Két nap után véget ért a ciprusi informális Európai Tanács, amelyen az uniós vezetők nem jogszabályokat fogadtak el, hanem politikai irányt próbáltak szabni a következő hónapoknak.
A Cipruson zajló informális EU-csúcson közös ütemtervet írtak alá arról, hogy 2027 végéig lebontanák az egységes piac fennálló akadályait, egyszerűsítenék az uniós szabályokat, csökkentenék az energiaárakat, és felgyorsítanák Európa digitális, ipari és mesterségesintelligencia-alapú átalakulását. Kérdéses azonban, hogy a politikai ígéretből lesz-e valódi végrehajtás.
Az EU még a csütörtök esti informális ciprusi csúcs előtt fontos politikai jelzést küldött: a vezetők üdvözölték az Ukrajnának szánt 2026–2027-es, 90 milliárd eurós támogatási hitel véglegesítését és az Oroszország ellen elfogadott 20. szankciós csomagot. Az ukrán elnök azt mondta Orbán Viktor bukásáról, hogy a gyűlölet szítása nem hoz hasznot.
Távoznak a román kormány szociáldemokrata miniszterei, Nicusor Dan államelnök hosszasan tárgyalt a nagykoalíció tagjaival, majd mindenkit nyugalomra intett, és Európa-párti kormányzást ígért
Az Unió állam- és kormányfői csütörtök kora este Cipruson kezdődő kétnapos informális csúcstalálkozójukon ezúttal nem jogszabályokat zárnak le, hanem politikai választ próbálnak adni egyszerre több, egymásra torlódó válságra.
Orbán Viktor bukása után Bulgária lehet Moszkva utolsó szövetségese az Unió tagállamai között. Április 19-én választásokat tartanak Bulgáriában: tétje van az oroszbarát utóvédharcnak.
Nem egyszerű kormányváltásként, hanem európai fordulatként értelmezik a legtöbb uniós fővárosban Orbán Viktor vereségét. A Tisza kétharmados győzelme után Párizstól Varsóig, Bécstől Brüsszelig ugyanaz a kérdés hangzik el: vajon Magyarország valóban visszatér-e az EU politikai centrumába? És ezzel megszűnik-e az a belső blokkolás, amely az elmúlt években újra és újra akadályozta az uniós döntéshozatalt?
Orbáni mintára korlátozták a görög médiaszabadságot, a jogállamiság leépítése is a NER-ben kialakult módon zajlik több európai országban, ezért is nagy a tétje a magyar választásoknak a görögök szerint.
Április 19-én tartanak parlamenti választásokat Bulgáriában, egyre több jel mutat az orosz hátterű dezinformációs beavatkozásra. Az EU szerint fokozott figyelemmel kell követni, hogy tisztességes és szabad választásokat lesznek-e Bulgáriában
Kijev gyorsított csatlakozási pályát sürget, de a háború, a reformok és a tagállami vétók között az út továbbra is hosszú.
Az EU igyekszik hatékony válaszokat adni az óriási digitális platformok lobbiérdekeivel, valamint a nemzeti kormányok gyermekvédelmi ügybuzgalmával szemben is. Eközben több jogalkotói eszközzel is próbálja elérni, hogy a gyerekek biztonságban legyenek az online térben, amely egyre inkább az életterükké válik.
Holland és olasz érdekeltségbe tartozó cégek is érintettek abban a szerb kábítószeres botrányban, amely a Szerb Haladó Párt politikusai ellen indult eljárás.
Kivételes jogi eszköznek kellene lennie az előzetes letartóztatásnak, de nem az több európai tagországban, hanem a büntetőeljárás szinte automatikusan alkalmazott „alapintézkedése”. Az Európa Tanács statisztikái szerint a fogvatartottak közel egyharmada előzetes letartóztatottként van börtönben Európa szerte.
A mesterséges intelligencia (AI), különösen a deepfake technológiák rohamos fejlődése új kihívások elé állítja az európai országokat. A politikai deepfake videók, hangfelvételek és képek különösen kampányidőszakban veszélyesek, amikor a gyorsan terjedő, nehezen ellenőrizhető tartalmak jelentős hatást gyakorolhatnak a közvéleményre.
A magyar, majd a román szerkesztőség felszámolása után a bolgár Szabad Európa megszüntetéséről is döntés született, a szerkesztőség folytatást ígér.
Mire elég a globális donor-, és segélytámogatás az Egyesült Államok USAID programja nélkül? Megnéztük, mit ad Európa hozzá a képlethez.
Tovább gyűrűzik a szerbiai kábítószerbotrány, rekord mennyiségű marihuánát foglaltak le Észak-Macedóniában. Több olyan cég ellen eljárás indult, amely orvosi felhasználásra termeszt kannabiszt.
Biztonsági és gazdasági kényszerpályákon mozog a NATO fekete-tengeri határán fekvő Románia és Bulgária, amikor Trump kegyeit keresi.
A tanzániai kormány a tavalyi választások után látszólag csendben nyugtázta, hogy az ellenzék brutális elnyomása miatt elzárták az uniós pénzcsapokat. Idén év elején titokban mégis Brüsszelben tárgyaltak a források feloldásáért kilincselve.
Az ideiglenes bolgár kormány szerint valós veszélye van annak, hogy hibrid támadás éri a választásokat, Nadezsda Nejniszkij külügyminiszter ezért bejelentette: az Európai Bizottsághoz fordulnak segítségért.
