szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nincs újdonság a kormány faültetési vállalásában: mondták ezt már korábban is, csak éppen reálisabb határidőkkel. De hát nem mindenki tart évértékelőt. Mellesleg, az sem mindegy, hova és milyen fát ültetünk.

Orbán Viktor 2020-as évértékelő beszédében jelentette be a kormány által elfogadott klímavédelmi akcióterv konkrét lépéseit, ennek egyik pontja pedig az, hogy minden újszülött után tíz fát ültetnek – az ígéretek szerint ez évente 1 millió csemete, bár ha a születési számokat nézzük inkább 800 ezer –, és 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen. Ebben – mint ahogy a többi bejelentett pontban sem – új vállalás nincs, ugyanis Nagy István agrárminiszter az Agrárszektor értesülései alapján már tavaly bejelentette, hogy az állam 22 millió facsemete ültetésével kíván hozzájárulni 2019 tavaszán az erdőtelepítésekhez. A szaktárca ráadásul már 2012-ben kommunikálta, hogy 27 százalékra kívánják növelni az erdők területét. Valójában – az ország jelenlegi, mintegy 20 százalékos erdősültségével (és az ilyen ütemű telepítéssel) – évtizedek alatt érnénk el a kitűzött célt, ami egyébként nem más, mint az uniós átlag.

Klímaerdő kontra ipari erdő

A mai helyzet egyértelmű: egyáltalán nem állunk jól erdők terén. „Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre csökkent az erdők telepítése. 2006–2007 táján még több mint 15 ezer hektár erdőt telepített az ország, a 2008-as évtől a csökkenés folyamatos, sőt, a néhány ezer hektáros telepítés 2015 után néhány száz hektárra apadt. Az erdők döntő többségét gazdasági célból telepítik, tehát néhány évtized múlva a vágásérett állományokat kitermelik” – magyarázza Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. Mindez számokban: bár az erdeink mintegy 40 százaléka védett vagy a Natura 2000 hálózat része, ám az erdőterület 95 százalékán faanyagtermelés zajlik: „az erdőgazdálkodás gyakorlatához síkvidéken ma is hozzátartozik a tarvágás, míg a hegy- és dombvidéken a kíméletesebb, ún. fokozatos felújító vágást alkalmazzák. A fenntarthatóság szempontjából leginkább progresszív örökerdő üzemmódot egyelőre az erdőknek csak 1 százalékán, döntően a főváros körül és a Dunakanyar térségében használják” – mondja Gálhidy.

Diákok fát ültetnek az Ipoly Erdő Zrt. területén, a Nógrád megyei Diósjenő közelében 2017. november 6-án
©

Itthon az erdőgazdálkodás az egyetlen, aminek a szénforgalma negatív, vagyis a gazdálkodás során több szenet köt meg az ágazat, mint amennyit kibocsát: "Minden erdő klímaerdő, hiszen minden fa köt meg szenet, termel oxigént, bármilyen célból ültették is. Klímavédelmi, szénforgalmi szempontból a gazdasági erdőknek is ugyanolyan jelentősége van, mint bármilyen más célt szolgáló fásításnak, sőt, az intenzív növekedésű ipari ültetvények adott esetben több szenet vonnak ki a légkörből" – mondja Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Szövetség főtitkára. Hozzátette azonban azt is, hogy az erdei életközösség egy bonyolult rendszer, amelynél számtalan szempontot figyelembe kell venni. "A szénmegkötés mellett sok egyéb szolgáltatást nyújt a társadalomnak a természeti értékek védelmétől kezdve a rekreációs lehetőségeken át a megújuló nyersanyag előállításig. Nem lehet az erdők értékét egyetlen szempont alapján meghatározni, hiszen egyaránt szükség van természetvédelmi célú vagy gazdasági célú erdőkre éppúgy, mint talajvédelmi vagy parkerdőkre" – véli az erdőmérnök.

Mit érhetünk el a faültetésekkel?

