Találtak egy kisbolygót a Naprendszerben, ami még a Plutónál is messzebb van
Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját.
Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját.
Elképzelhető, hogy kutatók egy ismeretlen új bolygóra bukkantak egy közeli csillagnál.
Az Egyesült Államok, India, Kína és Oroszország után a világ ötödik országaként az Egyesült Arab Emirátusoknak is sikerült egy űrszondával elérni a Marsot. Az oda küldött műhold kedden délután állt pályára a bolygó körül.
Űrkutatás szempontjából több mint izgalmas hónap lesz a február.
A NASA a texasi Firefly Aerospace nevű vállalatnak adott egy komoly megbízást: 10 eszközt kell letesztelnie a cégnek a Hold felszínén.
Folytatja munkáját a Hold távoli oldalán a Csang'o-4 kínai űrszonda és holdjárója.
A 2020 SO jelű objektum a kutatók szerint egy régi amerikai űreszköz, amely legalább 50 éve kering odafönt. Nemsokára az űr mélyebb régiói felé veszi az irányt.
Az OSIRIS-REx nevű űrszonda még 2020 októberében vett mintát a Bennu aszteroidából, amit visszahoz a Földre a szerkezet. A tudósok azt remélik, kiderülhet belőle, hogyan keletkezett a Naprendszer és az élet a Földön.
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt furcsa ütemben járja körbe a központi csillagot. A felfedezésnek magyar szálai is vannak.
Egy új elmélet szerint a belső kőzetbolygók mintegy félmillió évvel korábban jöttek létre, mint a gáz- és jégóriások.
Az Egyesült Királyság jövő nyáron küldené fel az Asagumo nevű póklábú robotot, hogy feltérképezze, hol élhetne legjobb helyen az ember.
Tizenegy űrmisszió keretében új űrállomást állít Föld körüli pályára Kína. A három modulból álló kutatólaboratóriumot az ország által fejlesztett rakéták viszik fel.
Valamikor 2024-2025-ben állíthatja Föld körüli pályára a NASA a SPHEREx nevű űrtávcsövet, ami 10 milliárd fényévre tud majd elnézni.
Júliusban indították útjára, azóta több mint 400 millió kilométert tett meg, májusban pedig landolhat a Mars fedélzetén a kínaiak űrszondája.
A Földtől körülbelül 4,2 fényévre lévő, a Proxima Centauri közeléből érkezett rádiójelet fogtak be csillagászok, akik a fejlett földönkívüli intelligencia után kutatnak.
Szökik a levegő az ISS orosz részlegéből, egyelőre nem sikerült megállítani.
A Mars meghódítása jelenleg a NASA egyik legfontosabb küldetése. Ahhoz azonban, hogy az első missziók sikeresek legyenek, nem ártana tudni, hol landoljanak az űrhajósok, és melyek a vörös bolygó akár tábornak is alkalmas pontjai. Ebben segíthet egy érdekes új projekt.
Amerikai tudósok három éven át mintegy 45 pulzárt figyeltek meg, amelyek bizonyítékot szolgáltathattak a gravitációs háttérhullámok létezésére.
A kutatóknak hosszas munkával sikerült megfigyelniük az ID2299 névre keresztelt galaxist, ami nagyjából 9 milliárd fényéve van a Földtől.
44 év után újra kőzet- és talajminta került a Földre a Holdról, miután pekingi idő szerint csütörtök hajnalban landolt a Csang'o-5 űrszonda kapszulája Belső-Mongólia Autonóm Területen.