szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Észak-Korea bejelentette, katonákat vezényel a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetbe. A közlemény egy nappal azután hangzott el, hogy az északiak felrobbantották az ugyancsak a fegyvermentes térségben lévő keszongi összekötő irodát. A válság dúl, Kim Dzsong Un pedig újra a háttérben marad, miközben húgára egyre nagyobb szerep hárul.

Háborús szelek fújnak a Koreai-félszigeten: Phenjanban közölték, hogy az észak-koreai hadsereg gyakorlatot tart a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben, és újratelepíti a katonai megfigyelő pontokat is. Bár Észak- és Dél-Korea között az utóbbi hónapokban fokozatosan növekedett a feszültség, a mostani válságot – egyebek mellett a 2019 márciusa óta már nem használt keszongi összekötő iroda megsemmisítését – az robbantotta ki, hogy Szöul nem akadályozta meg, hogy dél-koreai aktivisták és az északról elmenekült polgárok léggömbökkel röplapokat juttassanak észak-koreai területre.

Az észak-koreai kormány által közreadott kép a keszongi Korea-közi összekötő iroda felrobbantásáról 2020. június 16-án
©

A propagandanyomtatványokon az aktivisták elítélték Kim Dzsong Un rezsimjét, s különösen Phenjan atomfegyver-programját, illetve azt emberi jogok semmibevételét bírálták. „Ha ezeket az ördögi szándékkal folytatott akciókat nem akadályozzák meg a személyes szabadságra és a véleményszabadságra hivatkozva, akkor a dél-koreai hatóságoknak hamarosan a legrosszabbal kell szembenézniük” – figyelmeztetett még a robbantás előtt Kim húga, Kim Jo Dzsong.

Süket fülek

A helyzetet súlyosbítja, hogy Phenjan egyelőre tárgyalni sem akar: az északiak elutasították, hogy Szöulból küldöttség utazzon északra, hogy megkíséreljék mérsékelni a feszültséget. „A küldöttség helyett Délnek inkább meg kellene nyugodnia, is figyelnie kellene azokra az őrültekre, akik provokálnak bennünket” – üzente Kim Jo Dzsong. Amint Észak bejelentette a demilitarizált övezetbe tervezett hadgyakorlatot, Dél is bekeményített, s a vezérkar megüzente Phenjannak: sokba fog kerülni Északnak a válság kiélezése.

A két Korea közötti viszony javítását célzó megállapodás 2018-as aláírása óta eltelt időben elért eredmények lenullázását hozó válság részben azért mélyülhetett el, mert romlani látszik a Szöul és a Dél-Korea legfőbb védelmezőjének számító USA közötti viszony. Legalábbis így véli Daniel Pinkston, az amerikai Troy Egyetem szöuli kampuszának egyik oktatója.

„Phenjan most tesztelheti a Dél védelmi erejét és elszántságát. Szöul és Washington éppen arról vitatkozik, hogy a távol-keleti ország mennyit fizessen az ott állomásozó amerikai csapatokra eső költségekből, s az utóbbi időben több közös, koreai-amerikai hadgyakorlatot is lemondtak. Az is fontos, hogy Kim azt gondolhatja, Trumpnak annyi belpolitikai baja van, hogy kevesebb energiája jut a nagyvilág ügyeire” – mondta Pinkston, aki arra számít, hogy a közeljövőben további provokációk várhatóak.

©

Tartós feszültség

Leonid Petrov, Párizsban élő elemző szerint tartós lehet a „haragszomrád”, s újabb hidegháború alakulhat ki a térségben, ahol az 1950-es években véres harcok dúltak a nagyhatalmak részvételével, s továbbra sincs végleges békeegyezmény a két Korea között. Petrov úgy véli, hogy míg Kim Dzsong Un három évvel ezelőtt nagyon érdekelt volt a válság enyhítésében, most, hogy megromlott az USA és Oroszország, valamint az USA és Kína közötti viszony, Phenjanban úgy érzik, eljött a Moszkvához és Pekinghez fűződő kapcsolatok javításának az ideje, s így Észak-Korea nem kerül teljes nemzetközi elszigeteltségbe.

