Mégis miért hisszük, hogy a ház előtti parkolás alapvető emberi jog?
Melyik Budapest legélhetőbb utcája? És mi minden kell ahhoz, hogy egy utcát biztonságosnak, otthonosnak és egészségesnek érezzünk? Példa és megoldás is van arra, hogy miként válhatnának emberléptékűvé és élhetővé a főváros közterületei.
Képzeljünk el egy csodapirulát, amelynek hatóanyagai egyszerre segítenek éjjel mélyen aludni, napközben hosszan koncentrálni, javítaná a memóriánkat, a segítségével a napi teendőinket gyorsan, precízen, könnyedén el tudnánk végezni, és a gyógyszer hatására a munkahelyen és otthon is jó kedvűek és sikeresek lennénk. Ezt a pirulát – amely csökkenti a fáradtságot, a depressziót, az idegességet – Lucy Saunders brit egészségügyi és közlekedési szakértő úgy hívja, hogy
egészséges városi környezet.
Saunders 2013-ban kezdett el dolgozni egy olyan koncepción, amely alapján az utcákat, utakat, tereket át lehetne úgy alakítani, hogy azok az emberek egészségét szolgálják, az életminőségükön javítsanak.
Mert jelenleg a városi környezetünk nagy része – legyen szó Budapestről vagy Londonról – az autós forgalomnak alárendeltség miatt inkább csak árt az egészségnek – ezt maga Lucy Saunders mondta el egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón. Rossz a levegő, magas a zajszennyezés, kevés a biztonságos hely a kerékpározásra, a zöld területek száma sokszor elenyésző, néhol pedig kifejezetten veszélyes nem autóval közlekedni.
Az egészségügyi és közlekedésügyi szakértő nem mond semmi meglepőt azzal, hogy a civilizációs betegségek – elhízás, krónikus stressz, szív- és érrendszeri problémák – mérsékelhetők lennének az által, ha olyan városokban élnénk, amelyek az autós közlekedés helyett mozgásra, tehát gyaloglásra, biciklizésre, rollerezésre és mindenféle alternatív, környezetkímélő haladásra ösztönöznének.
Sokat javítana a közérzetünkön, ha kilépve a lakásból az utca pezsgése és jó levegője feltöltene bennünket, ha nem a parkoló autókat kerülgetve kellene végigrohannunk egy büdös, szemetes, hőségben cipőtalpat olvasztó betonrengetegen keresztül ahhoz, hogy például munkából menet hazajussunk. Jó lenne, ha nem abból állnának a hétköznapjaink, hogy reggel bevágjuk magunkat az autóba, ledolgozzuk ülve a nyolc órát, majd este, néhány dugóban eltöltött kellemetlen perc után, ugyancsak ülve hazavezetünk. És lehetne sorolni, mi lenne még testileg és lelkileg is jó nekünk.
Saunders mindenesetre nemcsak panaszkodott, hanem kezdett is valamit a városi áldatlan állapotokkal, és kidolgozta az Egészséges utcák (Healthy streets) nevű koncepciót, amelynek keretrendszerét Londonban, a főpolgármester Sadiq Khan támogatásának köszönhetően, már alkalmazzák. Saunders elmélete szerint ahhoz, hogy aktívabban éljen a városi lakosság, az utcákat sokkal kellemesebbé, biztonságosabbá, otthonosabbá kell tenni.
London várostervezési stratégiájában helyet kapott az Egészséges utcák megközelítés, ennek értelmében a londoniak több közterületet is visszakaptak az autós forgalom által kisajátított városrészekből. Megszüntettek például a belvárosban egy kétsávos körforgalmat, amelynek a helyére bicikliút által keresztezett parkot létesítettek, és eltüntették a parkolóhelyeket a London egyik külső kerületében húzódó Francis Roadon, amelyből így sétálóutca lett.
I’m at the amazing Francis Street in #wfminiholland #healthystreets pic.twitter.com/Udxxq0zVQY
— Healthy Streets (@LE_Saunders) January 7, 2018
Ezek megvalósításához évekig tartó előkészületekre, az érintett lakosság bevonására és összehangolt munkára volt szükség. Saunders szerint az ilyen mértékű városi átalakításokhoz nemcsak a helyi önkormányzatokkal, de a kormányzattal, a rendőrséggel, a közlekedési hatóságokkal is együtt kell működni, és figyelembe kell venni hozzá a lakhatási politikát, a várostervezési folyamatokat, és a környezetvédelmi szabályozást is.
