Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A korábban radikálisan tandíjellenes Orbán által bejelentett durván magas képzési díjak után hangos hallgatói demonstrációsorozat rázta meg a fővárost és a vidéki egyetemi városokat, de mára mintha csend lenne az egyetemek körül. Ez azonban csak látszatnyugalom, a miniszterelnök által kirendelt kancellárok által irányított intézményekben ma senki nem mer ugrálni. A felsőoktatás és a szakképzés átszabása tévút, az csak a vállalatok, vállalkozások rövid távú érdekeit szolgálja. Interjú Polónyi István oktatáskutatóval.

hvg.hu: Nem sokkal az Orbán-kormány hivatalba lépése után kiderült, hogy az addig radikálisan tandíjellenes(nek tűnő) miniszterelnök drasztikus mértékű tandíjat vezetne be. Ki is vonultak a diákok az utcára, hidakat, egyetemeket foglaltak. Végül valamennyire visszakozott a kormány. Mennyire volt sikeres az akkori hallgatói tiltakozás?

Polónyi István: Először a gazdasági elképzeléseket megfogalmazó Széll Kálmán Tervben hallhattunk arról, hogy drasztikus – 80 milliárdos - forráskivonást képzel el a kormány. A 2012-es miniszterelnöki bejelentés ehhez kapcsolódott. És valóban először 50, később még 30 milliárd forintot ki is vontak a felsőoktatásból. A Fidesz nyilvánosságra nem hozott terve az volt, hogy az egész felsőoktatást átalakítja önfenntartó rendszerré, amiben a hallgatók kifizetik a teljes önköltségüket. Ebben az akkor kidolgozott és a mai napig létező Diákhitel 2 segített volna nekik. Végül visszakozott a kormány. Ám a 80 milliárd így is eltűnt az egyetemekről, ami miatt gyorsan eladósodtak az intézmények. Ennek viszont az lett a következménye, hogy bevezették a kancellária-rendszert.

hvg.hu: Az utóbbi években azért nőtt az állami finanszírozás mértéke a felsőoktatásban.

P. I.: Valóban, 2018-ra nagyjából visszaadták a korábbi elvonást, de nem ugyanolyan rendszerben. A pénzeket anno az intézményektől vonták el, de oda csak a felét juttatták vissza, a másik felét az úgynevezett strukturális alapba és a kiválóság alapba tették, amikből aztán zsebből osztogathanak. Azaz sokkal átláthatatlanabbá tették az intézményi költségvetéseket.

hvg.hu: Ezzel, gondolom, a kormánynak „kedves” intézmények járnak jól.

P. I.: Igen. A strukturális alap elvileg ara való, hogy a bajba jutott intézményeket kisegítse. Ezzel a kancelláriarendszert is megszilárdítja, hiszen, ha bajba van egy intézmény, elmegy a kancellár sírni egy kicsit, kap pénzt. A kiválóság alap pedig elvileg úgy működik, hogy megmondják, ki a kiváló, és annak többet adnak.

hvg.hu: Visszakanyarodva a hallgatói megmozdulásokra. A „mindenki fizessen tandíjat”-ból az lett, hogy a kormány meghatározza az államilag finanszírozott keretszámokat, és az oda be nem jutottak fizessenek. Végül, látszólag, ebből is visszalépett Orbán Viktor.

P. I.: A 2011-es intézkedéscsomag fontos eleme volt a hallgatói létszám csökkentése és átstrukturálása a termelési rendeltetésű szakok (műszaki, természettudományos, agrár) felé. Ez így vagy úgy, de folyik. A felvett hallgatók száma közel 20 százalékkal kevesebb, mint 2009-ben.

©

hvg.hu: Ennek azért vannak demográfiai okai is.

P. I.: Igen, de korántsem csökkent annyival a gyereklétszám, mint amennyivel a felvett hallgatók száma. Viszont, volt több mint egy tucat szak, aminek egy részét megszüntették, a többinek pedig iszonyúan felnyomták a ponthatárait. Kvázi így önköltségessé tették ezeket. A háttérben tehát létezik keretszám-szabályozás, csak most úgy érvényesül, hogy a minisztérium határozza meg az intézményi kapacitásokat, a bejutási pontszámokat és a szakalapításokat. És a felsőoktatás felé az utakat persze már a közoktatásban is tudják szűkíteni.

hvg.hu: A tandíj nem új dolog, már 2010 előtt is volt önköltséges felsőoktatási képzés.

