Horn Gábor: A választás tétje és a derű reménye

A NER kilenc éve alatt felszámolták az önkormányzati jogkörök jelentős részét. A helyi társadalom vezetői nem dönthetnek a közösség iskoláiról, alig van beleszólásuk az egészségügyi ellátás és a szociális rendszer intézményes működésébe. Fejlesztési forrásaikat elvették, a helyben maradó adók minimálisra csökkentek, az uniós pénzeket politikai érdekek szerint osztják el. Az októberben választott polgármesterek irányíthatják majd hivatalukat, ki keserűen, ki önelégülten, átadhatnak ezt-azt, hasztalant, ízléstelent, fontosat, szépet. Valódi, közvetlen segítségre, a szűk környezet alapos ismeretére építő, okos döntésekre, az állam fojtogató túlhatalma miatti szorongás csillapítására nem lesz módjuk.

Szelep

„A fontos dolgok helyben történnek!” – a rendszerváltás büszke, közmegegyezéses jelszavát elporlasztotta az Orbán-rendszer központosítás-kultusza. Régi barátom, az egyik kisváros polgármestere letörten mesél dologtalanságáról, mert a kompetenciáit elvették, pénzek fölött nem nagyon rendelkezik. Hiába tápláljuk azt a reményt, hogy az újdonsült ellenzéki önkormányzatok felvehetik a harcot a zsarnoksággal. Épp a zsarnokságból, a rendszer sajátosságaiból adódóan lehetetlen alulról lazítani, fundamentumait kimozdítani. Az Orbán-rendszer lényege, hogy az abszolutisták gondoskodtak hatalmuk érinthetetlenségéről, valamint a környezetük alakításában részt vállaló polgárok és vezetőik ellehetetlenítéséről.