A WWF Magyarország arra reagálva, hogy aszály veszélyhelyzeti operatív törzs alakult, közölte: az extrém szárazság nemcsak mezőgazdasági, de komplex környezeti probléma, és akként is kéne kezelni. A WWF szerint azzal kéne kezdeni, hogy megmentik a nehéz helyzetbe került gazdákat.
A túlnyomó többség a természetkárosítás elleni hatékonyabb fellépést és a természeti területek beépítések tilalmát várja természet- és klímavédelem ügyében a kormánytól. A WWF friss felmérése alapján az egész ország egységes az ügyben, csak egy kérdés volt megosztó, hogy megfelelő klímacélokat tűztünk-e ki magunk elé.
Folyamatosan hallunk és beszélünk róla, mégis majdnem mindenki máskét értelmezi a fenntarthatóság fogalmát, illetve azt, mit tehetne ő ezért. A zCast első adásában azt a kérdést járjuk körbe szakértő beszélgetőpartnerekkel, hogy mennyire fontos kérdés ez a magyarok szemében, mi befolyásolja őket, és mit hajlandók tenni érte.
Szombaton rendezik meg az idei Föld órája akciót, a szervezők arra kérik a kezdeményezéshez csatlakozókat, hogy este 20 óra 30 perctől egy órára kapcsoljanak ki otthonukban minden elektronikus berendezés, és kapcsolják le a világítást – közölte a WWF Magyarország szerdán.
Nagyjából ugyanazon az állásponton vannak azok a szakértők és környezetvédelmi szervezetek, akik az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek csütörtök esti klímavitájának értékelésére kértünk fel. Nyertest senki nem tudna hirdetni. És sok konkrét megoldási javaslatot hiányolnak egyelőre a jelöltek klímapolitikájából.
A nagyragadozók visszatelepülése, számuk növekedése nem mentes a konfliktusoktól: az állattartók haszonállataikat, a vadászok a vadat féltik tőlük, a kirándulók pedig saját testi épségüket. Pedig odafigyeléssel elkerülhetők lennének a kockázatok.
A WWF Magyarország egyik, jelenleg is zajló projektje, a Danube Floodplain célja az árvízkockázat csökkentése az árterületek helyreállításával a Duna és mellékfolyói mentén, ami egyúttal az ökológiai állapotot is javítja, valamint új gazdálkodási lehetőségeknek nyit teret. Ahhoz, hogy megértsük, miért előnyös ez a projekt több ágazat számára is, érdemes megismerni az ökoszisztéma-szolgáltatások keretrendszerét.
A Zhvg és a WWF Magyarország szervezésében egy videós kerekasztalbeszélgetésen neves szakemberekkel beszélgettünk arról, hol tart most a társadalom, a gazdaság és a környezet – és hogy milyen úton kellene továbblépni.
A Hajógyári-sziget hétvégente, pláne jó időben szinte teljesen megtelik, rengetegen keresik a kevés megmaradt dunai zöldterületet és partot Budapest szívéhez közel. Nemcsak az óbudaiaknak, hanem szinte minden budapestinek van egy kellemes emléke a Filatorigát környékéről, ebből is látszik, mekkora szükségünk van a zöldre meg a folyóra. Most azonban veszélyben a sziget, ha kiépül a tervezett árvízvédelem: a WWF Magyarország azért küzd, hogy ne csökkenjen a városi zöldfelület, és ne vágják ki az ártéri erdő fáit. Mindent megtesznek azért, hogy ne szűnjön meg az egyik utolsó természetes, nem kiépített budapesti Duna-parti rész. Cikkünket frissítettük az Országos Vízügyi Főigazgatóság döntése után.
A napokban eldől a Hajógyári-sziget sorsa: míg a kormány árvízvédelmi mobilgátat akar építeni, addig a civilek és a környezetvédelmi szervezetek a visszafordíthatatlan környezetpusztításra figyelmeztetnek. A hvg.hu videója a szigetről.
Videóra vett farkaskölyök és medvebocsok, rendszeres medveészlelések, sőt medvehajsza is jelzi, hogy visszatelepedtek Magyarországra a nagyragadozók. A három faj közül kettő még szaporodik is északi erdeinkben. Bár elméleti esélye van annak, hogy találkozzunk velük, ők nem keresik a társaságunkat, de azért nem árt tudatosítani, hogy a medve a főnök.
Nincs újdonság a kormány faültetési vállalásában: mondták ezt már korábban is, csak éppen reálisabb határidőkkel. De hát nem mindenki tart évértékelőt. Mellesleg, az sem mindegy, hova és milyen fát ültetünk.
Idén kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait – közölte a WWF. A természetvédelmi szervezet szerint hazánkban az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezetterhelést, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk.
A természetvédelmi hatóság engedélyével és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett módon végzett fakitermelést az Egererdő Zrt. a Bükkben – közölte a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet közlésére reagálva az állami erdőgazdaság. Szerintük a fakitermelés a 180 éves erdő megfiatalítását szolgálja.
Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.