Populizmus vagy kommunizmus? Senki sem tudja, hogy mi jön a válság után

Nem, a koronavírus nem fogja megváltoztatni a világrendet – Joseph S. Nye Jr. amerikai politológus egy április közepén született írásának már a címével sem hagyott kétséget afelől, hogy trendfordulóhoz érkezett-e a világ a koronavírus-járvánnyal. A Harvard University professzora évek óta vitatkozik a hanyatló Amerika gondolatával. Szerinte a globalizáció, vagyis a kontinensek közötti kölcsönös függőség, a közlekedési és kommunikációs technológiák fejlődésének eredménye, így most legfeljebb módosulnak a globalizáció bizonyos tényezői, például rövidülnek a kereskedelmi útvonalak.

A világjárvány eddig nem volt elég erős a világrend megváltoztatásához

Világszerte megerősödve kerülhet ki az államhatalom abból a sokkból, amelyet a járvány okozott a biztonságérzet elporlasztásával, a szabadságérzet elfojtásával és az egzisztenciák felszámolásával. A globalizáció és az amerikai hegemónia végéről azonban még korai lenne beszélni. A japán Nissan egyik napról a másikra úgy döntött, hogy nem gyárt több autót Dél-Koreában, és indonéziai termelését is áthelyezi Thaiföldre.

Kína felemelkedésének okát elsősorban abban látja, hogy a 2008-as pénzügyi válságban, amely a nyugati világban populizmushoz vezetett, Kína – a gyors és sikeres gazdasági ösztönző csomagjával – lepipálta a késlekedő Nyugatot. Ebből sokan arra következtettek, hogy Kína a világ vezető gazdasági hatalma lehet. A koronavírus-járványban azonban Kína is hibázott. Nye élesen bírálja Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnököt is, amiért késedelmes válaszokat adtak a járványra, az egymással szembeni propagandával voltak elfoglalva, és ezzel eltékozolták a nemzetközi összefogás lehetőségét.