Új világrend jöhet, de ki tudja, milyen

A régi világ meghalt. Milyen lesz az új? Washingtonban évek óta foglalkoznak ezzel. Edward Fishman a külügy képviseletében vett részt az egyeztetéseken, most a Politico portálon megírta a véleményét:

Az USA két világrendet gründolt, az első kudarc volt, a második siker.

Az első világháború után Thomas Woodrow Wilson elnök és csapata teljesen felkészületlen volt arra, hogy az Egyesült Államok nevében komolyan beleszóljon az új világrend alakításába. Az eredmény teljes kudarc: gazdasági világválság, a nácizmus előretörése és azután a második világháború. Akkor azonban Franklin D. Roosevelt elnök sokkal jobban felkészült: már a világháborút megelőzően egyeztette elképzeléseit Nagy-Britanniával, és Bretton Woodsban 1944-ben rögzítették az új gazdasági világrendet, noha a frontokon még folytak a harcok. Ez a rendszer mindmáig működött, most azonban vége – hangsúlyozta Edward Fishman, aki szerint nemigen látszik ma Washingtonban, hogy komolyan gondolkodnának az új világrenden. Igaz, hogy máshol sem: sem az ENSZ, sem az Európai Unió nemigen mutat fel semmit. Sőt, az eddigi együttműködés is problematikussá vált.

A jelenlegi amerikai elnök az egyik oka annak, hogy a nemzetközi együttműködés romokban hever – állapítja meg a szerző, de hozzáteszi: ettől még a fiatalabb nemzedék tagjai mindkét pártban gondolkodhatnak az új világrenden, melyet azután megvitatnának más nagyhatalmak vezetőivel.

A bűnbakkeresés zsákutca

Donald Trump a bűnbakkeresésben találja meg a vírusválság megoldását is, ám ez zsákutca, ezt a történelem is megmutatta. Az első világháború után Georges Clémenceau francia miniszterelnök meg akarta büntetni Németországot. Az eredmény ismert. A második világháború után az USA Japánra és Németországra támaszkodva teremtette meg az új világrendet – ez már sikerrel járt – idézi fel Fishman.

Pekingben az együttműködés szükségességét hangsúlyozzák mondván: nem lehet szétválasztani a két óriás gazdaságát – ahogy azt Trump szeretné. Hszi Csin-ping elnök már Hangcsouban, a G20-csúcson új világrendet javasolt, finoman célozva arra, hogy ez valamiféle duopolium lenne az USA és Kína között. A válasz Trump kereskedelmi háborúja, melyet most a "vírusháború" is súlyosbít.

Trump 2200 milliárd dolláros óriás csomaggal támogatja az amerikai gazdaságot. Csakhogy annak problémái nem függetlenek a külvilágtól. Az USA-nak a saját érdekében nagylelkűséget kellene tanúsítania, támogatva a rászoruló országokat és főként azokat a nemzetközi szervezeteket, melyek az új világrend tartópillérei lehetnek. Ennek nyoma sincs, a washingtoni külügy segélyalapja "mindössze" 56 milliárd dollár – panaszkodik a veterán diplomata. Pedig az amerikaik csaknem 70%-a azon a véleményen van, hogy az USA-nak aktív szerepet kell játszania a világban. De milyet?

Kétszintű világrend

Az első szinten a globális problémák megoldása folyna: környezetvédelem, járványok, informatikai biztonság stb. A múltban a fegyverzetkorlátozási egyezmények játszották ezt a szerepet – sikerrel. Most egy olyan új nemzetközi rendszerre lenne szükség, mely komoly szankcióval sújtaná azt az országot, amelyik megsérti a nemzetközi klímaegyezményt vagy nagyszabású hackerakciót indít egy másik állam ellen.

A második szint pedig az USA és szövetségeseinek együttműködési rendszere lenne. Az Egyesült Államok, az EU és Japán más demokráciákkal együtt olyan rendszert hozhatna létre, amely a növekedés hajszolása helyett az emberek jólétének maximalizálását tűzné ki célul – javasolja Edward Fishman veterán diplomata, aki arra nem tér ki, hogy a profitorientált gazdaság hogyan változtatna célrendszerén az új világrendben.