FT-vezércikk: Magyarország és Lengyelország ráfizet, ha vétózik

Magyarország és Lengyelország beásta magát. Tiltakozásuk az új jogállami biztosítékok ellen – valójában az 1,8 milliárd euró összértékű hétéves költségvetés és a vírusalap blokkolása – be fogja árnyékolni az e heti uniós csúcsot, de a Brexit-tárgyalásokat is. A holtpont elvonja a figyelmet olyan fontos kérdésekről, minthogy dönteni kell a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig tervezett csökkentéséről. Emellett árokká mélyítette a repedéseket abban az ügyben, hogy a szervezet kollektíven elkötelezett az alapértékek mellett.

Budapest és Varsó abba az illúzióba ringatja magát, hogy erős, és fojtófogást alkalmazott az unió döntéshozatali rendszerén. Ám pozíciói igazából gyengék és önpusztítóak. A vesztes a két nacionalista kormány népe lesz, miután a vezetőik úgy tesznek, mintha országukat védenék az állítólag túlterjeszkedő liberális EU-elittel szemben.

Magyarország és Lengyelország hatalmas hasznot húz az uniós támogatásokból. A nettó átutalások értéke két éve elérte a GDP 5 illetve 3,4%-át. Ha nem sikerül túllépni a holtponton, Brüsszel csökkentett szükségköltségvetéshez folyamodik, és így több programot is befagyasztanak.

A két kormánynak elvileg szép summa jutna a gazdasági mentőcsomagból, Varsónak 30,  Budapestnek 8 milliárd eurót irányoztak elő – de most ez is veszélybe került. Hogy megkerüljék a magyar–lengyel vétót, a többiek létrehozhatják a saját gazdaságösztönző alapjukat, az ún. megerősített együttműködés révén, ahogy azt a Bizottság javasolta. Jogilag bonyolultnak bizonyulhat, egyben időrabló ez a megoldás.

Lehet, hogy a részvevőknek előre be kell fizetniük a tőkét, hogy fedezzék a közösen felveendő kölcsönt, hiszen nem kaphatnak pénzt az új EU-büdzséből. De folytatni kell az előkészületeket, mert meg kell mutatni, hogy nem ejthetik foglyul a szervezetet olyan tagok, amelyek túllépnek a közösen vállalt demokratikus normákon. Ha járhatónak bizonyul az út az ellenkező kormányok megkerülésére, akkor másutt is alkalmazni lehet.

Magyarország és Lengyelország könnyen körön kívül találhatja magát, másodrendű tagként. A 25-öknek viszont jóvá kell hagyniuk a jogállami szabályozást, hogy bizonyítsák elszántságukat. Varsó és Budapest azt állítja, hogy kipécézték őket, mert meg akarják büntetni mindkettejüket. Ám mivel ebben a kérdésben nem lehet vétózni, nem tudják megakadályozni a döntést. Felháborodásukban azután még hajmeresztőbb állításokkal hozakodtak elő, pl. hogy az LMBT-ideológia áldozatai, illetve hogy Brüsszel 35 millió migránst akar Európába hozni.

A lengyeleknél egy-két ultrakonzervatív erő már arról beszél, nem lenne-e jobb az országnak az unión kívül. Orbán Viktor a Brexit egyik előnyeként méltatta a brit vakcina kifejlesztését. Ám a tagság előnye vitathatatlan a két volt szocialista ország számára. Nagymértékben függnek az EU többi részébe irányuló kiviteltől és szorosan beépültek a német szállítási láncba. Lakosságuk erősen támogatja a bennmaradást.

A kormányzati riogatás, amit továbbít a szolgalelkű sajtó, idővel Európa ellen fordíthatja az embereket. A Brexit is lassan érlelődött meg. A magyar és lengyel vezetők azonban a brüsszeli pénzekre és a piaci integrációra épülő gazdasági sikerre alapozták a tekintélyelvű fordulatot. Lehet, hogy a kilépés megpendítése Merkelnek üzenet, aki annyira fontosnak tartja az EU egységét, hogy becsukta a szemét a magyar–lengyel hatalmi visszaélések láttán.

Ám a repedések csak egyre nagyobbak lettek, ahogy a kancellár igazodott a két országhoz. Az uniónak azonban határozottan állást kell foglalnia, a német vezetőnek pedig térfelet kell választania – zárul a Financial Times cikke.