A különleges gazdasági övezetek

Területeket vehet el a kormány a települési önkormányzatoknak és adhatja át azokat a megyei önkormányzatoknak – ez a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény lényege. Az új törvény szerint a kormány rendelettel jelölhet ki ilyen övezeteket, ezeket a helyeket a települési önkormányzatok elveszítik, tulajdonilag, közigazgatásilag, adóügyileg is. Az adóztatási jog elvétele több önkormányzat számára a teljes kivéreztetést jelentheti, hiszen éppen a nagyberuházást végző cégek fizettek sok iparűzési adót.

A nagy kérdés az volt a szavazás előtt, hogy megússzák-e a legnagyobb önkormányzatok mindezt. Logikus válasz lenne erre, hogy mivel a megyei jogú városok és Budapest különállóak a megyéktől, ne lehessen. Sőt, a parlament törvényalkozási bizottsága be is adott egy módosító javaslatot, amelyben az szerepelt: a kormány a főváros, valamint a megyei jogú város területén nem nyilváníthat területet különleges gazdasági övezetté.

Csakhogy erről az egyetlen pontról a kormány külön szavazást kért.

A törvényalkotási bizottság módosítója 21 pontból áll, ebből 19 helyesírási és fogalmazási hibákat javít ki, egy pedig rendelkezik arról, hogy mi történik, ha a Magyar Közút Zrt. is dolgozik a szóban forgó területen – erről a húszról egybevonva szavaztak. A nagyvárosoknak megkegyelmező pontról külön döntöttek, így a szavazás előtt kérdéses volt, nem azért választották-e le ezt a többiről, hogy így nyugodtan utasíthassa el a kormánytöbbség. De nem ez történt: 186 igen, 3 nem szavazattal elfogadták ezt a pontot is. Vagyis a kormánypártok belementek a finomításba és az ellenzék is támogatta ezt a pontot.

A veszélyhelyzet alatt azt a szabályt hozták meg, hogy a legalább 100 milliárd forint költségigényű beruházások környezetét lehet különleges övezetnek minősíteni, most ezt a határt levitték 5 milliárd forintra. Hivatalosan az is követelmény, hogy a beruházás legyen a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy újak létrehozását szolgálja – ebbe aztán bármi beletartozhat.

A költségvetés módosítása

Ugyan már a 2021-es költségvetés is a parlament előtt van – a 2020-asat pedig rendszeresen írják át kormányrendeletekkel -, most még az ideihez nyúlnak hozzá. Ez is az önkormányzatoknak fog igazán fájni:

• az üdülőhelyi támogatás nem jár az önkormányzatoknak,
• a beszedett gépjárműadó 40 százalékát pedig elveszik az önkormányzatoktól, hogy azt a járvány elleni védekezési alapba tegyék át.

A költségvetés módosításával azt is törvényben szentesítették, ami a veszélyhelyzet kihirdetése után kormányrendeletben jelent meg: első ránézésre nagy összegek kerülhetnek a járvány elleni védekezés központi tartalékába, de valójában ez csak a korábban országvédelmi alapnak nevezett költségvetési tartalék átnevezése.

A fogyasztóvédelmi törvény

Az eddiginél sokkal több helyen razziázhat ez után a fogyasztóvédelmi hatóság. Bekerült ugyanis a törvénybe az ellátási lánc fogalma, és engedélyezték, hogy a fogyasztóvédők már a lánc szereplőinél is ellenőrzéseket tarthassanak. Eddig csak olyan helyeken lehetett ellenőrzés, ahol a fogyasztó vásárol vagy igénybe veszi a szolgáltatást, mostantól azonban a raktárakba, a nagykereskedőkhöz vagy a beszállítókhoz is kivonulhatnak.

De megnézhetik a fogyasztóvédők a technológiai folyamatokat is a raktározási helyen kívül. Ez azért lehet fontos, mert eddig nem tudtak mit tenni, ha olyan fülesük volt, hogy külföldről behozott gyümölcsre a nagykereskedőnél rakták fel a „magyar termék” címkét, most ezen változtatnak. Emellett előzetes ügyészi engedéllyel akkor is tarthatnak ellenőrzést, ha a hely hivatalosan lekás vagy lezárt terület. Megtörténik ugyanis gyakran az, hogy magánlakásnak bejelentett helyet rendeznek be webshop raktárának vagy ügyfélszolgálatnak.

Az illetékekről szóló törvény

„A testvérek a nemzet alapját képező család szerves részét képezik” – ez a fellengzős megfogalmazás az illetéktörvény indoklását vezeti fel.  A javaslat lényege egyszerű: az eddigi szabályozás szerint akkor volt mentes az örökség vagy ajándék az öröklési és az ajándékozási illeték alól, ha azt az örökhagyó a házastársára vagy egyenes ági rokonára hagyta, ezután viszont már a testvéreire is illetékmentesen hagyhat bármit.

Az Erzsébet-táborok törvénye

Nyolc év után írnak új törvényt az Erzsébet-táborokról. 2012-ben a zánkai Erzsébet-tábort és a fonyódligeti volt úttörőüdülőt a táborokat szervező Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány ingyen megkapta az államtól. Az alapítványnak a törvény szerint vállalnia kellett, hogy a fonyódi önkormányzati tulajdonú szabadstrand megközelítését és rendeltetésszerű használatát nem fogja megakadályozni. Most azonban a 2012-es törvénynek ez a pontja hatályát veszti.

Az alapítvány finanszírozásáról eddig az alapítvány és a kormány ötévenként kötött szerződést. Most ez változik: évente a költségvetésben kell rendezni a pénzügyeket.