Elhagyatott, növényzettel benőtt vasúti sínek, autómentes övezetek és innovatív lakhatási megoldások – megnéztük, mihez kezdett Bécs a Rákosrendezőre hasonlító területekkel. Bár megértettük, miért Bécs a világ legélhetőbb városa, rá kellett jönnünk arra is, Budapest belátható időn belül biztosan nem fogja tudni utolérni.
A Rákosrendezőre tervezett Mini-Dubaj beruházás apropóján olyan barnamezős beruházásokat gyűjtöttünk össze, amelyek megmutatták, hogyan lehet jól hasznosítani az elhagyott iparterületeket.
A barcelonai várostervezést egy mesterséges intelligencián alapuló szuperszámítógép vette át, amely egyúttal a fenntarthatóságot is sokban képes segíteni.
Pelenkázó, közbiztonság, babakocsi-tologatás – nagyjából ezek az első szempontok, amelyek eszünkbe jutnak, ha arra gondolunk, mitől lehet nőbarát egy város. A nemi sztereotípiákra épülő megközelítés helyett azonban fontosabb lenne felmérni, hogy közterületeink akkor lesznek élhetők, ha ott minél több csoport jól érzi magát – ehhez viszont jobban kéne figyelni arra, ki és hogyan használja azokat.
Az élhetőbb városok tervezésében is nagy szerep juthat a mesterséges intelligenciának – mutat rá kínai kutatók új tanulmánya. Ez azonban nem a szakemberek munkáját venné el, inkább kiegészítené azt – a fárasztóbb feladatok kiváltásával.
A Bartók Béla út után a Margit körútra is városfejlesztési akciótervvel próbálják visszacsábítani a gyalogosokat.
A dél-koreai gyártó futurisztikus tervet mutatott be, milyen lenne az ideális városi lakókörnyezet szerintük.
Azok a nagyvárosok, amelyek mindenki számára megközelíthetővé teszik az erőforrásokat, például a piacokat, üzleteket, iskolákat, fenntarthatóbbá válnak; közösségeik pedig összetartóbbak lesznek. Részlet a Regeneráció című könyvből.
Nagyon nehéz a paneles lakótelepek egységes fejleszthetőségéről beszélni a privatizáció után – állítja Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense (2012 és 2019 között vezetője). A piac ezeket a területeket elhagyta, és máshol valósítja meg megaberuházásait, hasonlóan embertelen léptékű lakóházakat vagy más funkciójú épületeket. A város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de legjobb, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunkban, a Telepszemlében ezúttal a panelek és a várostervezés kérdésével foglalkozunk.
Az ivóvíz hiánya pusztán csak egy tünete a Magyarországon is egyre erősebben tapasztalható globális felmelegedésnek. A szakértők szerint elértünk arra a pontra, ahol már elsősorban az alkalmazkodás a feladatunk, valamint az, hogy elengedjük megszokott növényeinket a túlélés érdekében.
Egy svéd kísérleti projektben közösségi térré alakítják az utcai parkolóhelyeket.
Bár a járművek kibocsátásának csökkentésén már jó ideje dolgoznak a szakértők, ám ez nem elég.
A koronavírus-járvány után további korlátozásokat vezetnének be az autós forgalomra.
Melyik Budapest legélhetőbb utcája? És mi minden kell ahhoz, hogy egy utcát biztonságosnak, otthonosnak és egészségesnek érezzünk? Példa és megoldás is van arra, hogy miként válhatnának emberléptékűvé és élhetővé a főváros közterületei.
Mintha bevezettük volna a Dunát a Nagykörútra.
A Cilvia nevű programban egy sokszereplős játékhoz hasonlóan lehet megálmodni, hogyan is nézzen ki a 21. század városa.
Megállíthatatlanul nő a városi népesség létszáma, s az urbanizáció káros hatásait sokan a magánvárosok építésével csökkentenék – írja az e heti HVG.
Épül az 5-ös metró, egyre bővül a bicikliút-hálózat, egy euróért bárhová el lehet jutni tömegközlekedéssel,szeretnék elérni, hogy az emberek ne is üljenek autóba. Bécs évek óta a világ egyik legintelligensebb városa, ráadásul ott a hangzatos projektek és tervek nem csak papíron mutatnak jól. Most például egy új városrészt építenek 9 milliárd euróból a várhatóan a fővárosba költöző negyedmillió új lakosnak. A saját szemünkkel győződtünk meg arról, milyen az, amikor egy városvezetés a polgáraival együtt tudatosan készül a jövőre, és nem csak egy üres, unalomig szajkózott frázis a fenntartható fejlődés.
Leginkább egy méhkaptárhoz hasonlít az Egyesült Arab Emírségek területére álmodott grandiózus, környezetbarát város, melynek létrejöttéhez már csak egy befektető hiányzik.
A háromdimenziós érzékelő és vizualizációs technológiák tagadhatatlanul elindultak világhódító útjukra. Miközben a Google robotpilótás autója már 500 ezer kilométert vezetett balesetmentesen, a Street View is engedélyt kapott, hogy hamarosan Budapest is bejárható legyen egy-egy virtuális kirándulás során. A jóslatok szerint a szoftverfejlesztések emberéletek százezreit menthetik meg, dollármilliárdokat spórolhatnak, forradalmasíthatják a telekommunikációt és az idegenforgalmat, ezért Magyarország vezetői kutatói is bekapcsolódtak a nemzetközi szintű innovációba.
