Az egy főre jutó emlékművek számában jelentően előrelépett Magyarország, ennek köszönhetően végre újra van múltunk, még ha a jövőképek tekintetében a Bonanza Banzai-slágerekével vetekszik is szép hazánk. Most az egyre inkább Tisza István szerepében tetszelgő Kövér László az 1918–1919-es forradalmakra emlékező, Horthy-kori Nemzeti Vértanúk emlékművét avatja újra, amely legalább nem kortárs műalkotás, emiatt nem viseli magán a NER kedvenc művészeti stílusának, a szkopjei neoklasszicizmusnak a nyomait, ellenben igazán hazug monumentum.
A Horthy-rendszer magát az 1918–1919-es forradalmakkal szemben határozta meg, mert minden népnek kell „ellenség”, ahogy azt Umberto Eco kifejtette az Ellenséget alkotni című esszéjében. A Horthy-rendszer megalapozó mítosza szerint a magyar történelem az első világháborút követően, Károlyi Mihály és Kun Béla uralma alatt jutott a mélypontjára. A Horthy-rendszer hivatalos értelmezése szerint a baloldali politikai erők 1918–1919-es hatalomra kerülése anarchiát, káoszt és vörösterrort eredményezett, és a felemelkedés csak Horthy Miklós vezetésével kezdődött el.
Ez az ellenforradalmi mítosz hazug volt: azokat a „baloldali erőket” tette felelőssé Trianonért, amelyek még hatalom nélküli csoportok voltak, amikor hazánk feldarabolását már eldöntötték az antanthatalmak. Továbbá nem is létezett „egységes baloldal”, ám a Horthy-rendszerben megteremtették ezt az ellenségképet oly módon, hogy a liberálisok, a mérsékelt szociáldemokraták és a kommunisták között azonosságot tételeztek. Ezt a munkát a legmagasabb szinten Szekfű Gyula végezte el az 1920-ban megjelent Három nemzedék című művében, amely szerint a forradalmakat és a szétesést nem az első világháború elvesztése, hanem a liberalizmus okozta.
Ezeket az ellenforradalmi üzeneteket hordozza az 1918–1919-es forradalmak „áldozatainak” emlékére emelt, a Vértanúk terén 1934-ben felavatott emlékmű is, amelyet most helyreállítottak Nagy Imre szobrának helyén. Az emlékmű egyik oldalán Hungária alakja áll, alatta a felirattal, hogy „A nemzet vértanúinak 1918–1919”, míg a másik oldalán a magyarságot jelképező izmos férfi birkózik a „bolsevizmust” szimbolizáló szörnyeteggel. Az emlékműre felvésték a „proletáruralom alatt lemészárolt polgárok” neveit, Tisza Istvánnal kezdve.
Vissza a térben
Gyenge és túlideologizált alkotás váltja fel Nagy Imre szobrát a Kossuth térnél, a vörösterror áldozatainak nevét őrző Nemzeti Vértanúk emlékműve. A felvésendő neveket még keresik.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
