Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Már 11. hónapja csökken a globális élelmiszerárak mutatója – jelentették az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői. A nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását mutató FAO élelmiszerár-index februárban 0,6 százalékkal zárt alacsonyabban idén januárhoz és 18,7 százalékkal a tavaly márciusi csúcshoz képest. A mutató a cukor meredek drágulása ellenére főként a növényi olajok és tejtermékek árcsökkenését tükrözte.
A gabonafélék árindexe szinte változatlan maradt január óta. A búza nemzetközi ára csekély mértékben ugyan, de emelkedett, miután az Amerikai Egyesült Államokat sújtó szárazság körüli aggodalmak és az ausztrál búza iránti erős keresletet ellensúlyozta az exportőrök közötti verseny. A nemzetközi piacon 1 százalékot drágult a rizs az ázsiai piacon tapasztalt lanyhulás és ezen országok valutáinak leértékelődése miatt.
A FAO növényi olajok árindexe 3,2 százalékkal zuhant, köszönhetően a pálma-, szója-, napraforgó- és a repceolaj árcsökkenésének. A tejtermékek átlagosan 2,7 százalékkal lettek olcsóbbak februárban, miután bezuhant a vaj és a sovány tejpor nemzetközi jegyzése. A húsfélékre vonatkozó FAO-mutató nem mozdult január óta, a cukor ára viszont 6,9 százalékot ugrott februárban, amivel elérte az elmúlt hat év legnagyobb szintjét. Szakértők szerint idén mintegy 784 millió tonna búzatermés várható, ami bár elmarad a tavalyitól, így is kiemelkedő.
Hiába az elmúlt hónapok enyhülése a FAO élelmiszerár-indexében, számos országban továbbra is sokba kerülnek az élelmiszerek.
Például a szemestermények ára Ghánában 150 százalékkal volt magasabban idén januárban, mint tavaly ilyenkor; Malawiban és Zambiában sosem látott csúcson voltak a gabonaárak. Aggasztó a helyzet Kelet-Afrikában, ahol az elmúlt 40 év legpusztítóbb aszálya tombol. Ráadásul a szervezet az idei évre azt várja, hogy aszály, konfliktusok és magas árak, együtt a makroökonómiai problémákkal nehezítik az élelmezésbiztonságot számos országban. Világszerte 45 ország szorul külső segítségre az élelmezés terén.
