Budapesten éledt újra a Ku Klux Klán és Hasfelmetsző Jack

„Tizenegy kemény kötésű, harincegy puha borítású könyv, két színdarab, egy mozifilm és ötezer újságcikk. Mit mondhatnék? Nyaljátok ki a seggem!” Ez volt a Pogo Bohócként elhíresült sorozatgyilkos, John Wayne Gacy utolsó mondata mielőtt a halálos ítéletet végrehajtották rajta. A férfi 1972 és 1978 között 33 fiút és fiatal férfit erőszakolt és kínzott meg, majd megölte őket. A vasárnaponként templomba járó hívőt, amerikai állampolgárt és polgárőrségi tagot az év emberének is választották, sőt Carter elnök feleségével is találkozott. Mi késztethette az amerikai „mintapolgárt” mégis megannyi gaztett elkövetésére? És mi volt a többi sorozatgyilkos indítéka?

A Murder – A gyilkos tárlat erről és megannyi hírhedté vált gyilkos indítékáról, és módszereiről rántja le a leplet egy közel egy órás tárlatvezetés alatt. A Vörösmarty téri üvegpalotában október 16-tól a közönség is átélheti Lincoln elnök megölésének körülményeit, a szüzek vérében fürdő Báthory Erzsébet legendáját.

Nem ijesztő, hátborzongató

A látogatás előtt nem tudtam egészen pontosan mire számíthatok, de a képzeletemben a szekrényből hirtelen kihulló holttestekre és a semmiből felbukkanó rémképekre alapozva építettem fel a Murder világát. Bár a tárlat kizárólag 16 éven felülieknek szól, aki rettegésre, és ijesztgetésre számít, az téved, itt ugyanis sokkal inkább a megdöbbenés és a borzongás érzése kelti hatalmába az embert, amikor találkozik a történelem nyers és tragikus valóságával. Ahogy a kiállítás honlapján is olvasható, „a tárlat nem a durva erőszak cél nélkül való "mutogatásáról" szól.

A több mint ezer négyzetméter alapterületű helyen 8-10 percenként indulnak tíz fős csoportok, akiket „elektronikus tárlatvezető” kalauzol.  A  fejhallgató és egy erre a célra rendszeresített speciális lejátszó segítségével huszonhárom különféle helyszínt járhatnak be a látogatók. Az időutazás során a tetthelyen mesélik el az ámokfutások elkövetőinek és rémtetteiknek történetét, ugyanakkor sok történelmi tényen alapuló információt is a látogatók elé tár a folyamatos narráció.  A tárlatvezetés magyar nyelven kívül angol, német és spanyol nyelven is választható, de a séta alatt végig a csoport mellett van egy kísérő, aki segíti a tájékozódást, illetve rosszullét vagy pánik esetén azonnal tud intézkedni.

Alászálltunk a pokolba

Tíz fős csoportunk megkapta a készülékeket, így indulhat a haláli túra: az animátor egy időgépbe terelte a csoportot, mely inkább egy liftre hasonlít, a fejhallgatón keresztül pedig kellemes zene simogatja az ember hallójáratait. Nem tudni mi vár minket a „mélyben”. A mínusz hetedik szint után nyílik az ajtó és bár a lift valójában a Vörösmarty téri üvegpalota harmadik emeletén marad, az ember érzékeit a speciális effektek  könnyedén becsapják. A tárlat első állomása a „holt lelkek háza” amiben a gyilkosok lelkei rekedtek az élők és holtak világa között.

Természetesen nem szeretném lelőni a „poént” így a további részleteket nem árulom el, de azt mindenképpen megígérhetem, lebilincselő élmény lesz. Egy színházban a színpad mögötti függöny résén keresztül meglestük Abraham Lincoln merényletét, de Hasfelmetsző Jack utolsó áldozatának szobájában is megfordultunk. Ottjártunkkor a meggyilkolt nő még ott feküdt az ágyon.

A tárlaton látható gyilkosok és pszichopaták eseteiből számtalan horror-klasszikus született, mint a Texasi láncfűrészes-gyilkosság, vagy a Bárányok hallgatnak. Épp ez és az őket övező médiaszenzáció, ami halhatatlanná tette őket.

Antony Barlow, a Murder kommunikációs vezetője azt mondta,  „a kiállításnak nem célja, hogy sztárolja ezeket az elkövetőket, éppen ezért nagyon őszintén mutatjuk be azokat a gaztetteket, amit ők elkövettek, ugyanakkor a társadalomnak nagyon fontos fejlődési szakasza, hogy ezekkel a dolgokkal szembenézzen.” A vezető szerint „sajnos olyan világban élünk, ahol minden nap készülhetne egy újabb szörnyűséget bemutató szoba” de a tartalmak kiválasztásánál fontos szempont volt az, hogy nemzetközi tartalmat készítsenek. „Friss, vagy nem túl régi sebeket nem szerettünk volna semmiképpen feltépni – magyarázta Barlow. A kiállítás több szakember közreműködésével készült. „A dramaturgiát Kollár Anna írta, de részt vettek a munkában történészek, oknyomozók, valamint a  National Geographic  munkatársai is. A tárlaton jelenleg körülbelül ötven ember biztosítja a zökkenőmentes működést.

Az unicum és a matyóhímzés után Murder

Mint megtudtuk, a tárlat hungarikumnak számít. Rácz László az ötletgazda és egyben a kiállítás producerének fejéből 2008-ban pattant ki a Gyilkos tárlat ötlete. A kiállítás Budapesten debütál, de mint a kommunikációs vezető elárulta, már szinte biztosnak mondható, hogy 2013 május 31-e után Berlinben és Londonban is láthatóak lesznek a gyilkosok. Bár a kiállítás költségvetése nem publikus, a világon egyedülálló technikai megoldásokból – mint például a páravetítő gép és a három dimenziós vetítések - kikövetkeztethető, hogy az összeg több tízmillió forintra rúghat.

A túra utolsó állomásán, a merengőben hagynak időt a szervezők, hogy átgondoljuk a látottakat, és a gaztettek indítékait.  Kellemes zenét hallgatva megláthatjuk az összefüggést: minden brutális gyilkosság hátterében valamilyen gyermekkorban elszenvedett testi, vagy lelki sérülés áll, ezért mi magunk is felelősek vagyunk abban, hogyan neveljük gyermekeinket és hogyan viselkedünk embertársainkkal, mert lehet, hogy épp magunk „teremtjük” a jövő  gyilkosait.