„Az összekötő iroda felrobbantásának az az üzenete, hogy Phenjannak nincs többé szüksége a Dél-Koreával folytatott párbeszédre. Arra számítok, hogy újrakezdődnek Északon a fegyverkísérletek, azt sem zárom ki, hogy felújítják a nukleáris-programot is. Az új hidegháború nagyon jó Kim számára, mert ilyen viszonyok közepette könnyebben működtethető az állama” – magyarázta Petrov.

Szerinte a mostani válság arra is alkalmas lehet Észak-Korea számára, hogy elterelje a figyelmet a belső nehézségekről – az élelmiszerhiányról és a tovább romló életszínvonalról – s az „ostromlott vár” politikájával növelje a vezér iránti lojalitást. Az életkörülmények romlását elsősorban az okozza, hogy miközben komoly nehézségeket okoznak az ország ellen érvényben lévő nemzetközi szankciók, Kína – a koronavírus-járvány miatt – lezárta a két ország határát, s ezzel elvágta a világ és Észak-Korea közötti legfontosabb útvonalat.  

Emelkedőben a társuralkodó

A mostani válság egyik érdekessége, hogy a harmincas éveinek elején járó Kim Jo Dzsong második számú irányítóból lassan társuralkodóvá válik: a Délnek címzett fenyegetéseket és intézkedéseket úgy terjeszti elő, hogy azokra a legfelső vezető, valamint az állam és a párt hatalmazta fel őt. „Március eleje óta Kim Jo Dzsong a második számú vezető, s most még magasabbra került, már-már egyenrangú testvérével” – idézte a Newsweek Szung Jun Li Korea-szakértőt.

Kim Jo Dzsong és Kim Dzsong Un
©

Kim Jo Dzsong három évvel bátyja 2011-es hatalomra kerülése után kapta meg első fontos kinevezését, ő lett az uralkodó párt propagandáért és agitációért felelős részlegének első igazgató-helyettese. Később helyet kapott a Politikai Bizottságban és többször is nyilatkozott a gazdasággal, valamint a honvédelemmel kapcsolatos kérdésekben.

Kim húgának erősödése egybeesik azzal, hogy április óta alig lehet a nyilvánoság előtt látni Kim Dzsong Unt, s már többször kezdtek terjedni olyan híresztelések, melyek szerint az észak-koreai diktátor súlyos beteg, vagy akár már meg is halt. Legutóbb május elején, egy gyáravatáson vett részt, s azóta megint távoltartja magát a kameráktól.  Elemzők szerint Kim jo Dzsong hatalmának folyamatos növekedése mögött tudatos politika áll, ám nem világos, hogy mi a végső cél: ő legyen-e az ország első számú vezetője, vagy pedig egyfajta régensként ő tartsa meg a „trónt” Kim Dzsong Un jelenleg még kiskorú gyermekei számára. „A folyamat várhatóan több évig tart, de mindenképpen logikusnak tűnik Kim Jo Dzsong felépítése. Kim Dzsong Un gyermekei még kicsik, s elképzelhető, hogy a vezérnek egészségügyi problémái vannak, s ezért dolgoz ki különféle készenléti terveket. Azért is szerepeltetik most a vezető húgát, hogy saját neve alatt érjen el eredményeket” – vélekedett Szung Jun Li.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Lemondott a Barcelona elnöke

Lemondott a Barcelona elnöke

Agrármininsztérium: Szállítással összefüggésbe hozható baleset okozhatta a magyar cirkuszi elefántok halálát

Agrármininsztérium: Szállítással összefüggésbe hozható baleset okozhatta a magyar cirkuszi elefántok halálát

Szétnézett Csernobilban az egyik legjobban működő robot

Szétnézett Csernobilban az egyik legjobban működő robot