A munkának az összetettségét az indokolja, hogy a szakember szerint nem kevesebb, mint tíz kritériumnak kell egyszerre teljesülnie ahhoz, hogy egy utca „egészséges” legyen.
Ezek a kritériumok a következők:
- Legyen tiszta a levegő
- Az emberek érezzék jól magukat az utcán
- Legyen mit látni és csinálni
- Legyen biztonságos
- Szívesen sétáljanak és biciklizzenek rajta az emberek
- Ne legyen túl nagy zaj
- Legyen hely félreállni és megpihenni
- Legyenek árnyékos és védett zugai
- Egyszerű legyen átkelni az úttesten
- Mindenki érezze otthon magát az utcán
A tiszta levegő és a zajszennyezés mérséklése valószínűleg sokak számára egyértelmű feltétel ahhoz, hogy élhetőbbek legyenek a közterületek, de már az is nagyon sokat tud dobni egy utcán, ha csak kiszélesítik a járdákat és lelassítják az áthaladó forgalmat – mondja a szakértő.
Szinte magától értetődőnek vesszük, hogy egy buszmegálló semmiféle védelmet nem biztosít a környezeti hatásokkal szemben, vagy, hogy egy járdaszakasz autókkal szegélyezett részein a gyalogosoknak a falhoz simulva kell közlekedniük (ki látott már ilyet?). Pedig egy három oldalról zárt, tetővel rendelkező buszmegálló vagy a járdára félig felálló parkoló autók eltüntetése sokat tud dobni a közérzetünkön.
Ahogy az is, ha a közvilágítás tervezése során nem elsősorban az autósok érdekeit veszik figyelembe, hanem a gyalogosokét és a kerékpárosokét, az utcák pedig nem unalmasak és egyhangúak, hanem vizuálisan érdekesek. Látványosak például a kirakatok, a közteret szökőkutak, izgalmas formájú és anyagú utcabútorok tarkítják. Mindezt azért – ahogy azt már korábban Jan Gehl világhírű koppenhágai várostervező is megmondta –, hogy az embernek legyen kedve elidőzni, társasági életet élni az utcán is.
Turns out this hideous taxi rat run through Smithfield’s feels much healthier with a helter skelter in it pic.twitter.com/vgjF2Vp0Rq
— Healthy Streets (@LE_Saunders) August 25, 2018
Lucy Saunders az Egészséges utcák kritériumai alapján kidolgozott egy útmutatót, amelynek a segítségével az emberléptékű városi környezet bármilyen településen kialakítható; a keretrendszer adaptálható. Saunders ennek megfelelően világszerte turnézik az ötletével és a londoni mintaprojekttel, így jutott el Budapestre is.
Budapest legélhetőbb utcája
És innen jön az érdekes része a dolognak. A Járókelő.hu Balogh Samu Márton várostervező segítségével lefordította az Egészséges utcák koncepciót a magyar fővárosi viszonyokra. Megjelentették Saunders kézikönyvének magyar változatát, amelyet a tervek szerint el fognak juttatni a budapesti önkormányzatoknak, de a kiadványhoz bárki, akit foglalkoztat a téma – laikusok, civil szervezetek, lakóközösségek –, ingyen hozzáférhet online is.
Balogh Samu Márton szerint az Egészséges utcák megközelítése szokatlannak tűnhet egy olyan városban, ahol a várostervezési koncepciók alapvetően műszaki és üzemeltetési szempontok alapján vannak kidolgozva, és nem aszerint, hogy az emberek hogyan érzik magukat a közterületeken.
Bár a Járókelő.hu alapvetően a közterületekkel kapcsolatos panaszok – kátyúk, megrongált buszmegállók, leszakadt szemetesek bejelentésének – tárhelye, a kiadvány nem azt listázza, hogy mi van nagyon elrontva Budapesten, hanem egyértelműen motiváló szándékú. Nem egy vaskos tanulmánykötet ez, a mindössze 26 oldalán 40 példát hoz fel olyan utcákra, terekre, ahol Lucy Saunders kritériumai valamekkora mértékben teljesülnek.
Balogh Samu Márton szerint Budapest legegészségesebb utcája például: dobpergés...
a ferencvárosi Tompa utca.
