Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Sorozatunkat stílszerűen azzal a résszel zárjuk, amelyben a riportkötetben megszólaló disszidensek arról beszélnek, miért és hogyan hagyták el Észak-Koreát, és, hogy mi az, amit még most is hiányolnak egykori otthonukból.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. "Úgy tűnik, vannak dolgok, amiket még az észak-korai rezsim sem képes a befolyása alatt tartani", mondja a könyvben nyilatkozó egyik észak-koreai menekült. De hogyan szórakoznak – fogyasztanak alkoholt és töltik szerencsejátékokat az idejüket – az észak-koreaiak? Erről szól sorozatunk hetedik része.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Ami az észak-koreaiak párkapcsolati és szexuális életét illeti, az tele van elhallgatásokkal és tabukkal. Mi a helyzet a fiatalok szexuális felvilágosításával? Jelen vannak-e az országban a felnőtt tartalmak? Mi vár arra, aki közel merészkedik a pornográfiához? Erről szól sorozatunk hatodik része.
A phenjani rezsim alatt élők ritkán jutnak szóhoz, egy újságírónak azonban most sikerült a történeteiken keresztül összerakni valamilyen életszerű képet a hétköznapjaikról. A Kérdezz meg egy észak-koreait! című könyvből kirajzolódik az is, hogy miként képes túlélni egy diktatúra, és az is, hogy képesek túlélni az emberek egy diktatúrában. És megismerkedhetünk a zsarnokság egyik paradoxonával is: a boldogsággal.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Ami a párkapcsolatokat, a szerelmet és a szexualitást illeti, Észak-Koreát nagyon konzervatív társadalomként kell jellemeznünk. Ám ha közelebbről nézzük, kirajzolódnak az árnyalatok: a párkeresés technikái és praktikái, a házasság előtti szex, vagy a melegek élete.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Sorozatunk korábbi részében megismerhették az észak-koreai elit életét – most az „ellenkező irányba" indulunk, és a legszegényebbek mindennapjaiba nyerünk betekintést. Mi az a csong? Mik a túlélési technikák az embert próbáló szegénység közepette? Azt is megtudhatja, hogy – bár Észak-Koreában hivatalosan nincs adó -, milyen, ma már szinte elképzelhetetlen módon sarcolja meg polgárait a rendszer.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Milyen az észak-koreai elit, a helyi felső tízezer élete? Mit engedhetnek meg maguknak a mindennapokban? Hogyan fest a korrupció és a legtehetősebbek kapcsolata? Miért igazi státusszimbólum Észak-Koreában az autó?
A dél-koreai hírszerzés szerint azért tűnhetett el a nyilvánosság elől az észak-koreai vezető, mert tart a koronavírus-fertőzéstől.
De Dzsong Ho Észak-Koreából szökött délre.
Phenjan provokálhatott lövöldözést hajnalban a két Korea határán - vélik a szakértők.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait című riportkötetet. Észak-Korea titkosrendőrsége alighanem a legkíméletlenebb és leghatékonyabb a világon. Hogy látják a szervezetet a helyiek és mit csinál mellette hatékony támasza, az inminban, ami a gondolatrendőrség, polgárőrség és egy informátorhálózat sajátos keveréke? Cikksorozatunk második epizódja.
Korai volt a híresztelés, Észak-Korea ura él és virul.
Húsz nap után először jelent meg a nyilvánosság előtt Kim Dzsong Un. Az észak-koreai vezető az utóbbi hetekben nem vett részt több fontos eseményen, s ezért egyre többen vélték úgy, hogy a phenjani diktátor súlyos beteg, vagy már meg is halt.
Néha könnyű – vagy legalábbis annak látszik – a diktátorok élete: nem kell mindig komolyan foglalkozni a valósággal, elég, ha a kényúr betiltja a tényeket. Mint ahogy ez most a koronavírus-járvánnyal is történik: ha például büntetik a maszkviselést, akkor járvány sincs. Hosszabb távon azonban visszaüthet a következetes tagadás is.
Előbb a különleges vonatszerelvényét, majd a jachtját is Vonszanban látták, de a dél-koreai külügy is arról tájékoztatott, hogy a városban tartózkodik.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait című riportkötetet. Az, hogy Észak-Koreában mindent áthat a személyi kultusz, közismert. De hogyan néznek ki ennek az árnyalatai? Létezik-e bármiféle rendszerkritika? Őszintén szeretik-e az észak-koreaiak a vezetőjüket, vagy egyszerűen csak szeretniük „kell”? Manapság inkább az utóbbiról van szó, de azért a propaganda még mindig sokakat megtéveszt. Mit tud egy átlagember az országban működő fogolytáborokról? Erről szól cikksorozatunk első epizódja.
A legvadabb találgatások indultak el, miután Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor váratlanul eltűnt a nyilvánosság elől, ami azt mutatja, hogy a világnak valójában fogalma sincs arról, mi történhet a remetekirályságként emlegetett sztálinista atomhatalom határai mögött.
Legalábbis ezt állítja a phenjani állami hírügynökség. Azt ugyanakkor nem tudni, mikori a szöveg.
Mun Csung In, a dél-koreai kormány biztonsági tanácsadója szerint az észak-koreai vezető haláláról szóló petykák tényleg csak pletykák.
Lehet, hogy az észak-koreai vezető meghalt vagy kómában van. Se hivatalos közlés, se megerősített információ nincs azonban az állapotáról.
