Háborús szelek fújnak a Koreai-félszigeten: Phenjanban közölték, hogy az észak-koreai hadsereg gyakorlatot tart a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben, és újratelepíti a katonai megfigyelő pontokat is. Bár Észak- és Dél-Korea között az utóbbi hónapokban fokozatosan növekedett a feszültség, a mostani válságot – egyebek mellett a 2019 márciusa óta már nem használt keszongi összekötő iroda megsemmisítését – az robbantotta ki, hogy Szöul nem akadályozta meg, hogy dél-koreai aktivisták és az északról elmenekült polgárok léggömbökkel röplapokat juttassanak észak-koreai területre.

Az észak-koreai kormány által közreadott kép a keszongi Korea-közi összekötő iroda felrobbantásáról 2020. június 16-án

MTI / AP / KCNA / KNS

A propagandanyomtatványokon az aktivisták elítélték Kim Dzsong Un rezsimjét, s különösen Phenjan atomfegyver-programját, illetve azt emberi jogok semmibevételét bírálták. „Ha ezeket az ördögi szándékkal folytatott akciókat nem akadályozzák meg a személyes szabadságra és a véleményszabadságra hivatkozva, akkor a dél-koreai hatóságoknak hamarosan a legrosszabbal kell szembenézniük” – figyelmeztetett még a robbantás előtt Kim húga, Kim Jo Dzsong.

Süket fülek

A helyzetet súlyosbítja, hogy Phenjan egyelőre tárgyalni sem akar: az északiak elutasították, hogy Szöulból küldöttség utazzon északra, hogy megkíséreljék mérsékelni a feszültséget. „A küldöttség helyett Délnek inkább meg kellene nyugodnia, is figyelnie kellene azokra az őrültekre, akik provokálnak bennünket” – üzente Kim Jo Dzsong. Amint Észak bejelentette a demilitarizált övezetbe tervezett hadgyakorlatot, Dél is bekeményített, s a vezérkar megüzente Phenjannak: sokba fog kerülni Északnak a válság kiélezése.

A két Korea közötti viszony javítását célzó megállapodás 2018-as aláírása óta eltelt időben elért eredmények lenullázását hozó válság részben azért mélyülhetett el, mert romlani látszik a Szöul és a Dél-Korea legfőbb védelmezőjének számító USA közötti viszony. Legalábbis így véli Daniel Pinkston, az amerikai Troy Egyetem szöuli kampuszának egyik oktatója.

„Phenjan most tesztelheti a Dél védelmi erejét és elszántságát. Szöul és Washington éppen arról vitatkozik, hogy a távol-keleti ország mennyit fizessen az ott állomásozó amerikai csapatokra eső költségekből, s az utóbbi időben több közös, koreai-amerikai hadgyakorlatot is lemondtak. Az is fontos, hogy Kim azt gondolhatja, Trumpnak annyi belpolitikai baja van, hogy kevesebb energiája jut a nagyvilág ügyeire” – mondta Pinkston, aki arra számít, hogy a közeljövőben további provokációk várhatóak.

AFP / Ed Jones

Tartós feszültség

Leonid Petrov, Párizsban élő elemző szerint tartós lehet a „haragszomrád”, s újabb hidegháború alakulhat ki a térségben, ahol az 1950-es években véres harcok dúltak a nagyhatalmak részvételével, s továbbra sincs végleges békeegyezmény a két Korea között. Petrov úgy véli, hogy míg Kim Dzsong Un három évvel ezelőtt nagyon érdekelt volt a válság enyhítésében, most, hogy megromlott az USA és Oroszország, valamint az USA és Kína közötti viszony, Phenjanban úgy érzik, eljött a Moszkvához és Pekinghez fűződő kapcsolatok javításának az ideje, s így Észak-Korea nem kerül teljes nemzetközi elszigeteltségbe.

„Az összekötő iroda felrobbantásának az az üzenete, hogy Phenjannak nincs többé szüksége a Dél-Koreával folytatott párbeszédre. Arra számítok, hogy újrakezdődnek Északon a fegyverkísérletek, azt sem zárom ki, hogy felújítják a nukleáris-programot is. Az új hidegháború nagyon jó Kim számára, mert ilyen viszonyok közepette könnyebben működtethető az állama” – magyarázta Petrov.

Now in color | #NorthKorea blows up inter-Korean liaison officehttps://t.co/gG7bTINLt3 pic.twitter.com/qByaG65Wme

— RT (@RT_com) June 17, 2020

Szerinte a mostani válság arra is alkalmas lehet Észak-Korea számára, hogy elterelje a figyelmet a belső nehézségekről – az élelmiszerhiányról és a tovább romló életszínvonalról – s az „ostromlott vár” politikájával növelje a vezér iránti lojalitást. Az életkörülmények romlását elsősorban az okozza, hogy miközben komoly nehézségeket okoznak az ország ellen érvényben lévő nemzetközi szankciók, Kína – a koronavírus-járvány miatt – lezárta a két ország határát, s ezzel elvágta a világ és Észak-Korea közötti legfontosabb útvonalat.  

Emelkedőben a társuralkodó

A mostani válság egyik érdekessége, hogy a harmincas éveinek elején járó Kim Jo Dzsong második számú irányítóból lassan társuralkodóvá válik: a Délnek címzett fenyegetéseket és intézkedéseket úgy terjeszti elő, hogy azokra a legfelső vezető, valamint az állam és a párt hatalmazta fel őt. „Március eleje óta Kim Jo Dzsong a második számú vezető, s most még magasabbra került, már-már egyenrangú testvérével” – idézte a Newsweek Szung Jun Li Korea-szakértőt.

Kim Jo Dzsong és Kim Dzsong Un

AFP / KCNA

Kim Jo Dzsong három évvel bátyja 2011-es hatalomra kerülése után kapta meg első fontos kinevezését, ő lett az uralkodó párt propagandáért és agitációért felelős részlegének első igazgató-helyettese. Később helyet kapott a Politikai Bizottságban és többször is nyilatkozott a gazdasággal, valamint a honvédelemmel kapcsolatos kérdésekben.

Kim húgának erősödése egybeesik azzal, hogy április óta alig lehet a nyilvánoság előtt látni Kim Dzsong Unt, s már többször kezdtek terjedni olyan híresztelések, melyek szerint az észak-koreai diktátor súlyos beteg, vagy akár már meg is halt. Legutóbb május elején, egy gyáravatáson vett részt, s azóta megint távoltartja magát a kameráktól.  Elemzők szerint Kim jo Dzsong hatalmának folyamatos növekedése mögött tudatos politika áll, ám nem világos, hogy mi a végső cél: ő legyen-e az ország első számú vezetője, vagy pedig egyfajta régensként ő tartsa meg a „trónt” Kim Dzsong Un jelenleg még kiskorú gyermekei számára. „A folyamat várhatóan több évig tart, de mindenképpen logikusnak tűnik Kim Jo Dzsong felépítése. Kim Dzsong Un gyermekei még kicsik, s elképzelhető, hogy a vezérnek egészségügyi problémái vannak, s ezért dolgoz ki különféle készenléti terveket. Azért is szerepeltetik most a vezető húgát, hogy saját neve alatt érjen el eredményeket” – vélekedett Szung Jun Li.