El lehet adni az örökölt vagyont a hagyatéki tárgyalás előtt?
Gyakran előfordul, hogy az örökösök már a hagyatéki eljárás közben szeretnének hozzáférni az elhunyt bankszámlájához, vagy eladnák a kocsiját, hogy ne álljon az feleslegesen hónapokig az utcán. Lehetséges ez? Erről beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyzővel, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi ügyvezetőjével.
A jogszabályok értelmében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig egyik örökös sem rendelkezhet teljesen önállóan az öröklött vagyonelemekkel. De mit tegyen az, akinek már most szüksége lenne pénzre, ezért jól jönne neki, ha az eljárás előtt vagy közben eladhatná azokat, illetve hozzányúlhatna az elhunyt bankszámlájához?
Van erre megoldás, méghozzá az úgynevezett részhagyaték-átadás. Ilyenkor a hagyaték egyes elemeivel kapcsolatban úgy hoz hagyatékátadó végzést a közjegyző, hogy a teljes hagyaték átadásáról nem dönt. Ez főként akkor merül fel, ha az örökösök között vita van egyes vagyonelemek vonatkozásában, vagy az eljárás pusztán technikai okokból nem zárható le minden vagyontárgy vonatkozásában, de például az elhunyt lakására bejelentkezett egy ígéretes vevő. Ha a lakás kapcsán meg tudnak állapodni az öröklésben érdekeltek, akkor az a hagyaték többi részétől függetlenül átadható. Vagyis a szóban forgó ingatlant a hagyatéki eljárás befejezése előtt meg lehet hirdetni eladásra, sőt, akár adásvételi szerződést is lehet kötni rá, azzal a feltétellel, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ.
De részhagyaték átadását nemcsak ingatlan esetén érdemes kérni, hanem autó, nagyobb értékű vagyontárgy, vagy az elhunyt bankszámlája esetén is. Viszont fontos kiemelni, hogy erre csak akkor van a közjegyzőnek lehetősége, ha egyáltalán már eljutott hozzá a hagyatéki leltár és az adott vagyontárgy, valamint az örökösök vonatkozásában is rendelkezésére állnak a szükséges adatok, vita pedig nincs a felek között.
S az nem jelent nehézséget, hogy bár már elmúlt a veszélyhelyzet, és már lehet hagyatéki tárgyalást kitűzni, adott esetben a feltorlódott ügyek miatt az örökösök sokára jutnak hozzá a hagyatékhoz?
Az egyszerűbb ügyekben a legtöbb esetben nem volt akadálya a veszélyhelyzet alatt a hagyaték átadásának tárgyalás nélkül. Tulajdonképpen bő másfél hónap alatt több mint 11 ezer ügyben született hagyatékátadó végzés. Ám a veszélyhelyzet elmúltával is még mindig nagy segítség lehet bizonyos ügyeknél a részhagyaték átadása, mivel felmerülhet olyan egyedi ok, amiért a hagyaték egy részének a jogi sorsát biztosítani kellene. Ezt ügyenként más és más indokolhatja.
És mit lehet tenni akkor, ha a hagyatéki eljárásnak még nincs vége, de az örökösnek azt kellene igazolnia, hogy ő az örökös? Például, ha az örökhagyó jogutódjaként kellene fellépnie vagy egy pénzintézetnél szeretne információhoz jutni?
Valóban felmerülhet olyan eset, hogy az örökhagyó utáni öröklési rendet igazolnia kell az örökösnek, mert például folytatna egy eljárást, amelyben az örökhagyó volt a fél. Ez előfordulhat olyan esetben is, ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt. Például szinte mindent elajándékozott még az életében. Vagy a hagyatékátadó végzés meghozatalára egyszerűen még nem került sor, mert az eljárás folyamatban van, és a kérelmező igazolni tudja az örökhagyó utáni öröklési rendet, illetve több örökösként érdekelt esetén azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs. Ilyen esetekben kérelemre az illetékes közjegyző megállapítja az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Ha nem figyel erre, a kedves szomszédi gesztusból nagy kár is lehet
Sok ingatlant csak úgy lehet felújítani, korszerűsíteni, bővíteni, ha az azt végző munkagépeket a szomszéd átengedi a telkén, vagy hozzájárul, hogy például a területén állítsák fel az állványt a felújításhoz. Csakhogy ezalatt még a legnagyobb odafigyelés esetén is keletkezhetnek kisebb, de akár nagyobb károk is. Hogy ezek rendezése ne torkolljon hosszas bírósági pereskedésbe, érdemes még az „első kapavágás” előtt mindent megfelelő módon rögzíteni.
Felkészülhet arra, ha az online áruház nem akarja visszafizetni a pénzét
Kétségtelenül csábító kényelmesen, az interneten beszerezni a karácsonyi ajándékokat. Ám ha mégis kellemetlen meglepetések érnek minket, például vissza kell küldenünk a kiszemelt portékát, a pénzt viszont nem kapjuk meg, ne essünk kétségbe, azt pereskedés nélkül is visszaszerezhetjük, ráadásul rövid idő alatt.
Fél, hogy mi lesz, ha szakít élettársával? Ha ezt megteszi, nyugodtan alhat
Sokan nem szeretik a kötöttségeket, ezért egyre több pár él úgy együtt, sőt nevelnek gyerekeket, hogy nem kötnek házasságot. Így könnyebben tudnak ágytól, asztaltól elválni, ha úgy adódik. Mégis érdemes lehet az élettársi kapcsolatot is regisztrálni, mi több, élettársi vagyonjogi szerződést és végrendeletet írni. Ezek híján ugyanis számos bonyodalom keletkezhet, például a tisztázatlan vagyoni ügyekből, a közös lakáshasználatból.
Nem köteles tűrni, ha egy lakástulajdonos elblicceli a közös költséget!
Ahogy az élet más területein, a társasházaknál is bosszantó, ha valaki nem veszi ki a részét a közös költségekből. Ezzel nemcsak azt kockáztatja, hogy nem jut pénz az épület állagának a megóvására, korszerűsítésre, felújításra, hanem végső soron még az áram- és vízdíjak kiegyenlítése is gondot jelenthet, emiatt pedig leállhat a lift, vagy nem lesz miből öntözni a kertet. Szerencsére van megoldás arra, hogy fizetésre bírjuk felelőtlen tulajdonostársunkat.
