Ausztráliában három évtized alatt építenék meg a Western Green Energy Hub nevű erőművet, ami ha elkészül, majdnem annyi elektromos áramot fog megtermelni egy év alatt, mint amennyi Ausztrália jelenlegi teljes éves áramtermelése.
A tervek szerint 2030-ban kezdené meg a működését a Scout Moore nevű projekt, amelyben 21 szélturbina termelné az elektromos áramot.
Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.
A francia Ponant vállalat mérnökei olyan hajót terveztek, amely napenergiát, szélenergiát és hidrogént is használ a működéséhez.
Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.
Hamarosan telepíthetik Kínában azt az újabb szélerőművet, amihez minden eddiginél nagyobb turbina készült.
Több szempontból is példátlan a Sany Renewable Energy új szélerőműve, aminek most kezdődött meg az egyéves tesztelési folyamata. Ha állja a sarat – vagyis a szelet –, az jelentős előrelépést jelenthet a szélenergia hasznosításában.
Svéd mérnökök olyan, tengerre telepíthető eszközt terveztek, ami egyszerre aknázza ki a szélben, a napsütésben és a hullámzásban lévő energiát.
2012-ben még az ország energiatermelésének 39 százalékát adták a szénerőművek az Egyesült Királyságban, ahol még 1882-ben nyílt meg a világ első ilyen létesítménye. Mostantól ez már a múlt.
Az anyagi, geopolitikai és környezeti megfontolások is a száz százalékban megújuló elektromosenergia-termelés felé mutatnak, a kormány mégis az orosz energiafüggést erőlteti a paksi atommal és a gázerőművekkel. Minden lépés, ami nem a megújuló energiatermelés felé irányul káros, és kizárólag politikai érvekkel támasztható alá, írja Jávor Benedek, energiapolitikával is foglalkozó politikus, korábbi EP-képviselő. Mindezt le is modellezték, és a számok azt mutatják: a jelenlegi ellentmondásos kormányzati energiapolitika nem az ország érdekeit szolgálja.
A tervek szerint 2025-ben kapcsolhatják be azt a franciaországi úszó naperőművet, ami egy volt kőbánya víztározójának felszínén kap helyet.
Az ausztrál Carnegia Clean Energy nevű vállalat a tengerek hullámzását használná ki, hogy elektromos áramot termeljen.
Az amerikai Virtus Solis nevű vállalat a világűrben szerelne össze egy egykilométeres átmérőjű napelemet.
Az Ajax csapatának otthont adó Johan Cruijff Arena vezetői évek óta dolgoznak azon, hogy a stadion megújuló energiával működjön. Augusztus 11-én végre sikerült ezt elérni.
8000 hektáros területet alakítanának napelemfarmmá ott, ahol az 1940-es évek elején még az atombombákon dolgoztak.
A jövőben a tengereken és a szárazföldön is használhatják majd a szélerőműveket építő cégek az amerikai CLS Wind technológiáját, amely most egy nagyon fontos engedélyt kapott meg.
Brit és pakisztáni kutatók olyan technológia kifejlesztésén dolgoznak, ami duplán-triplán hasznossá tenné a banánt.
12 ezer hektáron épül napelemfarm Ausztrália északi részén, az ott megtermelt áramból pedig jut a 4300 km-re lévő Szingapúrnak is. A gigaprojekt felteheti a régiót az energetikai világtérképre.
Akár több hőelnyelő tornyot is be lehet vonni abba a rendszerbe, ami a Nap hőjét hasznosítja az áramtermeléshez. Kína 2060-ra válna szén-dioxid-semlegessé.
A brit Spiralis Energy a tengeri hullámzást szeretné kiaknázni, hogy zöldenergiát termelhessen az Egyesült Királyság számára.
