#vélemény

Csunderlik Péter: A történelemhamisítás emlékműve
 

Csunderlik Péter: A történelemhamisítás emlékműve

Az egy főre jutó emlékművek számában jelentően előrelépett Magyarország, ennek köszönhetően végre újra van múltunk, még ha a jövőképek tekintetében a Bonanza Banzai-slágerekével vetekszik is szép hazánk. Most az egyre inkább Tisza István szerepében tetszelgő Kövér László az 1918–1919-es forradalmakra emlékező, Horthy-kori Nemzeti Vértanúk emlékművét avatja újra, amely legalább nem kortárs műalkotás, emiatt nem viseli magán a NER kedvenc művészeti stílusának, a szkopjei neoklasszicizmusnak a nyomait, ellenben igazán hazug monumentum.

HVG HVG


Vágvölgyi B.: 1989. október 23. és a republikánus gondolat
 

Vágvölgyi B.: 1989. október 23. és a republikánus gondolat

A címben jelzett dátum nemcsak az első szabad október huszonhárom, de az ország államformája is ezen a szimbolikus napon változott meg. Szűrős Mátyás kommunista politikus, KB-, PB-, etc. tag, az országgyűlés akkori elnöke, ekképpen ideiglenes köztársasági elnök, volt moszkvai nagykövet a Parlament erkélyéről mondott beszédben hirdette ki a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások egyik sarkalatos eredményét, az államforma megváltozását. Népköztársaságból köztársasággá. Ugyanekkor egy irodalomtörténész öngyilkos lett.

Vágvölgyi B. András Vágvölgyi B. András




Jakus Ibolya: A győri legényanya
 

Jakus Ibolya: A győri legényanya

Nincs új a NER alatt, Schwajda György, a Soroksári úti Nemzeti Színház első igazgatója már 1985-ben megírta, hogy igenis van olyan választási szisztéma, amelyben az a férfi lesz a település első embere, akit a csupasz hátsó fertályáról felismer a felesége. Bár a plébános hátsója többeket megtévesztett, végül győzedelmeskedett a demokrácia, s bekerült a magas hivatalba a nép egyszerű fia. Vigyázat, szemelvények és spoiler, ami azonban egyáltalán nem ront A rátóti legényanya című örökbecsű opusz élvezeti értékén!