Szerinte itt majdnem minden megvalósul abból, ami az élhetőség feltételeként megszabható. Széles járda áll a gyalogosok rendelkezésére, a kétirányú kerékpáros forgalom biztosított, de korlátozott mértékben autóval is át lehet haladni rajta. Andalgásra is pont tökéletes a környék, szökőkút, árnyékot nyújtó fák, kávézók és kocsmák késztetik arra ez embert, hogy ne csak átrohanjon az utcán, de kiélvezze az adottságait is.
Some highlights from yesterday’s #HealthyStreets tour of Budapest with @jarokelohu pic.twitter.com/J7cE2TqNn8
— Bruce McVean (@brucemcvean) April 15, 2019
A várostervező a belvárosban és a kevésbé központi területeken is egyaránt talál inspiráló példákat, nem kell kirakat-beruházásokat keresnünk a motivációért. Néha nagyon kevés változtatással, apró figyelmességekkel és nem sok pénzzel is minőségi javulást lehet elérni. Az Eiffel tér hiába van például beszorítva egy vasútállomás és a forgalmas nagykörút közé, mégis lazulásra, kikapcsolódásra alkalmas terület a lépcsős kialakítása miatt; nyugodtan lehet bárhol, falak előtt és virágágyások mentén is ücsörögni.
A VIII. kerületi Villám utcában keskenyebb az úttest és szűkebbek a mellékutcai torkolatok, így automatikusan lassabban haladnak itt az autók, ami a járókelőknek kedvez. A Rózsa utcának pedig a gyalogosokra nézve az az előnye, hogy az úton áthaladva nem kell a járdáról lelépni, hanem a kereszteződéseknél az útfelületet emelték fel a járdaszinthez, ezáltal nemcsak, hogy lassították a forgalmat, de a babakocsisok, mozgáskorlátozottak számára megkönnyítették a haladást is.
A szakértő ugyanakkor azt mondja: Budapesten az összegyűjtött pozitív példák általában nem állják ki Lucy Saunders tíz próbáját. Remek dolog például, hogy a Ferenciek terén építettek több oldalról zárt, védett esőbeállót, és az aluljárók sötétje helyett választhatjuk a felszíni gyalogátkelőhelyet is, azért az erősen zaj- és légszennyezett, fák nélküli tér messze van még az ideálistól.
Budapestre jellemző az is, hogy az utcák átalakításába ritkábban fognak a kerületek, mert egyszerűen a tereket könnyebb átrendezni és megreformálni, illetve nem kell annyi konfliktust felvállalni az autósokkal, mint az utcák esetében.
Ha az egyes önkormányzatok fontolóra is veszik majd az Egészséges utcák szempontjait – megjegyezzük, hogy a kiadvány iránt a sajtótájékoztatón többek között a II. kerület és Kőbánya is érdeklődött –, az biztos, hogy a parkolóhelyek felszámolása jelenti majd a legnagyobb fejtörést nekik. Balogh Samu Márton szerint lehet, hogy a jövőben Budapest is sokkal környezettudatosabb lesz, de a zéró kibocsátású elektromos autóktól még nem lesz szükségszerűen élhetőbb is egy utca. Az emberek elől teret foglaló parkolóhelyek nem fognak az elektromobilitás elterjedésével megszűnni, és a lakosság sem lesz aktívabb attól, hogy korszerűbb autókba ül.
A megoldás szerinte ott keresendő, hogy eleve úgy strukturáljuk át a kerületeket, hogy sok szolgáltatás autó nélkül is elérhető legyen.
Kevesebben fognak parkolni akkor, ha tudunk alternatívát nyújtani arra, hogy autóba kelljen ülniük
– mondja.
A megmaradó parkolási igényt pedig nem szabadna közterületen megoldani. A fizetős, illetve az ingyenes parkolási helyek, zónák újragondolásával a parkolóházakba, mélygarázsokba kéne terelni az autókat az utcákról. Persze, mindehhez a lakosság részéről is szükség lenne egy szemléletváltásra, mert mindaddig nehéz a problémával mit kezdeni, amíg az emberek ragaszkodnak a közelben elérhető parkolóhelyekhez. Balogh Samu Márton iróniával érzékelteti a helyzetet:
néha az az érzésem, hogy az emberek előbb gondolják a ház előtti parkolást alapvető emberi jognak, mint a lakhatást.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
