Az agrárgazdálkodók – lobbierejüknek is köszönhetően – hatalmas nyereségre tettek szert a magasan tartott élelmiszerárakon. Most igyekeznek megmagyarázni, mire kell nekik ez a pénz.
Minden feltétel adott, hogy érdemben olcsóbbak legyenek az élelmiszerek, ám a gazdák, köztük például Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírja ezt. A termelők jelentős része aszályban is át tudta hárítani a költségeit, most pedig arra hivatkoznak, hogy fejlesztésre kell a pénz.
Az agrárgazdálkodók - lobbierejüknek is köszönhetően - hatalmas nyereségre tettek szert a magasan tartott élelmiszerárakon. Most igyekeznek megmagyarázni, mire kell nekik ez a pénz.
Tavaly a megugrott energiaárakat átnyomták az élelmiszer-termelők a vevőkre, idén viszont hiába olcsóbb a termelés, nem csökkentik az árakat érdemben.
Elindult a kormány által kitalált, a GVH által üzemeltetett árösszehasonlító oldal, amelyből azt is megtudhatjuk, hol van a legközelebbi bolt.
Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?
Csak részben igaz az, amit Gulyás Gergely mondott a múlt héten, miszerint „a döntés a bolté”.
Érzékeltetésképp: az étolajgyártóknál négyszeres a profit, és azok a húsokkal, tejtermékekkel foglalkozó cégek is nagyot tudtak futni, amik exportáltak – így kikerülték az ársapkát.
Az élelmiszer-infláció még mindig 33 százalékos.
21,5 százalékos volt májusban az infláció, ami még mindig toronymagasan EU-rekorder, de legalább áprilisról májusra már csökkentek az árak. A rezsi az elmúlt egy hónaphoz képest még olcsóbb is lett, az ételek alig drágulnak tovább, a kellemetlen meglepetést viszont az okozza, hogy kilőtt a szolgáltatások ára.
Van olyan tejüzem, amely megtízszerezte az eredményét, de a legnagyobb is harmadával nagyobb nyereséget zsebelhet be. Az alapanyagot termelők sem jártak rosszul. Az ágazati szereplők szerint mégsem kecsegtető a helyzet.
Hipermarketek helyett diszkontokba terelődött át a kiskereskedelmi forgalom az infláció hatására – ezt tükrözi a Trade Magazin most kiadott bolti ranglistája.
Ezek a tájékoztatók váltják a hatósági áras plakátokat.
Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
Semmi nem drágult jobban a tankönyvnél Magyarországon, még a vöröshagyma sem, ellenben a régi lakások biztosítása jó sokat vesztett az értékéből. Elkértük a több, mint 900 termékből álló listát, amelyből kiszámolták, hogyan jött ki a 25,2 százalékos infláció.
Létrejött az MBH Bank; lassan, de esni kezdtek az élelmiszerárak; egymásnak is teljesen ellentmondó bejelentések érkeznek az EU-pénzekről. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kormány épp úgy profitál az áremelkedésből, mint a kiskereskedők, magát mégsem tartja spekulánsnak. Most kötelező akciózást is előír a boltok számára, megnéztük, hogyan hathat ez az inflációra.
Az inflációt is jóval magasabbnak érezzük azoknál a számoknál, mint amiket a KSH kommunikál.
Közben egyre kevesebben gondolják úgy, hogy a rekordárakról a brüsszeli szankciók tehetnek.
A boltok nagy akciói egyelőre annyira jók, hogy a nem akciós termékek drágulása kevésbé látszik tőlük; az MNB belengette, hogy akár stagnálhat is idén a magyar gazdaság; különösebb eredmény nélkül vagyunk túl a március 31-i határidőn, amit a kormány maga vállalt az EU-pénzek feltételeinek teljesítésére. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
