Beindult a törvénygyár: amellett, hogy a parlamentben megszavazták a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt és az ezzel összefüggő átmeneti szabályokat, egy sor más fontos törvényt is elfogadtak. Döntöttek például a 2020-as költségvetés átírásáról, a különleges gazdasági övezetekről, de még az Erzsébet-táborok és az illetékek szabályain is változtattak.
Az egymás közötti öröklés után sem kellene fizetni egy most benyújtott törvényjavaslat szerint.
A minimálisan örökölhető föld területét is meghatározná a Magosz.
Egyre égetőbb kérdés a generációváltás a mezőgazdaságban, új öröklési szabályokat vezetne be a miniszter.
Gyakran fordul elő, hogy ingatlan öröklésekor a hagyatéki leltárban meghatározott értékkel az örökös nem ért egyet. Ez különösen akkor van így, amikor az örökös már eleve tudja, hogy az örökölt ingatlant el fogja adni, és nem akar a jövedelem után adózni. Az Adózóna bemutatta, mit lehet tenni ilyen esetben.
Az Oxfam 41 millió fontot örökölt Richard Cousins-tól, aki halála előtt egy évvel furcsa záradékot tett a végrendeletébe.
Egy örökösnél jelent meg a követeléskezelő, hogy fizesse ki 2009-ben elhunyt édesapja 2011-ben, idestova hét éve lejárt villanyszámláját. Rémálom, hogy az ügy akár végrehajtásig is fajulhat.
A hagyatéki eljárásnál gyorsabban és illetékmentesen megkaphatják az örökösök a nyugdíjra félretett pénzt, ha a megtakarító gondolt rájuk.
A víziközműtörvény után a szerdán közzétett határozat a földforgalmi törvény egyik pontját semmisíti meg, egyúttal felszólítja az Országgyűlést egy mulasztás sürgős pótlására.
Apasági keresetet nyújtott be egy minnesotai bírósághoz egy coloradói börtönben raboskodó férfi, aki azt állítja, hogy az áprilisban elhunyt világhírű énekes a biológiai apja.
Az elhunyt adózótól pénz és vagyon mellett adótartozás és adóügyek intézése is örökölhető. Mit kell ilyenkor tenni?
A Facebook a jövőben több lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók meghatározzák, mi történjen oldalukkal haláluk után. A közösségi oldal csütörtökön jelentette be, hogy ezentúl a felhasználók akár ki is választhatnak valakit, aki "megörökli" személyes profiljukat haláluk esetén.
Van ötezer nyugdíjas, aki úgy döntött, átadja lakását egy cégnek, attól cserébe egyszeri pár millió forintot, aztán havonta 50-100 ezret kap haláláig. Most az állam bejelentkezett ezekért a nyugdíjasokért. De az állam évente ingyen is hozzájut durván háromezer személy vagyonához, ami ruhát, széket és megannyi apróságot is jelent - cégtulajdonon vagy ingatlanok kívül.
Hogyan kell érteni azt, hogy a munkavállaló halálával nem szűnik meg a fizetett éves szabadsághoz való joga? Kérhetik-e az örökösök az elhunyt rokonuk megmaradt szabadnapjai után járó pénzt? Ebben az ügyben döntött az Európai Bíróság.
Az örökös csak a megörökölt vagyonnal felel az örökhagyó tartozásaiért - mondta Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke szombat reggel az M1 aktuális csatornán.
Bár az örökölt vagyontárgyak után általában nem kell illetéket fizetni, hiszen az egyenes ági rokonok és a házastársak közötti vagyonmozgások illetékmentesek, előfordulhatnak olyan ügyek, amelyekben az örökösnek fizetni kell. De mikor, kinek és mennyit?
Vajon jár-e a 35 év alattiak első lakásvásárláshoz kapcsolódó kedvezménye abban az esetben, ha a magánszemélynek korábban volt lakástulajdona, öröklés útján? Fogós, ravasz kérdés, de megvan rá a válasz.
A devizahitelekből visszamaradt adósság, vagy az elszámolás következtében visszajáró pénzösszeg ugyanúgy öröklődik, mint bármilyen más hagyaték, de ugyanúgy vissza is utasítható – erre hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
Csak egy nehezebb dolog van annál, amikor a gyereknek át kell adni a családi céget: ha az örökös nem akarja átvenni. Hogyan szeretteti meg egy cégvezető a fiával a vállalkozást, ha egyfolytában dolgozik, alig látja a családját? Elég neves külföldi egyetemre járatni a gyereket? De lesz kedve londoni diplomával hazajönni egy alföldi kisvárosba? Az utódlásnak számos más csapdája is van, amelyekbe a magyar családi cégek rendre bele is esnek, pedig a rendszerváltás utáni első generációs magyar vállalkozók most kezdenek kiöregedni.
