Húszperces sajtótájékoztatóján legalább tucatnyi alkalommal mondta el Szijjártó Péter, hogy Von der Leyen–Zelenszkij-terv, ami az EU azon tervére vonatkozik, hogy szeretne megszabadulni az orosz energiától, ennek érdekében tulajdonképpen megtiltaná ennek a vásárlását. A magyar kormány szerint ez veszélyezteti az ország energiaellátását.
Oroszország Ukrajnával szemben megindított 2022-es inváziója után heteken belül két alkalommal is kijelentették az állam- és kormányfők, hogy az EU-nak fel kell hagynia az oroszenergia-vásárlással, és teljes mértékben le kell válni az orosz energiahordozókról. Erre hivatkozással állította össze és mutatta be idén május 6-án az Európai Bizottság azt a csomagot, amely tartalmazza, mindez hogyan történhet meg 2027 végéig. Ez azonban még csak egy menetrend, de a konkrét jogszabályok is még ebben a hónapban – akár már kedden, június 17-én – érkeznek.
Az uniós energiaminiszterek tanácsa hétfőn Luxemburgban tárgyalt a javaslatról, ez volt az első alkalom, hogy a tagállamok elmondták ilyen körben a véleményüket. Magyarországot Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte, aki úgy fogalmazott, hogy „a Von der Leyen–Zelenszkij-terv tárgyalásába fogott bele a Tanács” és hozzátette, hogy
Brüsszel el akarja lehetetleníteni az olcsó orosz energia vásárlását, emiatt magyar családoknak az eddigi rezsiköltségek két-három-négyszeresét kell majd fizetni.
Szijjártó úgy tapasztalta, hogy a tagállamok „elkötelezettek a terv végrehajtása mellett”, az ellentáborban a magyar kormány mellett Szlovákia található. Ez azért fontos, mert egy kereskedelempolitikai döntésről van szó, ahol nincs lehetőség vétóra, a blokkoló kisebbséghez pedig legalább hat tagállam kellene – közöttük nagyobbak is, akik számottevő lakossággal rendelkeznek.
Brüsszel lefeküdt Kijevnek
– szögezte le Szijjártó, aki arra is panaszkodott, hogy „súlyosan demagóg vitát kellett végighallgatnia”, amelyből számára úgy tűnt, hogy nemcsak az Európai Bizottság, hanem számos tagállam számára is politikai kérdés az energiaellátás. A külügyminiszter számon kérte a többi országon a szolidaritást, Magyarország ugyanis nem rendelkezik hosszú tengeri partszakasszal, amely megkönnyítené az egyéb beszerzési források felkutatását. Sőt, jelenleg egyedül dél felől, Horvátország irányából érhető el működő csővezetéken Magyarország, ahol a Déli Áramlat révén nagyrészt orosz energia érkezik, azonban a horvátok Szijjártó szerint ötszörösére növelték a tranzitdíjat, amivel óriási profitot tehetnének zsebre.
Szijjártó dicsérte az oroszokat, akik szerinte mindig megbízhatóan szállítottak, és „ha más forrásból kellene beszerezni ezt az energiát, az 800 milliárd forint pluszköltséget és felvállalhatatlan gazdasági terhet jelentene”.
A magyar–szlovák kettősnek két dokumentumot sikerült megvétóznia, de ezeknek nincs különösebb jelentőségük. Az egyik például azt tartalmazta volna, hogy a tagállamok várakozással tekintenek az Európai Bizottság részletes javaslatára, lehetőleg még júniusban, de ez a javaslat ettől a várakozástól függetlenül el fog készülni.
A magyar külügyminiszter ugyanakkor konkrét fenyegetést is megfogalmazott Ukrajna felé – akiknek egyébként ebben az egész folyamatban semmilyen szerepük nincs. Eszerint ha Magyarország energiaellátása „veszélybe kerül”, akkor a Magyarországon keresztül Ukrajnába történő áramszállításokat nem biztos, hogy a magyar kormány garantálja.
Az eddig ismert tervek szerint először a rövid, majd 2027 végéig a hosszú távú szerződéseket kell felmondani az oroszokkal. A cél az, hogy az uniós tagállamok ilyen módon ne finanszírozzák az orosz költségvetést, vagyis ne vegyenek európai pénzből olyan fegyvereket, amelyeket aztán az ukrán fronton vetnek be.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
A kormány arra reagált, hogy Karácsony Gergely bejelentette: a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Egyelőre nem tudni, mekkora a kár.
Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a Fideszben, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
