Kihagyják Amerikát, közös holdbázist építhet Oroszország és Kína
Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz még januárban közölte, kilépnek az amerikai holdkutatási projektből, hogy Kínával közöset indítsanak.
Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz még januárban közölte, kilépnek az amerikai holdkutatási projektből, hogy Kínával közöset indítsanak.
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
A Napot vizsgáló Parker Solar Probe nevű űrszonda még 2020 nyarán készített fényképet a Vénuszról, amin látni lehet az Aphrodite Terra nevű magasföldet. Hogy miért, azt egyelőre a NASA tudósai sem értik.
A kínai Mars-szonda, a Tienven-1 már a Mars körül kering, és adatokat gyűjt a vörös bolygóról. Ha minden a tervek szerint halad, májusban jöhet a landolás is.
Hayley Arceneaux a legfiatalabb amerikai, aki az űrbe készül. A nő várhatóan az év végén utazhat egy milliárdos, és két, egyelőre meg nem nevezett szerencsés társaságában.
A NASA szerint még a korábbinál is jobban oda kell majd figyelni, hogy ne fertőzzünk meg élettel más égitesteket.
Mars körüli pályára állt az Emírségek szondája, a küldetés tudományos szempontból is jelentős. A monarchia célja, hogy az arab fiatalok érdeklődését a tudományok felé terelje.
Az Ingenuity jelezte, hogy minden a terveknek megfelelően alakul. Ha a misszió sikeres lesz, akkor ez lesz az első helikopter, ami egy másik bolygó légterében repül.
Sőt, az ejtőernyőző marsjáróról is megosztott egy képet a NASA.
Mohamed Abid a kezdetektől fogva felügyeli, hogy a Perseverance marsjárón az utolsó csavarig minden a helyére kerüljön, és a szerkezet úgy működjön, ahogy azt a tervezőasztalon megálmodták. Csütörtök este ő is ott lesz a NASA központjában, hogy felügyelje a rover landolását.
A NASA tudósai szerint hamarabb képesek lennénk kiszúrni egy idegen civilizációt, ha nem direktben őket keresnénk, hanem a környezetszennyezés nyomai után kutatnánk a megfigyelt bolygók légkörében.
A NASA az eddigi legfejlettebb szondáját küldte a vörös bolygóra, hogy akár ősi élet nyomaira is rátaláljon a marsi talajban. Kereszturi Ákos planetológus videóban magyarázza el, miért olyan nagy jelentőségű ez a misszió.
Donald Trump elnöki hagyatékának ritka példánya az űrkutatás, amit még a kritikusai szerint is aránylag megkímélt állapotban vehetett át hivatali utódja, Joe Biden. A Trump-korszak különösen a Hold-programja miatt maradhat emlékezetes, még ha sokak szerint irreális is volt 2024-re kitűzni az amerikai űrhajósok következő holdra szállásának időpontját. Az persze vitatható, mi számít irreálisnak fél évszázaddal a legutóbbi holdra szállás után, minden esetre az új elnöknek fel van adva a lecke: Bidennek egyszerre kell szembenéznie a felkorbácsolt várakozásokkal, a gazdasági realitásokkal, valamint egyre szemtelenebb riválisaival.
A Mars felszínéntől 25 ezer kilométeres távolságból fényképet az ország uralkodója, Mohamed bin Zajed posztolta Twitteren.
A Lunar Gateway nevű űrállomás fontos pont lesz a Holdra, valamint később a Marsra induló űrhajósok számára. Ehhez készített egy műszert az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratórium.
Közel három tonnás, és még évekig kering óránként majdnem 28 ezer kilométeres sebességgel a Föld körül.
A tudósok szerint a P172 18 kódnévvel illetett kvazár – vagyis egy csillagszerűnek tűnő rádióforrás – abból a korból származik, amikor a világegyetem 780 millió éves volt.
A NASA legújabb robotja most először hagyta el a landolás helyszínét, a Jezero-krátert. Nem halad gyorsan.
Az ionoszférában kitört ciklon hivatalosan 2014-ben volt detektálható, de a kutatók csak most tudták megerősíteni. A jelenség mintegy 8 órán át tartott.
A szupermasszív fekete lyukak a tudósok számára rendkívül izgalmas képződmények, ám ez nem jelenti azt, hogy a kisebbek ne keltenék fel az érdeklődésüket. Most például egy egész csoport ilyet találtak a Hubble űrteleszkóp segítségével.