Maga az erdősítés mint a klímaváltozás egyik fontos eszköze az Európai Unió egyik zöld célkitűzése is, és a korábbi bejelentések szerint idén tervezik, hogy bejelentik az uniós erdészeti stratégiát, így a kormány bejelentése kizárólag abban hozott újat, hogy demográfiával kapcsolta össze a faültetést. Mindehhez hozzátartozik, hogy a tudós társadalom is megosztott: az újraerdősítésnek a szakértők egy része szerint csak korlátozottan van hatása a globális felmelegedésre.

©

Gálhidy László szerint az erdőtelepítésnek leginkább az őshonos fafajú erdők helyreállítását kellene jelentenie, nem pedig a kultúrerdők, faültetvények bővítését. „Ha valóban megnövekedne az ország erdőterülete a tervezett 6 százalékponttal, az tetemes mértékben megnövelné a lekötött szén mennyiségét, illetve kedvezőbb helyi klímát hozna létre a korábban erdőtlen területeken. A legfontosabb feladat az őshonos fafajú erdeink helyreállítása lenne, különösen a védett természeti területeken. Nemcsak a területüket, de a természetességüket is célszerű lenne növelni, aminek fontos eleme a fajösszetétel gazdagítása, az idős erdők kímélete” – véli.

Ráadásul korántsem mindegy, mit és hova ültetünk. „Mivel az erdőtelepítések legfőbb célja a klímaváltozás ellensúlyozása, elsősorban az ország különböző adottságú termőhelyeihez alkalmazkodott, őshonos fafajokból, tölgyekből, bükkből és hazai nyárfajokból álló, vegyes összetételű erdőket lenne szükséges telepíteni. A kultúrerdők, faültetvények önfenntartó és ellenálló képessége csekély, a fenyőtelepítések például rendkívül tűzveszélyesek, és jóval kevesebb szén tárolására képesek, mint az őshonos fafajokból álló erdők. A jelenleg hatalmas területet elfoglaló, észak-amerikai származású fehér akác részesedésének további növelése semmiképp nem cél – invazív terjedése és a talaj kémiai összetételét megváltoztató képessége komoly akadálya lehet az őshonos fafajú erdeink helyreállításának” – hívja fel a figyelmet a WWF szakértője, aki szerint mivel a 2000-es évek közepén véghezvitt hazai telepítések ötszörösét jelenti a kormány ígérete, ezért az komoly kihívás elé állítja az ágazatot.

Nagy István agrárminiszter, Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott és Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója (b-j) fát ültet a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozat megnyitóján a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában Visegrádon 2018. október 1-jén
©

Bojár Iván András, az erdőtelepítéssel és faültetéssel foglalkozó 10 millió Fa közösség vezetője bár üdvözli a bejelentést, kevésnek tartja az évente 1 millió fa elültetését: „a lakosság arányszámához mérten 100 millió fát kellene ültetni, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy tíz elültetett fából végül mennyi marad meg, ami nem is az ültetés hibája, hanem így működik a természet. Mindenki után 200 fát kellene ültetni, ahhoz, hogy megkössék a keletkező szenet” – mondja.

Természetesen megkérdeztük az agrártárcát is, hogy a terv további részleteiről tájékozódjunk, ám mindössze azt a választ kaptuk, hogy csütörtökön lesz egy sajtótájékoztatójuk, ahol feltehetjük a kérdéseinket.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Sztojcsev Iván Gazdaság

Csak újrahasznosítás – Megnéztük, mennyi az újdonság Orbán zöld akciótervében

Szépen hangzik Orbán Viktor klímavédelmi terve, csakhogy kicsit megkapargatva a nagy mondatokat azt látjuk: már meglévő terveket és EU-s kötelezettségeket sorolt fel a miniszterelnök, gyakorlatilag kivétel nélkül. Ennek ellenére előrelépés igenis lehet, de ahhoz arra is szükség lesz, hogy a kormány sok pénzt és törvényi szigort tegyen a tervek mögé.

Legyőzzük a vírust, mert az együttműködés feketeöves nagymesterei vagyunk

Legyőzzük a vírust, mert az együttműködés feketeöves nagymesterei vagyunk

Vége az idei kézilabda-bajnokságnak

Vége az idei kézilabda-bajnokságnak

A magyar koronavírus-térkép – és ami abból következik

A magyar koronavírus-térkép – és ami abból következik