P.I.: Persze, ez 1996 óta létezik. Miközben óriási politikai csaták folynak tandíj-ügyben, ez több mit 20 éve létezik. Ma összesen a hallgatók 40-45 százaléka önköltséges. Csak nagy különbség, hogy a régi költségtérítésnél a mostani önköltség sokkal magasabb, majdnem duplája.

hvg.hu: A felsőoktatási utak szűkítését azzal magyarázzák, hogy az országnak kevesebb diplomásra és több szakmunkásra van szüksége. Ezt hangoztatja a miniszterelnök és a fő oktatási háttérembere, Parragh László kamarai elnök. Nincs igazuk?

P. I.: Igen, ez főleg a szakképzési koncepciókban jelenik meg. És ezt próbálják is érvényre juttatni. De az az érdekes, hogy mindenfajta erőlködés ellenére, nem növekszik a szakképzésbe áramló gyerekek száma. Az ideológiai maszlagot a szülők nem veszik be. Parragh László állandóan azt mondja, hogy a kis gimnáziumokat be kell zárni. Várható, hogy ha áprilisban a Fidesz kerül újra hatalomra, akkor ezekhez keményen hozzá fognak nyúlni. Könnyű dolguk lesz, hiszen kikerültek az önkormányzati fenntartásból. A felsőoktatásba való bekerülést szintén tovább fogják nehezíteni.

hvg.hu: De nem lehet, hogy igazuk van? Tényleg több szakemberre van szükség a munkaerőpiacon és kevesebb diplomásra?

P. I.: Nem. Hamis tényekre épül az oktatáspolitika. A diplomás munkanélküliség lényegesebben kisebb, mint a kevésbé iskolázottaké, és töredéke a szakmunkás munkanélküliségnek. Továbbá egy diplomás munkanélküli sokkal hamarabb talál állást, mint egy szakmunkás munkanélküli. Lehet, hogy hiányoznak a szakemberek, de ennek az az oka, hogy a vállalatok nem fizetik meg őket. Ha többet fizetnének, lenne szakmunkás. Ráadásul minél inkább iskolázatlan egy munkanélküli, annál nagyobb valószínűséggel marad is az, hiszen átképezhetetlen. A szakképzés átalakítása után, mivel leszűkítették a közismereti tárgyakat, egyre inkább nehéz lesz a szakmunkásoknak új pályát találni. Az akadémiai készségek helyett szakmai készségeket próbálnak tanítani, azok pedig törvényszerűen hamar elavulnak. A vállalatok rövidtávra látnak, azt látják csak, most milyen szakemberre van szükségük. Ha erre épít egy oktatáspolitika, az nagy hiba.

©

hvg.hu: De van olyan ember vagy intézmény, aki hosszú távon biztosat tudna mondani a munkaerőpiaci igényekről?

P. I.: Természetesen nincs. Épp ezért nem is ez a megoldás. Az lenne a megoldás, hogy széles képzési alapot adunk, és átképezhető embereket képzünk. Ezért baj, hogy kiürítették a szakképzésből az akadémiai készségeket.

hvg.hu: Az egyetemi oktatók állandóan arról panaszkodnak, hogy a hallgatók tudás- és készségszintje katasztrofális. Biztos, hogy minden hallgatónak ott a helye az egyetemeken?

P.I.: A világ a felsőoktatás tömegesedése felé halad. A mai oktatáspolitika viszont megint az elitképzés felé. Az unió azt javasolta, hogy a tagországokban 2020-ra a 25-34 éves népességben a diplomások aránya érje el a 40 százalékot. Ennek az a közgazdasági alapja, hogy a szellemi tevékenység lesz az, ami a jövőben a termelés mozgatórugója lesz. Mi nem vállaltunk 40, csak 34 százalékot, de ezt sem biztos, hogy teljesíteni tudjuk. A tömegesedés következménye, hogy most olyanok is bejutnak a felsőoktatásba, akik korábban nem jutottak volna be, azaz az a minőség differenciálódásával jár. De ez nem baj, a munkaerőpiac pontosan tudja, hogy egy elitegyetem végzett diploma nem egyenlő színvonalú valamelyik kis főiskola diplomájával. A tömegesedéssel járó minőség-differenciálást a kétszintű képzésnek kell kezelnie.

hvg.hu: A ciklus eleji nagy diákbalhékba Hoffmann Rózsa belebukott, jött Klinghammer István, de ő sem volt sokáig szakállamtitkár. Palkovics László viszont sikeresen pacifikálta a területet, ma már - a politikai szempontból kirobbantott CEU-ügyön kívül - nincsenek nagy felhorkanások felsőoktatásban. Tényleg megnyugodott a terület?

