A Szovjet utcában, a Lenin-tér sarkán – így döntöttek szobrokat az oroszok

A mai világméretű szobordöntési és utcanév-átkeresztelési időkben érdemes visszapillantani, hogy csinálták ezt az oroszok a Szovjetunió bukása után. Moszkva belvárosában úgy tűnhet, megszabadultak a szovjet korszakot jellemző utcanevektől, illetve köztéri szobroktól, ám a főváros külső kerületeiben és a vidéki településeken harminc évvel a kommunista birodalom széthullása után is kísért a múlt. És ez nem csak az átnevezéssel kapcsolatos költségek miatt van így.








Egy jó útra tért neonáci visszaemlékezései – 2. rész, „Fehér hatalom”

A következő hetekben több részben mutatjuk be Christian Picciolini Romantikus erőszak című önéletrajzi könyvét, mely az észak-amerikai szélsőjobboldali mozgalom politikai és kulturális kontúrjait festi fel egy később jó útra tért neonáci történetén keresztül. Sorozatunk második része azt mutatja be, ahogyan a szerző első alkalommal találkozik a neonáci mozgalommal, pontosabban annak egy szereplőjével.


Van magyarázat, miért csak 150 év után bűnhődnek az amerikai polgárháború déli vezetői

Lezártnak vélt múltat nyitottak újra a tüntetéshullámmal az amerikai polgárháborúban vesztes déli Konföderáció vezetőit megörökítő szobrok és intézmények ledöntésével, illetve átnevezésével. A felelősségre vonást a politikai számítás és a megbékélés vágya együtt akadályozta meg, és a rabszolgaság helyébe lépett nyílt szegregációt csak az 1960-as években számolták fel, a bújtatott megkülönböztetés pedig máig él.



Élet-halál kérdése, védi-e "tető" az oroszokat a hatalomtól és az alvilágtól

Oroszországban létfontosságúnak számít, hogy fedél legyen az ember feje fölött. Nemcsak az, amely megvéd az esőtől vagy a hótól, hanem az, amely oltalmat nyújt az alvilágtól, a rendőrségtől és a titkosszolgálatoktól. A mindenható ernyőt „krisának” (tető) hívják, s a maffiaállam jeleit mutató putyini rezsim is bátran él a védelmezés és büntetés eszközeivel.


Belgium végre szembenéz népirtó gyarmattartói múltjával

Milliókat öltek és csonkítottak meg Kongóban II. Lipót belga uralkodó idején, azonban a király büszke volt a hódítására, és Afrika-múzeumot alapított Brüsszelben. A kiállítás mostani átdolgozása lökést adott annak, hogy az ország feldolgozza szégyenletes múltját, ennek első lépéseként Fülöp király bocsánatot kért.







Luxemburgi külügyminiszter: Magyarország már nem demokrácia

Orbán Viktor pontosan azt csinálja, amit korábban a török elnök, úgyhogy Magyarország már nem demokrácia, lásd a legújabb bizonyítékot, mármint hogy olyan törvényt hagy jóvá, amelynek értelmében börtön fenyeget, ha valaki bírálni merészeli a vírus miatt hozott intézkedéseket – közölte a luxemburgi külügyminiszter a Die Pressével.