Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
A koronavírus-járvány miatti leállások következtében világszerte csökkent a légszennyezettség, az viszont kérdést vet fel, hogy ez meddig is marad így. Több szakértő attól tart, hogy a pandémia lecsengése után a fizikai távolságtartás miatt az emberek kerülik majd a tömegközlekedést, és még többen ülnek majd autóba. Milánó azonban úgy tűnik, elejét veszi ennek.
Az olasz nagyváros körüli régió Európa egyik legszennyezett levegőjű térsége - ebből kifolyólag a koronavírus-járvány súlyos következményekkel is járt a régióban. Milánó vezetése nagyszabású tervet jelentett be, hogy csökkentse az autósforgalmat a járvány lecsengése után – adta hírül a Guardian. Ennek keretén belül 35 kilométernyi utat „vesznek el” az autóktól és alakítanak majd át a nyár folyamán a gyalogosok és a biciklisek számára. Milánó egyébként 15 kilométer hosszú és 1,4 millióan élnek ott: a lakosok 55 százaléka tömegközlekedést használ. A számítások alapján egy milánói kevesebb mint 4 kilométert ingázik egy nap.
A Strade Aperte projekttől nem csak a légszennyezettség csökkenését várják, hanem azt is, hogy a visszavett térből a bárok, éttermek és a kézművesek is hasznát húznak: „Már évek óta dolgozunk azon, hogy kevesebb autó legyen a városban. Ha mindenki autóba ül, nincs helye az embereknek, nincs hely mozogni, nincs hely arra sem, hogy az üzletek falain kívül történjen valami. Újra kell indítanunk a gazdaságot, de ezt egy más alapról kell, mint amin eddig volt” – mondta Marco Granelli, Milánó alpolgármestere.
A munkát már májusban megkezdik a Corso Buenos Aires-en, a város egyik bevásárlóutcáján, ahol új biciklisávot alakítanak ki és kiszélesítik a járdát. A tervek szerint már a nyár végére elkészülnek a munkálatokkal. „Sok várost és országot alakít, hogyan válaszolnak történelmi hatásokra, legyen az politikai, társadalmi vagy fizikai rekonstrukció. A milánói terv azért is fontos, mert egy nagyon jó kézikönyve lehet annak, hogyan alakítjuk újra a városainkat. Ez egy soha vissza nem térő alkalom arra, hogy új szemmel nézzünk az utcákra és hogy ne csak az legyen a cél, hogy az autók minél gyorsabban eljussanak A-ból B-be, hanem hogy lehetővé tegyük mindenki számára azt, hogy ezt a legbiztonságosabban tegyék” - mondta Janette Sadik-Khan, a közlekedési program egyik vezetője.