P.I.: Hoffmann Rózsa nem értett a felsőoktatáshoz, nem tudta kezelni a hallgatókat. Ezért hívtak egy elismert professzort, akivel megpróbálták a békét megteremetni. Klinghammer viszont félreértette a feladatát, és csinált egy viszonylag európai felsőoktatási koncepciót. Ez persze azonnal megbukott. Egy dolog maradt meg belőle: a kancellária-rendszer. Ezután jött Palkovics, aki viszont elfogadta a Parragh László-féle elképzeléseket, a termelési szakok erőltetését. És végre is hajtja. Erőlteti a „csodaszer” duális képzést is, mert azt hiszik, az Németországban létezik. A valóságban ez ott is egy perifériás dolog, a diákok néhány százaléka jár ilyenre. Hogy miért van csend? Azért, mert radikálisan átalakították a felsőoktatás irányítását, ma gyakorlatilag a kancellárok kapták meg a teljhatalmat. Ők az intézmények gazdasági, stratégiai, humánpolitikai döntéseinek egyszemélyi felelősei. A rektor feladata kiüresedett, a szenátusé pláne. Létrehozták a konzisztóriumokat, amikben a miniszterelnök által kinevezett kancellár mellett ott ülnek a szakminiszer által kinevezett delegáltak. Egy ilyen struktúrában ki merne ugrálni?

©

hvg.hu: És a hallgatók?

P.I.: A hallgatók örülnek, hogy bejutnak a felsőoktatásba, depolitizáltak, belenyugodtak a helyzetükbe. Időnként megkérdezem őket, sokan nem is tudnak arról például, hogy a röghöz kötés intézménye- bár valamivel szelídültebb formában – de ma is létezik. A HÖK kisajátítja a hallgatók képviseletét. Az oktatók pedig olyan megosztottak, mint bármely más területen. Kiszolgáltatottá vált a felsőoktatás, ennek a következménye, hogy elfásult szektor.

hvg.hu: Palkovics nemrég azt mondta, hogy a felsőoktatás az egyik legsikeresebb rendszerünk. Nem tudni, mire értette ezt, mindenesetre a nagy nemzetközi egyetemi listákról hiányoznak a magyar intézmények. Miért?

P. I.: A Palkovics-koncepcióban benne van, hogy a magyar felsőoktatás világszínvonalú lesz hamarosan. Ez a szokásos blöff. Nem lesz. Aki bárhol írt arról, hogy mitől lehet világszínvonalú egy egyetem, mind azzal kezdte, hogy ennek alapfeltétele a forrásbőség. A második az autonómia. Az, hogy világhírű (esetleg Nobel-díjas) oktatók dolgozzanak ott, és jó tudású hallgatók járjanak oda, továbbá, hogy jó szakemberek kutassanak, s ez mind pénzkérdés. A Stanford vagy a Yale Egyetem költségvetése önmagában körülbelül négyszerese az egész magyar felsőoktatásénak. Ahhoz, hogy előrelépés legyen, meg kellene őrizni a tehetségeinket, és ide kellene vonzani jó nevű kutatókat és oktatókat. Mindehhez pénz kellene, és rá kellene bízni az adott egyetemre. Ahhoz, hogy az ELTE világhírű legyen, mondjuk 10-szer akkora pénzt kellene kapnia. De akkor mi van a többi egyetemmel? A nemzetközi rangsorokban a magyar egyetemek lecsúszása látszik. E rangsorok összeállításánál fontos elem az oktatók tudományos teljesítménye. Magyarországon a kutatási teljesítmények jó esetben is szinten vannak, de inkább csökkennek. Ehhez is pénz kellene. Nem látom, hogy a közeljövőben nagy javulás lehetne e téren.

Névjegy
Polónyi István(1953)
A Debreceni Egyetem oktatója, fő kutatási területe az oktatásgazdaságtan, a témában több kötete és számos tanulmánya jelent meg.Legutóbb kollégáival a Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja keretében elkészítette „A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008 – 2017” című elemzést, ami a részletesen tárgyalja az interjúban érintett több kérdést.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gruevszki-ügy: A BM szerint nem hazudott a bevándorlási hivatal elnöke

Gruevszki-ügy: A BM szerint nem hazudott a bevándorlási hivatal elnöke

Fotók jöttek a kispesti balesetről, egy nőt gázoltak halálra

Fotók jöttek a kispesti balesetről, egy nőt gázoltak halálra

Ez az, ami életünk végéig fejleszthető, és nagyon megéri

Ez az, ami életünk végéig fejleszthető, és nagyon megéri

Demeter: Orbán a nemzetközi bűnözés részévé vált

Demeter: Orbán a nemzetközi bűnözés részévé vált

Végrehajtást kértek Németh Szilárd ellen

Végrehajtást kértek Németh Szilárd ellen

130 milliárd forintot tettek a magyarok a matracba három hónap alatt

130 milliárd forintot tettek a magyarok a matracba három hónap alatt