Yuval Noah Harari izraeli történész szerint logikus, hogy Trump olvasatában Ukrajna felel a háborúért, és ugyanez a felfogás felel Grönland elfoglalásának tervéért is. A helyzet azonban bonyolultabb, mint a középkorban volt. A kilátások pedig rosszabbak.
Az elnök egész politikája autoriter becsvágyon alapszik. A jövő attól függ, mekkora ellenállásba ütközik, a bíróságoktól kezdve, a jövő évi időközi választásokig – nyilatkozta egy olasz lapnak a világhírű politológiaprofesszor.
Nem példátlan, hogy a nagyhatalmak kisakkozzák, a világ mely részét uralják. Hosszú ideig a spanyolok és a portugálok között az Újvilág felosztásáról 1494-ben kötött tordesillasi szerződés szolgált útmutatóként arra, hogy az érdekérvényesítés háború nélkül is kivitelezhető.
Európa árulói azt a minimális esélyt játsszák meg, hogy ha minden nyugati országban elveszti a fejét a lakosság, és az aktuális valóságtagadó oroszpárti szélsőjobbot juttatja kormányra, akkor az egyébként egyáltalán nem süllyedő hajót elhagyó rágcsálók kerülnek a sor elejére, ahol majd Putyin osztja a Szovjetunió Hőse érdemrendeket, némi véres pénz kíséretében.
Az amerikai elnök is téved, ha azt hiszi, a kormányok harc nélkül megadják magukat.
Kiver a víz attól, hogy a politikában kizárólag a „cél szentesíti az eszközt”, meg az „erősebb kutya baszik” elve működik, és csak az akaratérvényesítés számít – mondta a hvg360-nak adott interjúban Bartis Attila író. A megosztottságot nem hajlandó egy oldal felelősségének betudni, és a hazai fojtogató légkörben szerinte az az egyik legerősebb tényező, hogy mi folyik a két vízcsapból. A beszélgetés a társadalmi törésvonalakról szóló cikksorozatunk része.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megvizsgáljuk, merre fordult a világ a háborúk korában és megismerkedünk a a lóf*szok felkent költőjével.
Kérdéses, lehet-e stratégiai vereséget mérni egy nukleáris hatalomra, ha pedig területi engedmények árán zárul le az ukrajnai háború, akkor az agresszort jutalmazzuk meg, ami arra buzdít másokat, hogy a nemzetközi szabályok megsérthetők – mondta a hvg360-nak Sz. Bíró Zoltán történész. Interjú.
Az Európai Bizottság elnöke szerint nem csak Ukrajna vagy Európa jövője forog kockán az oroszok miatt.
Egyelőre még vitatkoznak azon a közgazdászok és a politológusok, hogy a járvány hatására megszűnhet-e az amerikai központú globalizáció, és megvalósul-e a kétpólusú világrend, de abban szinte valamennyi elemző egyetért, hogy a gazdasági válság kezelésében Kína már megint lepipálta a késlekedő Nyugatot.
Az elmúlt hónapokban tudós emberek sokasága vizionálta, hogy korszakhatárhoz érkeztünk. Vége a globalizáció és a piac mindenhatóságának, a lokális szereplők felértékelődnek – jósolták. De számos érv gyengíti is az új világrend beköszöntének esélyét.
Egy Kína- és egy USA-központú világ jöhet létre a következő években, az EU-nak és az Egyesült Államoknak pedig óriási szüksége lenne egymásra. A fő kérdés az lehet, ki tudja a legjobban elhitetni, hogy ő biztonságot ad - erről tartott előadást Orbán Krisztián közgazdász.
Bűnbakkeresés helyett az együttműködés lehet az út – írja a Politicón megjelent elemzésében Edward Fishman.
Az 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík izraeli annektálásának amerikai elismerése veszélyt jelent a nemzetközi világrendre. A stratégiai fontosságú terület egyben jelentős vízforrás is.
Ami most omladozik, az nem más, mint a második világháborút követő, sokáig szilárd és kiegyensúlyozott bipoláris világrend. Egyelőre azonban még áll a rendszer.
A pólós-zakós miniszterelnök fiatal közgazdászoknak tartott előadást vasárnap Sarlóspusztán. Orbán Viktor szerint soha többet nem lesz már olyan az európai világ - sem a gazdasági adatok, sem pedig a gazdasági szerkezet szempontjából - mint amilyen a válság előtt volt.
Szlovákia lakói „keserűek”, Románia büszke lehet a nevére, Szlovénia pedig képeslapra illő tájai miatt vonzó. De mi a helyzet Magyarországgal és a világ többi államával?
A héten lesz húsz éve annak, hogy a keletnémet Kurt-Werner Schultz 1989. augusztus 21-én megpróbált a családjával Magyarországról Ausztriába átszökni: felesége és kisgyermeke átjutott, őt viszont lelőtte egy magyar határőr.
