szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Beindult a törvénygyár: amellett, hogy a parlamentben megszavazták a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt és az ezzel összefüggő átmeneti szabályokat, egy sor más fontos törvényt is elfogadtak. Döntöttek például a 2020-as költségvetés átírásáról, a különleges gazdasági övezetekről, de még az Erzsébet-táborok és az illetékek szabályain is változtattak.

A különleges gazdasági övezetek

Területeket vehet el a kormány a települési önkormányzatoknak és adhatja át azokat a megyei önkormányzatoknak – ez a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény lényege. Az új törvény szerint a kormány rendelettel jelölhet ki ilyen övezeteket, ezeket a helyeket a települési önkormányzatok elveszítik, tulajdonilag, közigazgatásilag, adóügyileg is. Az adóztatási jog elvétele több önkormányzat számára a teljes kivéreztetést jelentheti, hiszen éppen a nagyberuházást végző cégek fizettek sok iparűzési adót.

A nagy kérdés az volt a szavazás előtt, hogy megússzák-e a legnagyobb önkormányzatok mindezt. Logikus válasz lenne erre, hogy mivel a megyei jogú városok és Budapest különállóak a megyéktől, ne lehessen. Sőt, a parlament törvényalkozási bizottsága be is adott egy módosító javaslatot, amelyben az szerepelt: a kormány a főváros, valamint a megyei jogú város területén nem nyilváníthat területet különleges gazdasági övezetté.

Csakhogy erről az egyetlen pontról a kormány külön szavazást kért.

A törvényalkotási bizottság módosítója 21 pontból áll, ebből 19 helyesírási és fogalmazási hibákat javít ki, egy pedig rendelkezik arról, hogy mi történik, ha a Magyar Közút Zrt. is dolgozik a szóban forgó területen – erről a húszról egybevonva szavaztak. A nagyvárosoknak megkegyelmező pontról külön döntöttek, így a szavazás előtt kérdéses volt, nem azért választották-e le ezt a többiről, hogy így nyugodtan utasíthassa el a kormánytöbbség. De nem ez történt: 186 igen, 3 nem szavazattal elfogadták ezt a pontot is. Vagyis a kormánypártok belementek a finomításba és az ellenzék is támogatta ezt a pontot.

A veszélyhelyzet alatt azt a szabályt hozták meg, hogy a legalább 100 milliárd forint költségigényű beruházások környezetét lehet különleges övezetnek minősíteni, most ezt a határt levitték 5 milliárd forintra. Hivatalosan az is követelmény, hogy a beruházás legyen a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy újak létrehozását szolgálja – ebbe aztán bármi beletartozhat.

A költségvetés módosítása

Ugyan már a 2021-es költségvetés is a parlament előtt van – a 2020-asat pedig rendszeresen írják át kormányrendeletekkel -, most még az ideihez nyúlnak hozzá. Ez is az önkormányzatoknak fog igazán fájni:

  • az üdülőhelyi támogatás nem jár az önkormányzatoknak,
  • a beszedett gépjárműadó 40 százalékát pedig elveszik az önkormányzatoktól, hogy azt a járvány elleni védekezési alapba tegyék át.

A költségvetés módosításával azt is törvényben szentesítették, ami a veszélyhelyzet kihirdetése után kormányrendeletben jelent meg: első ránézésre nagy összegek kerülhetnek a járvány elleni védekezés központi tartalékába, de valójában ez csak a korábban országvédelmi alapnak nevezett költségvetési tartalék átnevezése.

Vége lesz a veszélyhelyzetnek

A kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet, majd a hónap végén a Fidesz-kétharmad elfogadta a felhatalmazási törvényt is, amivel lényegében a rendeleti kormányzást vezették be. Kedden a Fidesz-kétharmad először megszavazta a veszélyhelyzet megszüntetését, majd rögtön utána igent mondtak a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokra és az egészségügyi készenlétre, tehát arra, mi jön a veszélyhelyzet után. A két szavazás után – ahogy a Süddeutsche Zeitung is fogalmazott – minden ütőkártya Orbánnál marad, a rendeleti kormányzás úgy megy, hogy marad. (Formálisan a veszélyhelyzet akkor érhet véget, amikor a most megszavazott törvényt előbb Kövér László házelnök, majd Áder János köztársasági elnök is aláírják, majd az megjelenik a Magyar Közlönyben, ez a héten még megtörténik minden bizonnyal, június 20-át mondanak a fideszesek.) Erről részleteket itt olvashatnak. Szavaztak az örökbefogadás szabályairól is, az eddigieknél sokkal gyorsabb lesz a folyamat.

A fogyasztóvédelmi törvény

Az eddiginél sokkal több helyen razziázhat ez után a fogyasztóvédelmi hatóság. Bekerült ugyanis a törvénybe az ellátási lánc fogalma, és engedélyezték, hogy a fogyasztóvédők már a lánc szereplőinél is ellenőrzéseket tarthassanak. Eddig csak olyan helyeken lehetett ellenőrzés, ahol a fogyasztó vásárol vagy igénybe veszi a szolgáltatást, mostantól azonban a raktárakba, a nagykereskedőkhöz vagy a beszállítókhoz is kivonulhatnak.

De megnézhetik a fogyasztóvédők a technológiai folyamatokat is a raktározási helyen kívül. Ez azért lehet fontos, mert eddig nem tudtak mit tenni, ha olyan fülesük volt, hogy külföldről behozott gyümölcsre a nagykereskedőnél rakták fel a „magyar termék” címkét, most ezen változtatnak. Emellett előzetes ügyészi engedéllyel akkor is tarthatnak ellenőrzést, ha a hely hivatalosan lekás vagy lezárt terület. Megtörténik ugyanis gyakran az, hogy magánlakásnak bejelentett helyet rendeznek be webshop raktárának vagy ügyfélszolgálatnak.

Az illetékekről szóló törvény

„A testvérek a nemzet alapját képező család szerves részét képezik” – ez a fellengzős megfogalmazás az illetéktörvény indoklását vezeti fel.  A javaslat lényege egyszerű: az eddigi szabályozás szerint akkor volt mentes az örökség vagy ajándék az öröklési és az ajándékozási illeték alól, ha azt az örökhagyó a házastársára vagy egyenes ági rokonára hagyta, ezután viszont már a testvéreire is illetékmentesen hagyhat bármit.

Az Erzsébet-táborok törvénye

Nyolc év után írnak új törvényt az Erzsébet-táborokról. 2012-ben a zánkai Erzsébet-tábort és a fonyódligeti volt úttörőüdülőt a táborokat szervező Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány ingyen megkapta az államtól. Az alapítványnak a törvény szerint vállalnia kellett, hogy a fonyódi önkormányzati tulajdonú szabadstrand megközelítését és rendeltetésszerű használatát nem fogja megakadályozni. Most azonban a 2012-es törvénynek ez a pontja hatályát veszti.

Az alapítvány finanszírozásáról eddig az alapítvány és a kormány ötévenként kötött szerződést. Most ez változik: évente a költségvetésben kell rendezni a pénzügyeket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
20 milliárd dollárt bukott egyetlen nap alatt egy amerikai milliárdos

20 milliárd dollárt bukott egyetlen nap alatt egy amerikai milliárdos

Pálinkás József: Csak megegyezéses, őszinte politizálással érhető el változás

Pálinkás József: Csak megegyezéses, őszinte politizálással érhető el változás

Doku360: Az egészséges zenei élet alapjához közönséget kell nevelni

Doku360: Az egészséges zenei élet alapjához közönséget kell nevelni