Kína elindította első teherűrhajóját az épülő űrállomásra
Kína felbocsátotta első teherűrhajóját az épülő űrállomására.
Kína felbocsátotta első teherűrhajóját az épülő űrállomására.
Elkészült a sötét anyag legnagyobb és legrészletesebb térképe. Az eredmények meglepték a tudósokat, ugyanis az anyag sokkal egyenletesebbnek és kiterjedtebbnek tűnik, mint azt a korábbi elméletek alapján vélték.
A Japán Űrkutatási Hivatal, a JAXA egy különlegesebb Hold-misszióra készül 2022-ben.
Tucatnyi ultranagy energiájú (UHE) kozmikus gyorsítót fedeztek fel a Tejútrendszerben kínai kutatók. A felfedezés segíthet megérteni a galaxis kialakulását és a kutatókat évszázadok óta foglalkoztató kozmikus sugarak eredetét.
Nagyjából hét évtizede szemetel az emberiség az űrben, és egyre kezelhetetlenebb a Föld körüli pályán száguldó anyagdarabkák mennyisége.
A BRI 1335-0417 jelű protogalaxist a japán kutatók egy chilei távcsőrendszer segítségével figyelték meg, majd alkottak róla képet.
A Solar Orbiter űrszonda úgynevezett koronakidobódásokat rögzített. A jelenséget még februárban vették fel, de a videó csak most érkezett meg.
Téri-vizuális feladatokkal vizsgálták az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói a hosszú távú űrutazás agyműködésre és a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását. A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt.
Magyar idő szerint pénteken délben érheti el a Mars felszínét Kína Mars-járója, ami a tervek szerint 90 marsi napon át dolgozik majd a bolygón.
A NASA ügyeskedett egy kicsit az Ingenuity harmadik repüléséről készült videóval, így már 3D-ben is megnézhetjük a küldetést.
Egy magyar–olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
A parányi eszköz egy komplett számítógép, mellyel a vérnyomás és a vércukorszint is mérhető – a korábbiaknál sokkal precízebben.
Készen áll az utazásra a csillagászati áron épülő James Webb űrteleszkóp, miután egy próba során sikeresen kihajtogatta, majd a helyére igazította a főtükrét.
Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét.
A Voyager-1 és a Voyager-2 után újabb szonda indulhat útnak, hogy feltérképezze a csillagközi teret.
Az Európai Űrügynökség (ESA) új eszköze Dél-Amerikából kémleli majd az eget, a spanyolországi Cebrerosban lévő, ugyanilyen műszerrel együtt.
Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan számolt be az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről.
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati Intézete (ELKH CSFK) már a kezdetektől fogva közreműködik az Európai Űrügynökség (ESA) Comet Interceptor nevű űrszonda programjában.
A Földről nagyon költséges oxigént szállítani az űrbe. Egy izraeli startup új technológiája ebben jelenthet óriási segítséget.
A New Horizons űrszonda hétvégén 50 csillagászati egységre került a Földtől, ezt az alkalmat pedig egy történelmi fényképpel ünnepelte meg a NASA.