Kérdezz meg egy észak-koreait! 8. rész – Szökés Észak-Koreából

Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Sorozatunkat stílszerűen azzal a résszel zárjuk, amelyben a riportkötetben megszólaló disszidensek arról beszélnek, miért és hogyan hagyták el Észak-Koreát, és, hogy mi az, amit még most is hiányolnak egykori otthonukból.

  • hvg360 hvg360
Kérdezz meg egy észak-koreait! 8. rész – Szökés Észak-Koreából
A sorozatról

Az utóbbi egy évtizedben rengeteg különféle könyvet és tanulmányt írtak már Észak-Koreáról. Se vége, se hossza a geopolitikai helyzetről, a Kim-dinasztia uralkodásáról és a disszidensek drámai meneküléséről szóló köteteknek. Nem sok olyat találunk azonban ezek között, amelyeket maguk az észak-koreaiak írtak. Pedig a koreai kultúra és a ráterülő zsarnokság elegye leginkább az helyi emberek történetein és tapasztalatain keresztül érthető meg.

A nemrég Magyarországon is napvilágot látott Kérdezz meg egy észak-koreait! című könyvben heten válaszolnak, mesélnek, segítenek megérteni az életkörülményeket, s emlékeznek vissza az Észak-Koreában töltött éveikre. Természetesen mind a hét nyilatkozó már máshol keresi a boldogulást, kivétel nélkül elmenekültek a diktatúrából. A tizenkét témakörben több mint száz kérdés köré csoportosuló válaszokból viszont egy olyan kép is kirajzolódik az országról, ami a híradások fősodrában kevésbé kap helyet: az emberek hétköznapjai még a legnagyobb zsarnokságban sem feltétlenül csak szenvedésről, kínzásról és félelemről szólnak.

Tartsanak velünk egy nyolcrészes sorozatban, amelyben e könyvből csemegézve mutatjuk be az észak-koreai mindennapokat a divatrendőrségtől a munkahelyeken át a párválasztási szabályokig – mit lehet és mit kell tenni a világ legzártabb országában, az utolsó keményvonalas kommunista diktatúrában?

A cikksorozat többi részét itt olvashatja: Kérdezz meg egy észak-koreait!

  • Miért disszidálnak az észak-koreaiak? És mennyire van nehéz dolguk?

Daniel Tudor: A disszidálás az 1990-es évek közepén, az éhínség miatt terjedt el igazán. Az emberek egyszerűen azért hagyták el ÉszakKoreát, mert éheztek. Ma már csaknem annyiféle ok állhat a disszidálás mögött, ahány disszidens van. Ugyanakkor egyre nehezebb elszökni. Kim Dzsongun egyik változtatása a Kim Dzsongil-érához képest a megnövelt határvédelem.

Cso Üszong (elektromérnöki képzésének utolsó évét hagyta ott, hogy Dél-Koreába szökjön. Eredetileg újságíró akart lenni Szöulban, de most általános iskolai tanárnak készül. 28 éves.): Az utazás egyik vonzereje, hogy mindig visszatérhetsz oda, ahonnan jöttél. Az Észak-Koreából való disszidálásról azonban ez nem mondható el. Ez inkább szomorú dolog. Hogy akkor miért hoznak az emberek ilyen fájdalmas, kemény és veszélyes döntést? Amióta a disszidálás elterjedt, sok különböző ok áll mögötte az aktuális észak-koreai helyzettől, az állami hatalomgyakorlás eszközeitől és intenzitásától, valamint az észak-koreaiak változó mentalitásától függően.

Azokat a „disszidens katonákat”, akik az 1990-es évek közepétől, az élelemhiány miatt jöttek Dél-Koreába, thalbukcsa („északi szökevény”) néven kezdték emlegetni. Előttük a legtöbben politikai okokból disszidáltak, később azonban az éhezés vált a menekülés elsődleges kiváltó okává. A kelet-európai szocializmus összeomlása, Kim Ir Szen halála, a sorozatos természeti katasztrófák és a nyugati gazdasági blokád miatt az észak-koreai hatóságok elveszítették az uralmukat a határ fölött. De egyébként sem tudták volna megállítani ezt az ellenállhatatlan erőt [amely elcsalta az embereket Észak-Koreából]. Ez a mondat jól összefoglalja az akkori gondolkodásmódot: „Nem maradok itt, hogy éhen haljak, inkább lőjenek le, miközben átkelek a folyón.”

Észak-koreai katonák /// Az éhezés vált a menekülés fő okává
MTI / AP / Ng Han Guan

Ennek és a szegényes határbiztonságnak köszönhetően sokan elmenekültek, és közülük nem kevesen Dél-Koreában kötöttek ki. A hatóságok lassanként felismerték a helyzet súlyosságát, és a 2000-es években szigorítani kezdték a határőrséget, valamint komoly büntetéseket szabtak ki a disszidálókra. Nyilvános, sortüzes kivégzéséket szerveztek, hogy félelmet keltsenek az emberekben, és figyelni kezdték a disszidensek családtagjait. Az emberek kezdtek hozzászokni a kormányzati fejadagok nélküli élethez, így aztán kétszer is meggondolták, hogy disszidáljanak-e. De semmi sem állíthatta meg teljesen a folyamatot. Közben a disszidálók családja és a Kínában elfogott, majd hazatelepített menekültek külvilággal kapcsolatos hírei még a határtól messzi régiókban is terjedni kezdtek.

Meghalt Ozzy Osbourne

Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.

utazás

Európa 5 legszebb vasútvonala

Lélegzetelállító alpesi tájaktól a Harry Potterből ismerős viaduktig az öreg kontinens tele van szebbnél szebb vasútvonalakkal, melyeknek nagy részén ráadásul külön felár nélkül vonatozhatunk.